Előre tart a legújabb segélyhívó-rendszertől a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. Szerintük már most is tíz-húsz perces késéseket okoz a kétlépcsős „pajzsrendszer”, amin tovább ronthat a jövőre tervezett négylépcsős vészjelzés. Salamon Lajos szakszervezeti vezető szerint a régi decentralizát riasztási rendszer jobban működött. A jelzőrendszer hatékonyságát a katasztrófavédelem is vizsgálja, miután nemrég kilenc ház égett le Keszthelyen amiatt, hogy a tűzoltók nem tudtak időben kiérkezni.

Tavaly vezették be országosan azt az eredetileg Budapesten alkalmazott rendszert, amelyben a 105-ös hívószám a bejelentőt a városi vagy kerületi tűzoltóság helyett automatikusan a legközelebbi katasztrófavédelmi ügyelethez kapcsolja. Salamon Lajos szerint azonban a rendszer számos problémát okozott: az átjátszótornyok gyakran valamelyik szomszédos város ügyeletéhez kapcsolják a tűzeset bejelentőjét, ezzel hosszú percekig késleltetve a segítségnyújtást.  „Keszthelyen például, ha a város déli részről hívjuk a 105-öt, akkor Kaposvárra, ha északról telefonálunk, úgy Veszprémbe kapcsol a 105. Innen kell a helyi katasztrófavédelmi ügyeletre továbbítani a bejelentést, akik aztán értesíthetik a tűzoltókat” – magyarázza.

Tíz perc sokat számít

A lassú és körülményes riasztórendszer akár súlyos tragédiákhoz vezethet: május 9-én Fenékpusztán kilenc ház égett le, miután a tűzoltók húsz perces késéssel értek a helyszínre. A tüzet valószínűleg gázrobbanás okozta, így a tűz gyorsan terjedt, húsz perc alatt a kilenctagú sorház két épülete teljesen, hét pedig részben leégett, két embert kórházba szállítottak, összesen húsz lakót pedig kitelepítettek. Az ügyben a Keszthelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség belső vizsgálatot rendelt el. Ez jelenleg is folyik, így a katasztrófavédelem eddigi megállapításairól nem ad ki információkat. Kérdésünkre a kirendeltség annyit közölt, a „vizsgálat során a hatóság vizsgálja a tűz keletkezésének és terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét és idejét; a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget.” Mint mondták, a vizsgálat kiterjed „a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétére” is, így valószínű, hogy a riasztórendszer állapota is vizsgálat tárgya lesz.

MTI / Varga György

Salamon szerint a jelenlegi riasztási rendszerben is problémát okoz, hogy a tűzoltók és a bejelentő nem beszélnek közvetlenül egymással. „Gyakori, hogy az áldozat pánikba esik, így amikor kihívja a tűzoltókat, nem tudja elmondani, hova kell menni. Ilyenkor sokat számított a városi tűzoltók helyismerete, és az, hogy a tűzoltóknak már komoly tapasztalata van az ilyen helyzetek kezelésében. Most viszont olyanokhoz kerül a hívószám, akik nem ismerik az adott várost, így nehezebben azonosítják be, honnan érkezett a hívás, ezzel értékes percek mehetnek kárba” – mondta.

A jelenlegi kétlépcsős rendszer tavaly január óta működik országos szinten, modelljéül a budapesti rendszer szolgált, ahol évek óta két lépcsőben jut el a tűzoltósághoz egy bejelentés. Kiss József, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezet elnöke szerint ez Budapesten eddig sikerrel működött, nem okozott késéseket a kétlépcsős segélyhívás. Szerinte vidéken elsősorban technikai problémák miatt jelenthet gondot a rendszer.

Jövőre négy szerven menne át a bejelentés

Szerinte az új, teljesen központosított rendszer bevezetése még nagyobb fennakadásokat okozhat. Jövőre jön a központi segélyhívás is, amely után vészhelyzet esetén nem a 105, 106, 107-es számokat hívhatjuk, hanem a nemzetközi 112-es segélyhívót, ahonnan tovább kapcsolhatnak a megfelelő szervhez. Ezt a modellt az EU több országában sikerrel alkalmazzák, Salamon szerint azonban több probléma is van azzal, ahogyan a Belügyminisztérium a bevezetésére készül. „Az új rendszer bevezetését még júliusra tervezték, de technikai okokból januárra csúszott a határidő. Ennek ellenére a tűzoltóknak egyelőre alig árultak el valamit arról, hogyan működik majd, így alig lesz időnk az átállásra”– mondta.

Salamon úgy tudja, az új rendszerben, ha tűzesetet jelent be valaki, a jelzés csak három állomás után jut majd  el a tűzoltókhoz: a központi segélyhívótól először a megyei rendőrséghez továbbítják, ahol eldöntik, melyik szervet érinti a probléma. A tűzeseteket innen a katasztrófavédelemnek adják tovább, ahonnan végül az üzenet eljut az illetékes tűzoltósághoz. „Teljesen érthetetlen, mi szükség ennyi lépcsőfokra” – mondta Salamon. „Évtizedekig működőképes volt a korábbi rendszer, a jelenlegit ki sem próbálhattuk, minden előzmény nélkül kényszerítették rá a vidéki tűzoltóságra. A döntéshozók könnyen vezetnek be ilyen változtatásokat, mert nem rajtuk csattan, ha az nem működik. Keszthelyen, amikor a tűzoltók késve értek ki, szinte lincshangulat fogadta őket, pedig nem ők voltak a hibásak, mert nem kaptak időben értesítést. Egyből megváltozna a döntéshozók véleménye, ha nekik kellene magyarázkodniuk a feldühödött lakóknak.” Salamon szerint az ideális az lenne, ha párhuzamosan működne egymás mellett a régi és az új riasztási protokoll, ezzel időt adva a tűzoltóknak az átállásra.

