Ha az Országgyűlés által még tárgyalt előterjesztés tartalma bekerül az alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lennének az alaptörvény szövegéből - írta Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az Áder Jánosnak címzett levélben.   

"Ez az állapot az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyeztetheti" - közölte Szabó Máté.

Azt írta, a módosítás több rendelkezése az alkotmányozó Országgyűlés szerint is ellentétes az Alkotmánybíróságnak - az alaptörvényből vagy a korábbi alkotmányból levezetett - döntéseivel. Más rendelkezések pedig olyan tartalmú szabályozást vezetnek be, amelyek alkotmányossága a hatályos alaptörvény alapján is vitatható.

Szabó Máté szerint a módosítás tartalma alapjaiban érinti a hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét Magyarországon.

Az ombudsman a levélben arra is kitér, hogy a köztársasági elnök alkotmányos jogállásának megfelelően őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az alkotmányos keretek között felléphet a demokratikus működés helyreállításáért, ha olyan jelenséget tapasztal, amely az államszervezet működését súlyosan veszélyezteti. 

"Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés ugyanakkor a köztársasági elnök kizárólagos jogköre; e tevékenységet nem vállalhatja át sem az alapvető jogok biztosa, sem az államszervezet valamelyik másik intézménye" - szerepel a levélben.

A Fidesz és a KDNP képviselői azt követően terjesztették a parlament elé a negyedik módosítást, hogy az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette az átmeneti rendelkezések több passzusát; az előterjesztés ezek egy részét építené be az alaptörvénybe.

A kormánypártok így az alkotmányban rögzítenék a többi között a hallgatói szerződés lehetőségét, valamint azt, hogy az Ab az alaptörvény értelmezése során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és indoklásukat. 

Az előterjesztés rögzíti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, és megváltoztatná a véleménynyilvánításról szóló részt is. Ugyancsak az alkotmányba kerülne a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, és a választásokat megelőző kampány egyes elemeinek szabályozása. A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelnék a kormánypártok. 

A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is kérhet alkotmányossági vizsgálatot az Ab-tól, és az is az alaptörvénybe kerülne, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesüléséért.