szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha az államfő arra a meggyőződésre jut, hogy a neki megküldött alaptörvény-módosítás nem jött érvényesen létre, álláspontunk szerint az Alkotmánybíróság eljárását kell kezdeményeznie - írják az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért vezetői.

Levelet írt Áder János köztársasági elnöknek Bajnai Gordon és Jávor Benedek az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség elnökségének képviseletében. Ebben az alaptörvény ma elfogadott negyedik módosításával kapcsolatos "mély aggodalmukat" kívánják megosztani az államfővel.

A ma elfogadott jogi norma az Alkotmánybíróság által az elmúlt egy évben hozott, megsemmisítő határozatok szinte mindegyikét felül kívánja bírálni azzal, hogy az Alaptörvényben dúcolja alá a korábban alkotmányellenesnek minősített jogszabályokat - írták. 

Így válhat a magyar jogrendszer alapjának részévé a család fogalmának leszűkítése, a hajléktalanok kriminalizálása, a felsőoktatási hallgatók röghöz kötése, a választási kampány szabadságának korlátozása, az egyházak elismerésének politikai döntéssé tétele vagy az Országos Bírói Hivatal elnökének bíróságkijelölési joga. Túl azon, hogy az európai és a magyar alkotmányos hagyományban példátlan, hogy ilyen kérdéseket egy alkotmányi szintű norma szabályozzon, az elfogadott módosítások egy jelentős része felveti az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel vagy az uniós joggal való ellentét lehetőségét is - érvelnek.

Az igazi kérdést azonban nem külön-külön ezek a kérdések vetik fel, hanem az Országgyűlés kétharmados többségének az a szemlélete, amely szinte valamennyi, őt elmarasztaló alkotmánybírósági döntést alkotmányozóként kíván felülbírálni. Mindez egy olyan hatalomfelfogásról árulkodik, amely önmagát korlátlannak tételezi, amely nem tudja elfogadni a – bibói értelemben sok szinten érvényesülő – hatalommegosztás elvét - írák Bajnaiék.

Áder János figyelmét a következő szempontokra szeretnék felhívni a levél írói:

Az Alaptörvény módosításának érvényességi feltétele, hogy azt a köztársasági elnök aláírja, illetve elrendelje annak kihirdetését. (...) Ha az államfő arra a meggyőződésre jut, hogy a neki megküldött alaptörvény-módosítás nem jött érvényesen létre, álláspontunk szerint az Alkotmánybíróság eljárását kell kezdeményeznie - írják.

A levél írói amellett érvelnek, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvény módosításának kihirdetése előtt köteles megvizsgálni, hogy a részére megküldött jogszabály érvényesen létrejött-e, ennek keretében pedig azt is, hogy a módosítás nem sérti-e az Alaptörvény koherenciáját. Amennyiben az államfő e vizsgálat eredményeként arra a következtetésre jut, hogy az Alaptörvény módosítása nem jött létre érvényesen, ennek megállapítását az Alkotmánybíróságtól kérheti. Mivel pedig az Alaptörvény negyedik módosítása súlyosan sérti az Alaptörvény belső koherenciáját, ezért az előzőekben kifejtettek szerint az érvényességi hibában szenved, mindez megalapozza azt, hogy Elnök Úr az Alkotmánybíróságtól kérje a módosítás alaptörvény-szerűségének előzetes vizsgálatát - érvel Bajnai Gordon és Jávor Benedek.

Amennyiben a fentebb kifejtett, az államfői hatáskörre vonatkozó alkotmányjogi érveléssel nem ért egyet, azonban az alaptörvény-módosítással kapcsolatban tartalmi aggályai vannak, kérjük, hogy az államszervezet demokratikus működése felett őrködő közjogi tisztségviselőként terjesszen elő olyan alaptörvény-módosító javaslatot, amely az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit felülbíráló, a jelen módosítással az Alaptörvénybe iktatott rendelkezéseket hatályon kívül helyezi - zárják levelüket.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!