Nem várta meg Balog Zoltán miniszter, hogy a hallgatókkal tárgyalja meg az új felsőoktatási rendszert, és azt sem, hogy a kormány erről szerdán döntsön. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága módosító javaslatot nyújtott be a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz, amelyben a felsőoktatási felvételi rendszert úgy változtatnák meg, ahogy azt Orbán Viktor szombaton bejelentette az Ötkert nevű szórakozóhelyen. Ugyanakkor a módosító javaslat még mindig nem ad választ minden kérdésre, így arra sem, mi lesz a hallgatói szerződésekkel, pontosan több vagy kevesebb diáknak lesz-e ingyenes a képzés. Mindezeket valószínűleg a szerdai kormányülés tisztázza.

Számok nélkül döntenek

A hétfőn benyújtott javaslat szerint a miniszter nem keretszámokat határozna meg, hanem azoknak a szakoknak a listáját, amelyeken indulhat államilag finanszírozott vagy részösztöndíjas képzés. Ugyancsak a miniszternek kell meghatároznia, hogy hány ponttal lehet ezekre a helyekre bejutni. A döntés előtt a miniszternek ki kell kérnie a Felsőoktatási Tervezési Testület, illetve az Országos Doktori Tanács véleményét. A döntés során a miniszternek figyelembe kellene vennie „a nemzetstratégiai és vidékfejlesztési stratégiai célokat”, a munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, illetve a képzési területen indított szakok arányát.

A felvételről az egyetem vagy főiskola a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével – a mesterképzés kivételével – országosan egységes rangsorolás alapján dönt. Azaz a keretszámok csak annyiban maradnak fent, hogy az intézmény határozza meg, mekkora a kapacitása, hány diákot tud az adott szakon tanítani.

Facebook / Orbán Viktor

A javaslat értelmében tehát egy felülről nyitott oktatási rendszert vezetne be az állam, és ezt Balog Zoltán is elismerte hétfőn a parlamentben. Dúró Dóra jobbikos képviselő napirend előtti felszólalására úgy reagált, értelmetlen kérdés, hogy hányan fognak bejutni az egyetemekre. "Ez egy felülről nyitott rendszer" – mondta, azaz annyi egyetemista lesz, ahány megfelel a felvételi követelményeknek. A miniszter a finanszírozás kérdését nem említette, ám tény, hogy a "felülről nyitott rendszer" a jelek szerint fillérre ugyanannyi pénzből fog működni, mint a Hoffmann-féle keretszámos struktúra.

Hogy a jelentkezési határidő előtt, vagy a felvételi eljárást követően mondanák meg a diákoknak az elvárt ponthatárokat, az a javaslatból nem derül ki. Illetve az sem, hogy honnan lesz erre pénz – a felsőoktatásból történő újabb forráskivonást jelentő 2013-as központi költségvetést éppen a múlt héten fogadta el az Országgyűlés.

Rogán Antal sajtótájékoztatóján úgy magyarázta az új rendszer lényegét, hogy aki az adott szakra vonatkozó ponthatárt eléri, és kinyilvánítja, hogy Magyarországon akar dolgozni, az ingyen tanul. A százszázalékos állami támogatás csak abban az esetben fizetendő vissza, ha a hallgató nem tud eleget tenni két feltételnek, azaz ha nem fejezi be az egyetemet, főiskolát, és nem Magyarországon vállal munkát.

Azok, akik nem érik el ezt a ponthatárt, azoknak  megvan a lehetősége, hogy - az adott egyetem vagy főiskola döntésétől függően - részt vegyen önköltséges képzésben. Utóbbiaknak - Orbán Viktor tájékoztatása szerint - a kormány biztosítja a diákhitelt.

Két ponthatár

Az Index.hu értesülései szerint a Fidesz elnökségi ülésén elhangzott: szakonként két bekerülési pontszámot határoznak meg. Az alacsonyabb pontszámhatár elérésével a diák csak az 50 százalékos finanszírozású részösztöndíjas helyre kerülhet be, a magasabb elérésével teljes állami ösztöndíjas lehet. A részösztöndíjasoknak vagy diákhitelből, vagy saját zsebből kell kifizetniük a képzési költség felét.

Az elnökségi ülésen elhangzott, hogy ezzel a módszerrel is el lehet érni azt, hogy keretszámok nélkül a központilag óhajtott létszám kerüljön be az állami képzésekre. Az ülésen arról folyt az eszmecsere, hogy ez a technika alkalmas lesz-e arra, hogy kihúzza a méregfogát a hallgatói tiltakozásoknak.

Felvetődött az a kérdés is, hogy így is csak annyi diák kerülhet-e majd be teljes állami finanszírozású helyre mint a legutóbbi, tüntetéseken bírált javaslattal, vagy 2013-ban több diák kap lehetőséget ingyenes tanulmányokra. Az Index úgy tudja, Orbán Viktor rábólintott arra, hogy visszatérnek ahhoz a létszámhoz, amely a 2012-es keretszámok alapján kerülhetett be állami ösztöndíjas és részösztöndíjas helyre (idén az alapképzéseken 37 ezer diák kapott állami ösztöndíjat, 1900 pedig részösztöndíjat).

Vita folyt állítólag arról is, hogy ennyi diák állami finanszírozása mennyibe fog kerülni az államnak. Az előzetes kalkulációk szerint ez 25-50 milliárd forint kiadást jelent majd.

Orbán szombaton jelölte ki az irányt

Orbán Viktor szombaton diákokkal egyeztetett egy budapesti szórakozóhelyen. A helyszínen rögzített, és később a Facebookon közzétett videóban tett nyilatkozatából az derül ki, hogy eltörlik a felsőoktatási keretszámokat, és akik vállalják a "röghöz kötést", elérnek bizonyos felvételi pontszámot, azok számára ingyenes lesz a továbbtanulás. A részletes előterjesztést szerdára ígérte a kormányfő. Orbán Viktor korábban a keretszámok eltörlését említette a hvg.hu-nak is, amikor távozott a vendéglátóhelyről.

A kormányfő nyilatkozatát még aznap több diákszervezet bírálta, köztük a Hallgatói Hálózat, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Vasárnap videoüzenetet is közzétettek a diákok.

A hvg.hu szombat este írt arról, hogy Orbán Viktor levelet küldött Balog Zoltánnak, az emberei erőforrások miniszterének, és utasította: a szerdai kormányülésre dolgozzák ki az új felsőoktatási koncepciót.

Balog Zoltán a vasárnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a kormány a tanulmányi költségek teljes állami fedezetéért azt várja el a felsőoktatásba bekerülő hallgatóktól, hogy szerezzenek diplomát, és nyilvánítsák ki szándékukat, hogy Magyarországon akarnak dolgozni. A miniszter arra kérte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának vezetőit, hogy a tervezett keddi időpont helyett már hétfőn tárgyaljanak a felsőoktatás átalakításáról, így a szerdai kormányülésig a hallgatók javaslatait is be tudják építeni előterjesztésükbe.

A HÖOK-tól viszont jelezték, hogy nem mennek el a hétfői találkozóra, mert előzőleg semmiféle hatástanulmányt nem kaptak, így nem tudják, hogy pontosan miről lehetne tárgyalni.