szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?

Egyes magyarázatok szerint az első szabad választás óta dúl a harc az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság közt, mert utóbbi a jogállamra hivatkozva felül akarja írni a demokratikusan választott képviselők döntéseit. Ezt a háborút most a Fidesz megnyerte, de úgy, hogy közben a jelenlegi parlament alaposan beszűkítette a következők döntési lehetőségeit. A negyedik módosítással a kormányfő szerint visszafordíthatatlanná vált az új rendszer.

„Ezt teszem nemzetünk mindazon tagjaival együtt, akik a napi hangoskodáson túlmutató rendet, biztonságot, jogállamot, demokráciát szeretnének országunkban" – fogalmazott szerda este Áder János köztársasági elnök, amikor az M1 híradóját megszakítva rendkívüli beszédben jelentette be: minden hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére is aláírja és kihirdeti az alaptörvény negyedik módosítását, amit hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

©

A lépés jelentőségét mutatja, hogy – a Népszabadság információi szerint – Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, még a szavazás előtt azt mondta a kormánypárti képviselőknek: az alaptörvény-módosítás hétfői elfogadásával valami visszafordíthatatlanná válik. A kormányfő érvelése szerint azért volt szükség az átfogó módosító csomagra, hogy egyértelművé tegyék, az Országgyűlés felülbírálhatja az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányvédő tevékenységét.

Bár a kormánypárti voksokkal hétfőn elfogadott negyedik módosítás sokféle rendelkezést tartalmaz – például újraszabja a véleménynyilvánítás szabadságának határait –, lényege mégis az, amiről Orbán beszélt a zárt ajtók mögött: megmutatni, hogy a kormánypártok akarata érvényesül, és nem állhat az útjukba senki, még az alkotmánybírók sem. Ezzel egy régi vitát igyekeznek lezárni, és egyszer és mindenkorra rögzíteni, hogy a demokratikus legitimációval rendelkező Országgyűlés akarata előbbre való, mint a jogállam fölött őrködő Ab döntései.

Demokrácia vagy jogállam?

Bár a kétharmados kormánytöbbség saját hatalmi szempontjai szerint jár el, tevékenységének vannak elméleti megalapozói is. A legismertebb Pokol Béla egykori kisgazda képviselő, jelenlegi alkotmánybíró, aki 2011 tavaszán a Magyar Nemzetben részletesen kifejtette, hogy szerinte már az 1990-es választások után megkezdődött a választott parlamenti többség jogainak megkérdőjelezése. A demokrácia helyett Pokol szerint a jogállam és a hatalommegosztás lett a jelszó, a cél pedig „a parlamenti törvényhozás visszaszorítása néhány absztrakt eszménnyel, alapjoggal”.

Ezt az állítólag tudatos folyamatot igyekezett megfordítani a Fidesz 2010 ősze, az Ab jogkörének első szűkítése óta (a 98 százalékos végkielégítés-adó megsemmisítése miatt alkotmánymódosítással tiltották meg, hogy az Ab költségvetési vagy adóügyekben eljárjon). Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője – jelenleg a Miniszterelnökség államtitkára – már ekkor azt írta, hogy „az alkotmánymódosítás tartalma és iránya őszintén vállalt, átlátható és előre tudható módon történik", vagyis nem rögtönzés, hanem tudatosan előkészített lépés volt az Ab hatáskörének korlátozása.

©

„Az Alkotmánybíróság nem alkotmányoz. Alkotmányt csak olyan fogadhat el, akinek a néptől erre felhatalmazása van (…) Az idő-forma-tempó észrevételt illetően megfontolandónak tartom az alkotmánybírósági véleményt, de kénytelen lennék STOP-táblát felmutatni az Alkotmánybíróságnak, ha a népszuverenitást elvét korlátoznák” – magyarázta Lázár ugyanezt 2011 nyarán, már az új alaptörvény elfogadása után. Más kérdés, hogy a negyedik módosításnál már az „idő-forma-tempó” észrevételeket sem fontolta meg a kormánypárti többség.

Megkötött kezek

A kormánypártok érvelése az Ab túlhatalmáról annyiban sántít, hogy a Fidesznek 2010 előtt soha nem volt baja azzal, ha az Ab meghiúsította a szocialista kormányok törekvéseit. Sőt Orbán maga is azt mondta 2007-ben: „Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye”. Ugyanakkor az alaptörvényben és annak negyedik módosításában is tetten érhető szándék, hogy korlátozzák a következő kormányok mozgásterét, amihez ők maguk annyira ragaszkodnak.

A negyedik módosítás rendelkezései közt is van több, amely igyekszik megkötni a következő – kétharmados többséggel nem rendelkező – parlamentek és kormányok kezét. Az egyik ilyen a család fogalmának meghatározása: a módosítás szerint a család alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, vagyis az élettársak, vagy éppen az együtt élő testvérek nem számítanak annak. Egy következő parlament hiába változtatna a februárban elfogadott új Polgári törvénykönyv családjogi szabályain, az alaptörvény rendelkezése miatt a törekvés valószínűleg elbukna az Ab előtt, amelyben ráadásul addigra többségbe kerülnek a jelenlegi ciklusban megválasztott bírák.

