Hogyan lett a falu pénzéből működtetett múzeum felett lévő galériából lakás, amibe a polgármester rokonai költöznének be? Miért harcol most a polgármester azért, hogy ne kelljen mindezt visszacsinálni? Egy furcsa történet Borsod megyéből, a festői szépségű Cserépfaluból.
A polgármester rokona költözik abba a kultúrházba, amelyet önkormányzati és uniós pénzből építettek a borsodi Cserépfalu határába – ezen élcelődik hetek óta a 1030 fős borsodi falu lakosságának internetező, fórumozó része. A helyzetre a figyelmet a rendszeresen blogoló Tóth Péter hívta fel, aki egy kirándulás alkalmával szeretett bele a településbe, és miután az internetfejlesztés révén sokat tett Cserépfaluért, 2008-ban tiszteletbeli polgár címet kapott az önkormányzattól.
Azt a polgármester is elismerte a hvg.hu-nak, hogy a látogatóközpontnak szánt épületben lakrészt alakított ki a sógora tulajdonában álló Bükkalja 2000 Bt., de a településvezető, Kósik István szerint már megvizsgálták a helyzetet, majd a falu vezetése úgy döntött, hogy Lénárt Sándornak vissza kell alakítani az emeleti részt eredeti állapotába.
„Van hol lakniuk”
„Mivel a fiam – aki a feleségével együtt üzemelteti az éttermet – mindennap korán nyit és estig itt van, felajánlotta, hogy az őrök helyett itt alszanak ők, és vigyáznak az ingatlanra. Bogarat ültetett a fülembe, hogy miért ne. Ne értse félre! Van hol lakniuk, most állnak neki a házuk építésének, de a felesleges pénzkiadás megelőzésére jónak tűnt az ötlet” – mondta a hvg.hu-nak Lénárt Sándor, a társaság ügyvezetője, aki hozzátette: „utólag másként csinálnám”. Mint elmondta: az ifjabb Lénárt (Dániel) és felesége "lakik" az épületben. A polgármester pedig azt állította, közmunkás is szokott ott aludni, hogy őrizze a központot. Az önkormányzat és a vállalkozó így váltották ki az őrzés havi 280 ezer - 300 ezer forintos költségét.
„Akár bárt is nyithat a konferenciaterem helyén” – mondta a cégtulajdonos lehetőségeiről Cserépfalu polgármestere, Kósik István a látogatóközpont ominózus helyiségében, a konferenciateremben elhelyezett hosszú asztal melletti beszélgetés közben. „Öt év múlva, miután lejárt az unió által az önkormányzat számára kötelezően előírt fenntartás időszaka, a többségi tulajdon birtokában a bt. azt tehet, amit csak akar."
A polgármester szerint a helyben nagy port felvert mostani ügy előzményei a régmúltba nyúlnak vissza: kezdettől gondot okozott, hogy az önkormányzat anyagi lehetőségei rosszak, ezért kellett bevonni az uniós fejlesztésbe magántőkét. Kósik beszélgetésünk alatt többször hangsúlyozta, csak véletlen, hogy ez a vállalkozó végül egy rokona lett. „Másokkal együtt jelentkezett, és a végére ő maradt” – mondta.
Hogy lett a galériából lakás?
Az önkormányzat ugyanis korábban azt tervezte, hogy Berezdtetőnek nevezett területen ötven házas, bükkaljai stílusú lakóparkot építenek a festői környezetű faluba telepedő fiatalok számára, de nem jött össze, mert a falu nem tudott megszerezni egy telket a fejlesztéshez. Ráadásul ez a beruházás indíthatta volna el a turisztikai fejlesztést is, ugyanis a polgármester szerint Berezdtető eladásából 16 millió forintra számítottak – ez kellett volna az önkormányzat önrészéhez az uniós turisztikai projektben. A környék nevezetességei között szerepel egyébként a 30-70 ezer évvel ezelőtt, a felső pleisztocén korban élt Neander-völgyi ősember, amelynek leletei a subalyuki múzeumban tekinthetőek meg.
Mivel az önkormányzat egyébként is cefetül állt – nem tudott újabb hitelt felvenni a már meglévő kilencmilliós kötelezettsége mellé –, így megállapodott a látogatóközpont projektben szintén részt vevő Bükkalja 2000 Bt.-vel. A felek közötti megegyezés szerint Lénárt bétéje vállalta a 464 millió forintos turisztikai beruházás Cserépfalut érintő önrész egy részének befizetését – a teljes összegből 371 millió az uniós támogatás. A közel félmilliárdos projekt nemcsak Cserépfalut érinti, hanem hét település turisztikai fejlesztéseit valósították meg belőle.
