„Messzemenően lojális a Fideszhez, de nem pártkatona” – így jellemezte egy egyetemi kollégája a hvg.hu-nak Székely Lászlót, aki ősztől átveheti Szabó Máté ombudsman székét. Áder János köztársasági elnök ugyanis csütörtökön jelentette be, hogy az ELTE polgári jogi tanszékén tanító Székelyt jelöli az alapvető jogok biztosának. A jogász az első Orbán-kormány idején dunai kormánybiztos volt, idén pedig fél évig „határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős" miniszteri biztosként működött. Arról is ismert, hogy – szintén miniszteri biztosként – ő koordinálta az idén hatályba lépett új polgári törvénykönyv előkészítésének munkáit.

A hvg.hu-nak nevének elhallgatását kérve nyilatkozó egyetemi munkatársa szerint Székely „az egyik legjobb személyi választás, amit a Fidesz részéről eddig megtapasztaltunk”. „Legalábbis szakmai munkáját, képzettségét tekintve nagyságrendekkel jobb például, mint akár Szívós Mária, Balsai István (alkotmánybírák), vagy éppen Domokos László (az Állami Számvevőszék elnöke)” – jegyezte meg a professzor, aki harminc éve ismeri a leendő ombudsmant.

Egyszer még a Fideszre is kiakadt

Forrásunk szerint Székely „az eleve hátrányos jogi helyzetből adódó kármentést jól oldotta meg” a magyar-szlovák vízlépcső vitában, és az új polgári törvénykönyv elkészítését is jól menedzselte. Mint mondta, minden lojalitása ellenére Székely kifejezetten nehezményezte, hogy a Fidesz egyéni képviselői módosító indítványokkal több helyen átírták a szakmai konszenzussal megalkotott polgári kódexet, például közszereplők sajtóval szembeni fokozott védelmét eredményező paragrafust becsempészve a szövegbe.

A fő kérdés persze, hogy az új szerepbe hogyan lesz képes belenőni Székely. Már csak azért is, mert nem kedveli különösebben a nyilvánosságot – pedig egyébként jó előadó – így kérdés, milyen ombudsman lesz majd: egy Szabó Mátéra hajazó „aktivista típus”, vagy olyan, mint Lenkovics Barnabás, aki alapvetően jogdogmatikai érvelésekkel operált, és inkább elméleti jellegű volt a tevékenysége. „Mivel az ombudsman tényleges hatáskörei elég szűkek, alapvetően a közbizalmat, a nyilvánosság erejét felhasználva tud hatékony munkát kifejteni, nem tudom, Székely László erre mennyire lesz alkalmas” – mondta az ELTE tanára.

Nem tűnik izgatottnak – Székely a parlamentben az új Ptk. zárószavazásán

MTI / Kovács Tamás

Felnőni az emberi jogok védelméhez

A most 55 éves Székely László jelölő Áder csütörtöki sajtótájékoztatóján külön kiemelte a jogász jártasságát alapjogi kérdésekben, az őt ismerő, hvg.hu-nak nyilatkozó pályatársainak többsége viszont pont ezt a szempontot tartották a leendő biztos egyik gyenge pontjának. Egyetemi kollégája szerint Székely mindeddig nem foglalkozott emberi jogi ügyekkel, így kérdés, ezen a területen mennyire mozog majd otthonosan.

Majtényi László alkotmányjogász, korábbi adatvédelmi ombudsman szintén felkészült, jó jogászként jellemezte Székelyt, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy megmutatkozhat az alkotmányjogi háttérének hiánya. „A polgári jogi szakmai felkészültsége, jogalkalmazói készsége persze „nem fog ártani” az ombudsmani poszton, de az eddigi szakmai, tudományos tevékenysége egyáltalán nem kapcsolódott az ombudsman területéhez. Még csak nem is olvastam olyan munkáját, ami ezt akár csak érintené. De ennek ellenére rosszabbat vártam” – utalt a hvg.hu-nak arra, hogy jogász körökben más lehetséges jelöltek nevét is hallani lehetett.

„Igaz, hogy a Fidesz jóvoltából volt dunai kormánybiztos, de nem volt rossz. És nem olyan embernek gondolom, aki politikai jellegű utasításokat elfogadna” – vélekedett Majtényi. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez a poszt „egyfajta kardozós hozzáállást is igényel, ami nála nem tudom, hogy mennyire van meg”.

Lövétei István alkotmányjogász viszont nem tartja fontosnak, hogy az alapvető jogok biztosa az alkotmányjog területéről érkezzen. „Az ombudsmannak elsősorban nem az a dolga, hogy szakjogász legyen, hanem az, hogy egy egészséges, általános judíciummal ténykedjen. Meg kell látnia azokat a konfliktusokat, amelyek az államélet, a hatalomgyakorlás és az alkotmányosság metszőpontjain felmerülnek” – magyarázta.

Szerinte erre a legjobb példa a posztot jelenleg betöltő Szabó Máté, aki szintén nem alkotmányjogász, sőt, sokkal inkább társadalomtudományi-politológiai vonalon mozgott, mégis szakmailag elismert munkát végzett az elmúlt években, és meg tudott felelni a pozíciójával járó az emberi jogi-alkotmányossági kihívásoknak. „Ezt mutatja, hogy amíg tágabb körben, szabadon lehetett az Alkotmánybírósághoz fordulni, addig Szabó ombudsmanként inkább a közigazgatási eljárások közben felmerülő visszásságokra koncentrált, de amint a testület ereje megváltozott – már az új alaptörvény elfogadása előtt -, teljes mértékben felvállalta az alkotmányosság általános védelmét” – tette hozzá.

Csakhogy ehhez Lövétei szerint az eddig kifejezetten szakjogászi szerepkört betöltő Székelynek „el kell lépnie attól, amit eddig csinált”. „Még nem lehet megmondani, mennyire, de biztosan változtatnia kell a szakmai hozzáállásán, ha fel akar nőni az ombudsmani poszthoz. Meglátjuk, mennyire lesz erre képes, mert ő inkább végrehajtó típusú emberek közé tartozik, a jelenlegi politika inkább ilyenekben is gondolkodik” – mondta az alkotmányjogász.

Mások munkájával előre?

Székely a tipikus példája az „örök adjunktus”-nak, hiszen nem végez elegendő jogtudományi tevékenységet a magasabb minősítés megszerzéséhez, alig pár éve írta meg a phd-jét, amit mások fele ennyi idősen összehoznak – jegyezte meg a hvg.hu-nak egy, őt személyesen is ismerő egyetemi oktató. „Ideológiailag egyértelműen a mostani kormány mellett elkötelezett, de ezen túlmenően nem tudom, mit tud. Még csak nem is az a törekvő típus, hogy kikupálódjon, mint Szabó Máté” - mondta.

Egy korábban emberi jogi területen dolgozó ellenzéki politikus egyenesen „elkeserítő, bár nem meglepő döntés”-nek nevezte Székely jelölését, annak ellenére, hogy eddigi szakmai tapasztalatát ő sem vitatta. Sommásan úgy fogalmazott, hogy az ombudsmanjelöltnek „semmilyen emberi jogi tapasztalata nincsen, sőt, ez a téma eddig sosem érdekelte”.