szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Megkezdődött az árvízvédelmi felkészülés Tolna megyében, ahol a Duna vízgyűjtő területén bekövetkező gyors olvadás okozhat jelentősebb árhullámot.

Wéber Antal, Tolna megyei katasztrófavédelmi igazgató a megyei védelmi bizottság szerdai ülése után Szekszárdon elmondta: a megyében körülbelül kétezer ember vethető be azonnal az árvízvédelemben. A védekezésben 224 munkatárssal nyolc, úgynevezett komplex árvízvédelmi szervezet vehet részt, amelyek bevetését a védelmi bizottság elnöke rendelheti el - tette hozzá.

Beke Zsolt, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője azt mondta: a Duna vízgyűjtő területén most a szokásos, hóban tárolt vízkészlet nagyjából másfélszerese, 14,3 köbkilométer víz van. A vízkészlet március végi mennyisége alapján lehet megmondani, hogy gyors olvadás esetén kell-e számítani jelentősebb árhullámra - mondta, hozzáfűzve, hogy ez a Duna fővédvonalai mentén nem okoz problémát. Valószínűsíthető, hogy az ár Bátának a nagyvízi mederben elhelyezkedő részét és Paksot érintheti – jegyezte meg.

Tájékoztatása szerint 2013 januárjában a sokévi átlagot kétszeresen meghaladó mennyiségű csapadék hullott Tolnában. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a február melegebb és csapadékosabb, a március melegebb és szárazabb lesz az átlagosnál, áprilisban pedig átlagos időjárás várható. Az átlagosnál több csapadék esetén a Sió, a Nádor-csatorna, illetve a Kapos völgyében alakulhat ki mezőgazdasági területeket veszélyeztető belvíz - tette hozzá Beke Zsolt.

A Szekszárd-Bátai-főcsatorna több mint félmilliárd forintos beruházással elkészült mederrendezésének köszönhetően a Dunán januárban levonult kisebb árhullámok idején az Őcsény, Decs és Sárpilis feletti szakaszon nem alakult ki belvíz - mondta a szakember.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!