Egy több mint húszéves háborúban készül totális győzelmet aratni a Fidesz: 2010 óta a kétharmados többség szívósan dolgozik azon, hogy az Országgyűlés mozgásterét ne korlátozhassa a jogállamra hivatkozva az Alkotmánybíróság. A negyedik alaptörvény-módosítás elfogadásával ez a vita hosszú időre eldőlt, hétfőn pedig a parlament a személyi garanciákat is megteremti ehhez: Juhász Imre alkotmánybíróvá választásával többségbe kerülnek a testületben a 2010 után megválasztott bírák.

A titkos szavazás eredménye nem lehet kétséges, hiszen a kormánypártok mellett a Jobbik is támogatta a 2006-os rendőri túlkapások feltárásában részt vevő Juhász jelölését. Az új alkotmánybíró a tervek szerint közvetlenül az eredmény kihirdetése után, a napirendi javaslat szerint hétfő délután öt körül teheti le az esküt, de előtte még a képviselőknek le kell futniuk a szokásos kötelező köröket is.

Totális káosz és program a szegényeknek

Az interpellációk sorában például a szocialisták ezúttal talányos kérdésekkel bombázzák a kormány tagjait. Harangozó Tamás például a belügyminisztertől kérdezi, hogy „Mi lehet a megoldás?”. Párttársa, Tóbiás József interpellációját szintén a belügyminiszternek címezte, címe pedig „Sikerágazat vagy totális káosz?” A kérdések közt Pál Tibor a budapesti Kossut tér átépítéséről érdeklődik, „A Nemzet Főtere és az oda vezető kátyús utak” címmel.

Fazekas István

A jobbikos Szilágyi György a nemzeti fejlesztési minisztert interpellálja, hogy megtudja, továbbra is off-shore lovagok markában vergődik-e a fejlesztéspolitika. Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke pedig az emberi erőforrások miniszterétől szeretné megtudni, hogy „miért nem törődik a kormányzat az egyetemi, főiskolai oktatókkal?” A kérdések közt Zakó László arról érdeklődik majd, hogy „mi történt a Malév csődje óta, avagy elszállt-e a remény egy nemzeti légitársaság beindítására?”

A kormánypárti öninterpellációk közt Koszorús László arra kíváncsi, „sikerült-e megállítani a népességcsökkenést?”, illetve hogy „milyen lépéseket tervez a kormány, hogy a családi adórendszerrel az alacsonyabb jövedelműek is jól járjanak?” Korábban Orbán Viktor miniszterelnök már meglebegtetett valami hasonló – a bérből és fizetésből élőknek kedvező – intézkedéscsomagot, és lehet, hogy most részletek is kiderülnek erről.

Kemény dió az egészségügy

Az alkotmánybíró-választás után, a határozathozatalok közt szinte észrevétlenül alakítják az egészségügyi rendszert. A kormány legújabb, a területet érintő salátatörvényéhez az egészségügyi bizottság egyebek mellett olyan módosító indítványt nyújtott be, amely alapján jövedelem-kiegészítésre lennének jogosultak a nyugdíjukról lemondani kényszerülő, idős koruk ellenére tovább dolgozó orvosok, asszisztensek és ápolók. A kiegészítés a módosító szerint nem lehet több, mint a felfüggesztett nyugdíj, a munkáltatók pedig külön forrást kapnak erre a célra.

Az egészségügyet érintő lépések további érdekes fejleménye, hogy a bizottság módosítója úgy kívánja csökkenteni a kórházak lejárt – vagyis határidőre ki nem fizetett, jelenleg 47 milliárd forintra rúgó – adósságállományát, hogy meghosszabbítja a fizetési határidőt. A késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011-es EU-irányelv szerint az állami szerveknek 30 napon belül kell fizetniük a velük szerződőknek, de az egészségügyi intézményekkel kivételt lehet tenni, és 60 napos fizetési határidőt lehet szabni. A bizottság természetesen élni kíván a lehetőséggel.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár egy korábbi ülésen

MTI / Beliczay László

A jelek szerint a kormányzat továbbra is képtelen tartani az önmagának előírt határidőket. A jelenlegi – kétszer már meghosszabbított – határidő szerint a járóbeteg-ellátásban a szolgáltatóknak 2013. június 30-áig kell megfelelniük annak a feltételnek, hogy „átfedés- és hézagmentesen” lefedjék a nekik kijelölt területet. A bizottsági módosító szerint azonban 2014. december 31. lesz, vagyis ebben a ciklusban már nem várható, hogy minden az előírások szerint működjön. Ami azért is érdekes, mert a betervezett kormányzati imázskampányban a "működőképes egészségügy" szlogent vernék az emberek fejébe, igaz azt ők is elismerik, egyelőre nem születtek jelentős intézkedések.

Szépségtapasz egy csúnya vitára

Hétfőn módosítja a parlament az itthon és külföldön is sokat vitatott médiatörvényt, elsősorban az Európa Tanács észrevételei alapján: a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét - aki egyben a Médiatanács elnöke is - a jövőben nem a miniszterelnök nevezné ki, hanem a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök. A miniszterelnöknek a jelölés előtt egyeztetnie kellene egyes szakmai szervezetekkel, de a jelölés joga az övé marad.

Bár volt erre vonatkozó kormánypárti módosító javaslat – a fideszes Cser-Palkovics Andrásé – a két posztot nem választják külön, így az NMHH elnökét nem lehet majd a kilencéves ciklusa végén másodszor is kinevezni, sem a Médiatanács elnökeként újraválasztani. Zárószavazás előtt még a kormány javaslatára annyit módosul a szöveg, hogy a Médiatanács tagjait sem lehet újraválasztani, vagyis 2019-ben egy teljesen új testületnek kell majd felállnia.

Szalai Annamária, az NMHH és a Médiatanács elnöke 2019-ig maradhat

Túry Gergely

Hétfőn fogadhatják el a képviselők a „gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés”, röviden az EU-s stabilitási paktum kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Bár Magyarország nem tagja az eurózónának, a szerződést aláírta (az EU-tagok közül csak Nagy-Britannia és Csehország maradt ki), így részt vehet a fontos döntéseket meghozó tanácsüléseken.

Száguldozók, ittasak, mutogatók

Hétfőn este több mentelmi ügy is napirendre kerül: a fideszes Tiba István biciklivel okozott balesetet, amelyben a sértett csonttörést szenvedett, a jobbikos Mirkóczki Ádám pedig ittasan vezetett (állítása szerint korábban gyermeke születését ünnepelte). A szocialista Simon Gábort viszont magánokirat-hamisítás miatt szeretné felelősségre vonni a legfőbb ügyész. Simon az előző ciklusban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt, és állítólag úgy írt alá teljesítési igazolásokat egy neki vezetői tréningeket tartó pszichológusnak, hogy a megjelölt időpontokban nem is volt Magyarországon.

Az MSZP-s Szanyi Tibor lesz az első, akire pénzbírságot szab ki a parlament "kirívóan sértő kifejezés" használata miatt. A hétfői napirenden már szerepel is a "Döntés fegyelmi ügyben: Javaslat pénzbírság kiszabásáról", amiről vita nélkül határoznak. Ezt a lehetőséget még a jobbikos Gyöngyösi Márton a zsidó kormánytagokat és képviselőket listázó megszólalása miatt iktatták be az országgyűlési törvénybe, de eddig nem alkalmazták, pedig jobbikos képviselők azóta is próbálgatták, hol vannak a határok.