Vészhelyzet esetén riasztást, figyelmeztetést csak az állami tulajdonú Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adhat ki – ez a nemrég elkészült meteorológiai törvénytervezet egyik újdonsága. Persze önmagában az egész jogszabálytervezet egy újdonság, mivel ezt a területet korábban önálló törvény nem, csak kormányrendeletek szabályozták. Az, hogy ezen a kormányzat változtatni kíván, először tavaly ősszel vált nyilvánvalóvá.

Októberben Illés Zoltán államtitkár arról beszélt, hogy a meteorológiai adatok begyűjtése állami szerep, amelyet az állam finanszíroz, és nem támogatja, hogy magánmeteorológiai társaságok elemzéseket adjanak. Illés akkor azt mondta, hogy a készülő törvénnyel azokat a visszás helyzeteket akarják kiküszöbölni, hogy az állam által költségesen megszerzett adatok alapján készített elemzéseket a privát piaci szereplők ne adhassák el, így jutva haszonhoz, miközben versenytársai az állami szolgáltatóknak.

A most nyilvánosságra került törvénytervezet azonban nem arról árulkodik, hogy ezeket a visszás helyzeteket a törvényalkotók kezelni kívánnák. Ezzel szemben járulékok és illetékek kivetésével próbálják stabilizálni az OMSZ költségvetését. Az OMSZ elnöke, Dunkel Zoltán szerint törvényileg nem is nagyon lehetne kezelni ezt a helyzetet, mert nehezen lehetne bizonyítani, hogy egy magántársaság hogyan jut hozzá egy-egy adathoz. „Nem állhatok ott minden meteorológiai adat mellett” – mondta lapunknak Dunkel, hozzátéve: ma vannak önkéntes mérések, az előrejelzések döntő többsége pedig a nagy nemzetközi központokban futó modellekből származik. „Ezt a közvetlen adatköltséget nem tudom ráverni a magánfelhasználóra” – magyarázta Dunkel. Az állami költségvetés nemcsak a drága mérőműszereken „érzi” az időjárás-előrejelzést. Évente súlyos százmilliókat kell befizetni azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek révén Magyarország is hasznos meteorológiai adatokhoz juthat.

A törvénytervezet a repülőtér és a vízi kikötők üzemeltetőjét kötelezné meteorológiai szolgáltatási díj megfizetésére - ez a repülőtéri vagy a kikötői illeték egy százaléka lenne. Ugyanígy a médiaszolgáltatókat is fizetésre kötelezné, ennek a mértéke a médiaszolgáltató éves reklámbevételének 0,5 százaléka. Ez akár érzékenyen is érintheti a médiaszolgáltatókat, amelyek eddig is fizettek az OMSZ-nek. Az új illetéket ugyanakkor nem a megrendelt szolgáltatásért fizetnék, hanem egyfajta hozzájárulásként a meteorológiai infrastruktúra fenntartására. (Egy országos kereskedelmi televízió éves reklámbevétele több tízmilliárd forint.)

Emellett létrehoznák a Nemzeti Meteorológiai Adatbázist, amely hiteles meteorológiai adatokat tartalmazó, ellenőrzött adattár lesz. Ehhez az adatbázishoz a veszélyhelyzet elhárításában közreműködő szervezetek férhetnek majd hozzá. Szintén újdonság, hogy riasztást ezentúl csak az állam adhatna ki.

A törvénytervezet szerint csak megfelelő képzettséggel és infrastruktúrával lehet meteorológiai tevékenységet végezni (ez mesterképzettséget jelent), ugyanakkor ez a jelenlegi piaci szereplők számára nem okoz gondot.

A tervezet közigazgatási egyeztetése március 7-ig tart. Amennyiben a parlamentben elfogadják, a törvény július 1-jén hatályba lép.