Mivel a Bükkalja 2000 Bt. kisegítette az önrész előteremtésekor az önkormányzatot, az eredeti 26 százalékos tulajdonjog mellé további 51 százalékos részesedést szerzett meg 15 millió forintért. Ezzel a falu és a cég lényegében egy PPP-megállapodást kötött, ugyanis a tulajdonrész csak az EU által előírt ötéves fenntartási időszak után kapja meg a betéti társaság. „Hogy az épület használatáról ne legyen vita, külön rögzítettük, hogy a központ mely helyiségeit üzemelteti az önkormányzat és melyiket a vállalkozó” – mondta a sógora cégével kötött megállapodásról a polgármester. Így a múzeumi rész fenntartása az önkormányzat, az étterem, illetve a galériának szánt rész fenntartása a cég dolga lett.
Csakhogy a galériával végül gondok akadtak. Abban a polgármester szerint a június 7-i megnyitón még egy fotókiállítás kapott helyet, nem sokkal később viszont a vállalkozó a képviselő-testület tudta és hozzájárulása nélkül egy lakrészt alakított ki. Ez verte ki a biztosítékot a lakosok körében. Ketten is azt mondták a hvg.hu-nak: a fiatal pár, azaz az ifjú Lénárt és neje már be is költözött, látják, amint esténként megy a tévé. Végül a botrány hatására a falu vezetése úgy döntött, hogy Lénártnak az emeleti részt vissza kell alakítani az eredeti állapotára. A vállalkozó elismerte, befalazták a galériát, kialakítottak egy fürdőszobát, beraktak egy konyhapultot.
A puritán lakrészben ott jártunkkor a szekrény polcai egyelőre üresen álltak, az egyetlen személyes tárgy, egy laptop az egyik szék alatt hevert. A konyhapult is rideg: egyetlen pohár, bögre vagy akár egy evőeszköz sincs elöl. A galéria egyébként, mint elmondták, egy átjárót jelent majd a látógatóközponthoz megépülő panzióhoz, hogy a vendégek azon közlekedjenek majd. Egyelőre csak egy üvegajtó, melyről a dombokra nyílik a kilátás, mutatja, hogy a vendégek szállása, hol lesz található. Lénárt Sándor elmondta, a projektben közreműködő szervezet a NORDA hozzájárult az átalakításhoz, és megengedték, hogy az őrzést végzők számára kialakított lakrészt utólag jelentse be náluk változástatásként.
„Mégse kelljen visszacsinálni”
Azt a polgármester is elismeri, nem volt szerencsés a képviselő-testület kihagyása, és azt mondta, most azon vannak, hogy „mégse kelljen visszacsinálni mindent”. Kósik szerint a jövőben „akár az önkormányzat vendégeit is el tudnánk később itt szállásolni”. Ez az elképzelés azonban nem váltott ki egyöntetű tetszést a képviselő-testület tagjaiban. Az augusztus 5-én megtartott ülésen Kósik felvetésére Nagy József képviselő az interneten is megtalálható jegyzőkönyv szerint így reagált: „Most megint szembe köpjük magunkat.”
A Lénárt-család szerint egyelőre nem megy túl jól az üzlet, pedig vendég lenne. Az ügyvezető azt mondta, ennek az az oka, hogy a másik rájuk bízott feladatot, az étterem üzemeltetését sem tudják ellátni. A szolgáltató késlekedik ugyanis a gáz bevezetésével, így nem tudnak még főzni. „Nap mint nap vendégeket veszítünk el, tegnap tizenöten szerettek volna itt ebédelni, de egy angol csoportot is máshová kellett küldenünk. A nemrég itt tartott sakkbajnokság vendégeinek pedig a szomszéd faluból, Bogácsról hoztunk ételt” – beszélt a problémákról az ifjabb Lénárt.
Apja elmondta, a probléma alapvető oka, hogy a gázcsonk egy olyan telken található, amelynek 130 osztatlan közös tulajdonosa van. „Kivétel nélkül mindenkivel alá kellett íratni a hozzájárulásukat” – vette át a szót a vállalkozótól Cserépfalu első embere. A gond szerintük közös, mert az önkormányzat is akkor lát érdemi bevételt a látogatóközpontból, ha a turisták odaszoknak.
„A Bükk szépségei miatt a turisták a látogatóközpont nélkül is jönnek, a helyiek számára pedig a látnivalók mellett a különböző rendezvények fontosabbak lehetnek” – mondta a hvg.hu-nak a helyi vegyesboltból kijövő fiatalember. Mint mondta, az is bosszantó, hogy az uniós pénzből közösségi célokra létrehozott intézmény végül a polgármester tágabb családi köréhez kerül tulajdonba. „Tudja milyen kátyús a Bükkzsércre vezető út? Ha nem kellene annyit zötykölődni rajta, szívesebben jönnének ide az emberek” – mesélte a falu egy másik, idősebb lakosa, aki néhány napja svéd vendégekkel próbálta megnézni a múzeumot, de mivel négy óra után mentek oda, már nem jutottak be a kiállításra.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
