Óriási botrány kerekedett szerdán abból, hogy a budai Oxygen Wellness többé nem engedte be játszóházába egyik vendégük mozgáskorlátozott kisfiát. Az üzemeltető cég egyszerűen átírta a házirendet, hogy többé ne kelljen vállalnia a speciális figyelmet igénylő gyerek felügyeletét, a felháborodott édesapa pedig a médiához fordult.

Korábban is több olyan ügyünk volt, amikor különféle létesítmények játszóházában hátrányos megkülönböztetés ért fogyatékos kisgyereket – mondta a hvg.hu-nak az értelmi fogyatékos és sérült embereket segítő Kézenfogva Alapítvány jogásza, dr. Gazsi Adrienn. Az egyik hasonló eset az volt, mikor egy nagyáruház játszóházába nem engedtek be egy Down-szindrómás kisgyereket, ráadásul ugyanide egy autista társa – akinek külsején nem látszott, hogy speciális gondoskodást igényel – simán bemehetett.

Szürke zónás gyerekőrzők (képünk illusztráció)

Túry Gergely

Az alapítványhoz többször fordultak már szülők azért is, mert egyes uszodákba bevihették ugyan magukkal a fogyatékosságuk miatt gumipelenkát viselő gyereküket, de a közegészségügyi szabályokra hivatkozva a medencébe már nem engedték be őket. „Adott esetben jogos a korlátozás, hogy egy nem szobatiszta gyerek nem fürödhet a közösségi medencében, viszont a konkrét esetben kiderült, hogy az uszodában eközben babaúszás is volt. Márpedig ennek során is ugyanúgy speciális pelenkát viselő kicsik vannak a vízben, vagyis a fogyatékos gyereket diszkriminálták” – magyarázta a jogász, aki szerint gyakran a szolgáltatók, cégek nincsenek is tisztában azzal, hogyan kell eljárniuk ilyen esetekben. Ezért, ha a család hozzájuk fordul, úgynevezett jóvátételi eljárás során próbálnak közvetíteni, és szakértői segítséget is felajánlanak az intézménynek.

Az Oxygen Wellnessben történtekről Gazsi Adrienn elmondta: a gyerek hirtelen kizárása nem megoldás, sokkal célravezetőbb, ha egy ilyen helyen előre, pontosan szabályozzák az eszközhasználatot. „Az egyenlő bánásmód követelményén túl nemzetközi szabályok írják elő az ésszerű alkalmazkodás követelményét, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatónak mindent meg kell tennie, hogy a fogyatékkal élők is igénybe vehessék az általa nyújtott lehetőségeket, viszont ez nem járhat számára aránytalan befektetéssel, mert ez nem elvárható” – magyarázta. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi években egyre szaporodó játszóházak és gyermekmegőrzők a szabályozás szempontjából a „szürke zónába” esnek. A gyerekvédelmi törvény ugyanis pontosan meghatározza, hogy milyen személyi és tárgyi feltételei vannak egy játszóház létesítésének, de sok esetben így neveznek olyan gyerekfelügyeletre kialakított helyet úgy, hogy az egyáltalán nem felel meg a törvényi kritériumoknak.

Szabálytalanul aláíratott nyilatkozatok

„Semmi akadálya nincs, hogy valaki a polgári jog keretein belül szolgáltatásképpen más gyerekére vigyázzon, de ez attól még nem nevezhető játszóháznak. Ráadásul azt tapasztaljuk, hogy a szülök sem elég tudatosak, és nincsenek tisztában azzal, hogy mihez van joguk. Sok helyen a gyerek beadásakor aláíratnak velük egy nyilatkozatot arról, hogy bizonyos körben nem vállalják a felelősséget az ott hagyott gyerekért, pedig ez szabálytalan. Eleve nem zárhatják ki a gyerek életéért, testi épségéért való felelősséget. De sok szülő nem is tudja, mit írt alá, elég, ha aranyos néni van a játszóházban, és csak akkor jönnek elő ezek a kérdések, ha már baj van” – magyarázta a Kézenfogva Alapítvány jogásza, hozzátéve, hogy sokan valószínűleg ott sem hagynák a speciális gondoskodást igénylő gyereket egy egyszerű gyerekmegőrzőben.

