Uniós jogsértési eljárások Magyarország ellen

„Biztos kiborult a kávézacc, és meglátta benne a jövőt” – gúnyolódott Olli Rehn pénzügyi biztoson Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az ATV egyik minapi adásában. Ő és korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egyaránt azt kifogásolta, hogy az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzésében 2014-re 3 százalékot meghaladó deficit szerepel, holott még a 2013. évi költségvetés sincs készen, nemhogy az azt követő. A magyarázat azonban nem a kávézaccban rejlik, hanem abban, hogy az uniós prognózis voltaképpen technikai kivetítés, amely a készítése idején érvényes jogszabályokon alapul. Ilyet az Orbán-kormány eddig nem készített, azzal viszont büszkélkedik, hogy papírja van róla, a hiány az idén és jövőre sem lesz túlzott méretű. Ám ez a papír egyúttal arról is tanúskodik, hogy a brüsszeli szakértők alig látnak növekedési potenciált a magyar gazdaságban (lásd táblázatunkat). Ezzel együtt az államháztartás állapota már aligha lehet akadálya a megegyezésnek, annál inkább a gazdaságpolitika jellege és az uniós jogok megsértése.

 Az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások azonban politikai konfliktusok sorát hozták felszínre. Bár tételes kívánságlistával egyik fél sem állt elő, Olivier Bailly, az EB szóvivője még áprilisban kijelentette, hogy az egyik előfeltétel „a magyar jogi környezet biztonságossá tétele lesz”.

Az EB legutóbb októberben közzétett belső piaci eredménytáblája szerint az európai átlagos átültetési deficit – vagyis azoknak a belső piaci irányelveknek az aránya, amelyeket nem illesztettek időben a nemzeti jogba – újra az európai állam- és kormányfők által 2007-ben meghatározott egyszázalékos cél alatt van (0,9 százalék). Magyarország esetében ez az arány 0,6 százalékos, és az országnak nincs két évnél régebben lejárt átültetési kötelezettsége sem, szemben például Belgiummal, ahol két ilyen is van. A legtöbb – átlagosan 17,5 hónapig tartó – kötelezettségszegési eljárás Olaszországgal, Görögországgal és Belgiummal szemben folyik. A lezáratlan jogsértési eljárások száma uniós átlagban 31 ügy tagállamonként, Magyarországnak 22 ilyen esete van. A jogsértés olykor általános: a piaci verseny élénkítését szolgáló földgáz- és a villamosenergia-irányelv különböző rendelkezéseinek be nem tartása miatt az EB még 2009-ben kettő kivételével valamennyi tagállammal szemben – azóta már lezárt – jogsértési eljárást indított. Ciprus és Málta csak azért maradtak ki ebből, mert nem használnak gázt, és villamosenergia-rendszerük sincs összekötve más tagállamokéval.

A kötelezettségszegési statisztikák alapján tehát Magyarország nem áll rosszul, viszont néhány ügynek különös súlya van. Ezek éppen egy éve, a sarkalatos törvények meghozatalával torlódtak egymásra. Közülük csak egy, a jegybanktörvényé zárult „önkéntes jogkövetéssel”. Az eljárást júliusban hivatalosan is befejezték, azt követően, hogy az Országgyűlés átvezette a jegybanktörvényen az EB és az Európai Központi Bank által javasolt változtatásokat. Nem szaladt bele a biztos pofonba a kormány a tranzakciós illeték ügyében sem, miután Brüsszelben kilátásba helyezték az újabb jogsértési eljárást, ha az új fizetnivalót a jegybank egyes műveleteire is kiterjesztenék. Kérdés persze, mennyire fér bele az uniós jogba, hogy a tervezett költségvetési bevételek előteremtése céljából a kereskedelmi bankok terheit megduplázták. Ha a megoldás netán át is megy a brüsszeli rostán, az elemzők olyan piactorzító és hitelezés-visszafogó hatást tulajdonítanak neki, ami önmagában is gátja lehet a hitelmegállapodásnak.