©

Az igazi rejtett akna azonban az a rendelkezés, amely szerint új adót kell kivetni, ha az Ab vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége támadna, amit nem tud a költségvetésből fedezni. A kormány számos ügyben – főleg a különböző különadók miatt – áll vitában az Európai Bizottsággal, amelyekből néhány éven belül százmilliárdos nagyságrendben származhatnak visszafizetési kötelezettségek. Ebben az esetben pedig egy következő kormánynak – amely lehet persze fideszes vezetésű is – nem marad más választása, mint újabb és újabb adókat kivetni, ami nyilván felborítja a gazdaságpolitikai terveit.

Lehetne szebben, de…

A negyedik módosításban több helyen is tetten érhető, hogy a Lázár által emlegetett „idő-forma-tempó” észrevételeket sem fogadta meg a kormánytöbbség. A hajléktalanok büntethetőségét megsemmisítő határozatában például az Ab nem azt mondta ki, hogy eleve lehetetlen hatósági eszközökkel fellépni az aluljárókat ellepő fedél nélküliek ellen, csak azt, hogy a konkrét jogszabály nem alkotmányos. A védett érdek, illetve a tiltott magatartások pontos meghatározásával elvileg lehetett volna olyan szabályozást alkotni, ami átmehetett volna az Ab szűrőjén is. Ezzel azonban a kormánypártok nem bajlódtak, inkább beleírták az alaptörvénybe, hogy jogellenessé lehet minősíteni „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást”.

Hasonló módon jártak el az egyházügyi törvény ügyében, amelynek lényeges elemeit február 26-án semmisítette meg az Ab. A testület határozata ugyan nem vitatta az Országgyűlés jogát arra, hogy garanciákat építsen az egyházként való elismerés feltételei közé, de az eljárásnak azt a részét nem találta alkotmányosnak, hogy kizárólag a kétharmados többség politikai akaratától függ az egyházak elismerése. Az Ab szerint világos feltételekre lenne szükség, illetve biztosítani kellene a jogorvoslat lehetőségét, de a Fidesz ebben az ügyben sem bonyolódott bele a részletkérdésekbe: bár a negyedik módosítás szerint az elutasított közösségek az Ab-hoz fordulhatnak jogorvoslatért, beépítettek egy olyan szubjektív szempontot – „a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot” –, ami alapján a parlament lényegében továbbra is politikai alapon dönthet.

©

Hasonló túlreagálást mutat a negyedik módosítás a hallgatói szerződések, vagy más néven a hallgatók röghöz kötése ügyében, amelyet szintén az alaptörvénybe foglalnak, pedig az Ab tavaly nyári határozatában csak annyit mondott ki, hogy ezt a kérdést nem lehet rendeletben szabályozni, hanem törvényt kell róla alkotni. Ehhez képest a negyedik módosítással egyenesen a legmagasabb szinten, az alaptörvényben landolt ez is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Folk György Itthon

Alaptörvény 2.0: tiltakoztak Brüsszelben Szájer felszólalása alatt

Egy pillanat alatt vége lett az utóbbi időt jellemző békülékeny hangulatnak Brüsszelben a Fidesz-KDNP által elfogadott alkotmánymódosítás kapcsán. Az Európai Parlamentben képviselők tiltakoztak Szájer József felszólalása közben, az uniós szervek ugyanakkor a maguk ügyrendje szerint foglalkoznak majd a „magyar kérdéssel”.

MTI/hvg.hu Itthon

"Egy lehetőség maradt, Áder vétója" – Sólyom az Alaptörvény 2.0-ról

Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti Alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést – vélekedik Sólyom László volt államfő a hétfői alkotmánymódosítás kapcsán megfogalmazott írásában, amelyet az MTI-hez is eljuttatott.

Kovács Áron Itthon

Alaptörvény 2.0 - A Fidesz pacsira kényszeríti az őrkutyákat

Az Alkotmánybíróságot nem azzal korlátozza a Fidesz legújabb alaptörvény-módosítása, hogy hatálytalannak mondja ki a korábbi határozatokat, hanem azzal, hogy gyakorlatilag mindent beleír az alkotmányba, ami korábban fennakadt a testület szűrőjén. A kormánypártok ugyanakkor bebiztosítják magukat, hogy még egyszer ne történhessen meg a tavaly decemberi fiaskó, és egyre több ügyben szabnak sürgető határidőt a bíráknak. Viszont lehet, hogy komoly, nyilvános viták lesznek a testület előtt.

MTI Világ

Alaptörvény 2.0: Barrosót kéri Verhofstadt, hogy vesse fel az EU-csúcson a magyar helyzetet

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának belga vezetője szerdán felszólította José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a küszöbönálló EU-csúcstalálkozón vesse fel a magyar alkotmánymódosítás ügyét, és az uniós alapértékek sérelme esetére kidolgozott eljárásrend jegyében kezdeményezzen vitát a kérdésről.

hvg.hu Itthon

Alaptörvény 2.0: már gyülekeznek a tüntetők

Mintegy százan tüntettek a Parlament előtt az alaptörvény módosítása ellen, amelyet fél hat előtt megszavaztak a képviselők. A demonstrálók hat órakor elindultak a Sándor-palotához. 7 óta párszázan gyülekeznek a Dísz téren.

Hazai pálya: Tényleg megéri csobbanni egyet a téli Balatonban? (videó)

Hazai pálya: Tényleg megéri csobbanni egyet a téli Balatonban? (videó)

Melania Trump lett a legkevésbé népszerű first lady

Melania Trump lett a legkevésbé népszerű first lady

A gazdaságvédelemre szánt pénzeknek legfeljebb a negyede mehetett válságkezelésre

A gazdaságvédelemre szánt pénzeknek legfeljebb a negyede mehetett válságkezelésre