A tervek szerint az új rendszerben két diszpécserközpont működik majd, egy Miskolcon, egy Szombathelyen. Ezek összesen 800 embert foglalkoztatnak, de egyelőre nem lehet biztosan tudni, kik fogadják majd a beérkező hívásokat. A szakszervezet úgy tudja, az állásokat pályázatok útján lehet majd megszerezni, a feladatra „betanított munkásokat” fognak alkalmazni: az első 200 diszpécsert központilag képzik ki, a többieket pedig már ők tanítják be. A Vas megyei kormányhivatal szerint az állásokra elsősorban munkanélküliek jelentkezését várják, akik alkalmassági és pszichológiai tesz után kaphatják meg az állást. Amint a Jobline.hu-nak elmondták,  nem kizárólag munkanélkülieket várnak, viszont a munkaviszonyban állók csak akkor kerülhetnek be, ha a képzés megkezdését megelőzően munkanélkülivé válnak, és álláskeresőként regisztráltatják magukat.

Működhet, de nem ennyi lépcsőben

Egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő veszélyhelyzeti kommunikációs szakember úgy véli, komoly gondokat okozhat, ha nem a lehető legképzettebb munkaerőre bízzák a bejelentések fogadását. „A központi segélyhívó bevezetését Magyarország az EU-csatlakozással vállalta, azonban a terjedő hírek alapján az új rendszer nem felel majd meg az európai mércéknek” – mondta.

Az EU-ban a központi vészjelzés terén Finnország jelentette a mércét, azonban az ottani gyakorlat sokban különbözik a nálunk tervezettől. „Finnországban nem egy minisztérium alá rendelték a segélyhívó-központ, hanem egy független kormányzati szerv igazgatja. A magyarral ellentétben a finn vészjelző kevesebb lépcsőfokkal, komoly informatikai háttérrel és képzett szakemberekkel üzemel” – mondta. A finn rendszerben a hívás után egyből megpróbálják bemérni az illető tartózkodási helyét, ami után a helyileg illetékes szervnek továbbítják a bejelentést. Ehhez egy fejlett informatikai rendszer társul, amely gyorsan kijelzi a vészhelyzet közelében fekvő rendőrségeket, tűzoltóságokat. Komoly szakemberek foglakoznak a központi hívások fogadásával. „A diszpécserekek nemcsak fogadni kell hívást, hanem a problémát is fel kell ismerni.

Nyugaton külön képzések, kettő és fél éves főiskolai tanfolyamok folynak a segélyhívóban dolgozók képzésére, ahol a tűz- katasztrófa- és rendvédelmi ismeretek mellett az informatika kezelésére is felkészítik őket.” A szakértő szerint „teljesen lehetetlen”, hogy négy helyen menjen végig egy bejelentés, hiszen vészhelyzetben az életet jelentheti néhány perc késés. „Ahhoz, hogy a tervezett rendszer működjön, nagyon alapos informatikai és rendvédelmi-katasztrófavédelmi háttérre van szükség, amit csak erre alaposan kiképzett emberek működtethetnek hatékonyan” – mondta.

Csak három lépcsőt terveznek

A felvetődött kritikákra Göndör László, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projekt igazgatója a hvg.hu-nak azt válaszolta: „A jövőben kialakuló, európai színvonalú,  Egységes Segélyhívó Rendszer környezetében a tűzesetek 90 százalékban a Hívásfogadó Központ operátora vesz fel minden, a tűzesettel kapcsolatos adatot, majd a rendszer automatikusan irányítja az illetékes megyei katasztrófavédelmi irányítóhoz, aki intézkedik a megfelelő járművek indításáról." A kiérkezés idejéről pedig azt mondta, az  "tűzeset függő."

Mint megtudtuk, a miskolci és szombathelyi  központokban "középiskolai végzettséggel rendelkező operátorokat és felsőfokú képzettséggel rendelkező supervisor-okat" is foglalkoztatnak majd, és a felvételnék külön szempont lesz a a nyelvtudás. Az operátorok közbeiktatására azért van szükség, mert "a jelenlegi helyzetben az irányítók fogadják a hívásokat is és irányítanak is. A hívások 75 százaléka nem igényel beavatkozást, így nem is kell, hogy az irányítók foglalkozzanak vele. A kialakítandó megoldás tehermentesíti az irányítókat, s ezáltal hatékonyabb segítségnyújtás valósítható meg.” A segélykérés folyamatára vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk, a 112-t tárcsázva ugyanúgy három lépcsőben értesül egy tűzesetről a helyi tűzoltóság, mint eddig, ha a nemzetközi segélyhívót hívta. Arra nem kaptunk választ, mennyivel gyorsabb ez a rendszer a korábbihoz képest, ahol közvetlenül a helyi tűzoltóságokat lehetett hívni a 105-ös számon.