Az Európai Unió Bíróságának elmarasztaló ítéletével zárult a bírák, ügyészek kényszernyugdíjazása miatti eljárás (HVG, 2012. november 10.). Bár Orbán Viktor szerint csupán annyi történt, hogy „fejbe vágták a döglött kutyát”, hiszen a rendelkezést a magyar Alkotmánybíróság már megsemmisítette, könnyen lehet, hogy az ügynek még nincs vége. Az EB ugyanis figyelmeztetett, hogy nyomon követi az ítélet végrehajtását. Előzetesen az illetékes biztos, Viviane Reding kérte a kormányt, hogy a bírósági ítéletig függesszék fel a nyugdíjazásokat, ám hiába. Az uniós bíróságon landolt a 2014-ig kinevezett Jóri András adatvédelmi biztos ügye, akit idő előtt, sarkalatos törvénnyel váltottak le, valamint két, 2010-ben kivetett különadóé is. Ezek közül a távközlési cégeket sújtót az EB citálta a bíróság elé, arra hivatkozva, hogy ebben a szektorban az extra teher olyan igazgatási díjnak minősül, amely a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére szolgál, nem gyarapíthatja a központi költségvetés bevételeit. Az EB-prognózis a jövő évi költségvetést övező kockázatok között külön is nevesíti ezt a tételt, bár nem említi meg, hogy bukott per esetén 150 milliárd forinttal is megugorhatnak a kiadások. Némi kerülővel, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásként került az Európai Unió Bírósága elé a kiskereskedelmi különadó: a Spar-csoporthoz tartozó Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. a Székesfehérvári Törvényszékhez fordult, azzal érvelve, hogy az adó a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokat hátrányosabban érinti, mint a hasonló magyar cégeket, és a magyar bíróság firtatja most Luxembourgban, hogy a különadó összhangban van-e az uniós joggal. A hiteltárgyalások során e különadók piactorzító, a beruházásokat visszafogó intézkedésekként merülnek fel, az ezekkel kapcsolatos jogsértési eljárások önmagukban feltehetőleg nem gátolják az előrelépést.

Nincs ilyen következménye annak sem, hogy még késik az uniós hulladékirányelv átültetése is. Bár ennek nagy a tétje: az emiatt indult kötelezettségszegési eljárásban az EB nemcsak a jogsértés megállapítását kéri, hanem azt is, hogy szabjanak ki napi 27 ezer euró kényszerítő bírságot Magyarországra. Az eljárás alól októberben, az új hulladéktörvény elfogadásával már majdnem mentesült Magyarország, ám azt, egyebek mellett súlyos pontatlanságok miatt, Áder János köztársasági elnök nem írta alá. Így a jogsértési eljárás sem szűnt meg. Más kérdés, hogy elfogadása esetén a hulladéktörvény újabb uniós eljárások sorát indíthatja el, mivel szembemegy a letelepedés korlátozásának tilalmával, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságával.

Aggodalmat váltott ki Brüsszelben a cafeteria rendszerének átalakítása is, ez az ügy még a hivatalos felszólítólevél stádiumánál tart. Bár az EB és a magyar kormány között több eredménytelen levélváltás történt, megkezdődött a bírósági szakaszt megelőző eljárás, amelynek során a tagállamok még önként az unióshoz igazíthatják nemzeti jogszabályaikat. Egyes cafeteriajuttatások kedvezményes adókulcsát, a Nemzeti Üdültetési Alapítvány működését, az általa kibocsátott Erzsébet-utalványt, valamint a Széchenyi-pihenőkártyát az illetékes belső piaci biztos szóvivője szerint főként abból a szempontból vizsgálják, diszkriminál-e egyes vállalkozókat vagy vállalkozásokat. A bírósági eljárást megelőző szakaszban van a saját fogyasztásra főzetett pálinka mentessége a jövedéki adó alól, a közjegyzői törvény, valamint a tyúkketrecek engedélyezésének ügye. Kezdeti szakaszban van a médiaengedélyeztetési irányelv nem megfelelő átültetése miatti jogsértési eljárás: Magyarországot egy külföldi műholdas televízió panaszolta be, amely csak úgy terjeszthette volna műsorait, ha ezt az országban bejegyzett cégként tenné, magyarországi telephellyel.

FARKAS ZOLTÁN, PÁLMAI ERIKA