Gazsi Adrienn szerint a szülőknek sokkal felkészültebben kellene viselkedniük, rákérdezni, hogy a játszóházban pontosan milyen képesítésű szakembert alkalmaznak, milyen balesetvédelmi és egyéb szabályok vannak. „Sok olyat látunk, főleg nagyobb bevásárlóközpontokban, áruházakban, hogy rotációs rendszerben vannak az ott dolgozók beosztva, és a pénztárból ülnek át a gyerekvigyázóba. Máshol meg önkéntesek dolgoznak, ami nem szabálytalan, csak legyünk tisztában ezzel is” – mondta.

Az Oxygen Wellnessből házirenddel kitiltott kisfiú édesapja több médiumban azt nyilatkozta, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordul, ide azonban csütörtök délig az ügyben nem érkezett konkrét panasz. Igaz, információink szerint sokan annyira felháborodtak a történteken, hogy maguk írtak bejelentést a hatóságnak, vagy a wellnessközpontnak írt, nem éppen dicsérő e-mailek címzettjei közé felvették a hatóságot is. Igaz, eljárás ezek alapján nem indulhat.

Milliós bírság lehet a kirekesztésből

Játszva integrálódás (képünk illusztráció)

Túry Gergely

„Ha a hatóság megállapítja, hogy nem teljesült az egyenlő bánásmód követelménye, akkor a jogsértő 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírsággal sújtható” – mondta Gregor Katalin, az EBH hatósági és jogi főosztályvezetője. A fogyatékosság, illetve az egészségi állapot is védett tulajdonságnak számít, így diszkriminatív, ha valaki egy szolgáltatást nem tud igénybe venni, vagy azt csak más formában biztosítják számára. Persze amennyiben a család valóban hozzájuk fordul, először megvizsgálják, hogy valóban van-e ilyen védett tulajdonság, és feltárják, mi történt pontosan – tette hozzá. A jogi főosztályvezető szerint a hatóságnál hasonló ügy még nem fordult elő, jóval gyakoribb, hogy egy speciális gondoskodást igénylő gyereket valamilyen oktatási intézményben ér hátrány, megkülönböztetés.

Ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja a diszkriminációt, akkor nemcsak bírságolhat, hanem a saját vagy a szolgáltató honlapján közzéteheti az elmarasztalt cég nevét. A virtuális pellengérre állítás a Facebookon szerdán viszont már spontán megvalósult: a wellnessközpont oldalán sorjáztak az anyázó, felháborodott hozzászólások, többen írták, hogy ezzel „elvesztette őket a cég”.

A többi gyerek kárára?

A sportközpont szerdán nyilatkozatban reagált, ebben azt írták, távol áll tőlük a diszkrimináció, éppen ezért hozták létre a játszóházat, ahol szakképzett óvónők dolgoznak. De mivel egy műszakban egy személy figyel a kicsikre, a mozgáskorlátozottsága miatt állandó figyelmet igénylő kisfiúról „a legjobb szándékú óvónő” is csak a többi gyerek kárára tudott volna gondoskodni. „Ez a tény irányította a figyelmünket a korlátozott lehetőségeinkre, és arra, hogy egységesítenünk és konkretizálnunk kell a szabályozást. Mindezen tapasztalatok birtokában, többszöri látogatás után vontuk le azt a konklúziót, hogy nem vagyunk felkészültek speciális nevelési igényű gyermek ellátására” – írták.

"Nem kizárni kell, hanem a helyzethez igazodni: a mi játszóházunkban gond nélkül együtt játszanak az egészséges és a valamilyen szinten sérült, illetve fogyatékkal élő gyerekek" – mondta a hvg.hu-nak Pázmány Viktória gyógypedagógus, a nyíregyházi Csodavár vezetője. Náluk általános, hogy a játszóházban fogadott gyerekeknek közel harmada fogyatékos, viszont ezt figyelembe véve gondoskodnak a felügyeletükről. "Például egy Down-szindrómás gyerek két egészségesnek felel meg, ami a rá fordított figyelmet illeti. Mivel egyszerre legfeljebb öt gyereket fogadunk szülői felügyelet nélkül, egy ilyen kisgyerek mellé már csak három másikat vállalunk. De ha két felügyelőnk van, akkor jöhetnek kétszer annyian" – magyarázta az intézményvezető az egyszerű arányosítást.

Pázmány Viktória nem ért egyet a budai wellnessközpont magyarázatával, hogy a többiek sínylik meg, ha sérült társuk több törődést igényel. Mint mondta, "ennyiből egy elkényeztetett, hisztis gyerek is legalább annyi pluszenergiát jelent, mégsem írjuk ki a kapura, hogy ők nem jöhetnek be".