A mentőkhöz, a rendőrséghez és a tűzoltósághoz befutó segélyhívások átlagosan kétharmada „rossz indulatú” – derült ki nemrég egy felmérésből. A három szervezet egységes segélyhívó rendszerének kimutatása szerint a vizsgált négy megyében (Komárom-Esztergom, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas) tavaly december óta ez az arány 58–68 százalék között mozgott, de például Heves megyében januárban 15 ezer 823 hívásból 11 ezer 949, vagyis az összes hívás 75,52 százaléka minősült rosszindulatúnak.

Nemcsak téves riasztásokkal akadályozzák sokszor a mentők a munkáját. Gyakran szidják a hívók a rendőrséget, a kormányt, nyomdafestéket nem tűrő stílusban üzennek a belügyminiszternek, a miniszterelnöknek, parlamenti képviselőknek – írják a cikkben.

Szeptembertől megnehezítik a telefonbetyárok dolgát: hatályba lép ugyanis a szabálysértési törvény egyik korábbi módosítása, amelynek értelmében ötezertől 150 ezer forintig bírságolható az, aki a segélyhívókat rosszindulatú hívásokkal terheli. A törvény betűje szerint az is rosszindulatú hívásnak minősül, ha valaki a 112-től akarja megtudni a nyertes lottószámokat, vagy éppen arról érdeklődik, mit játszott kedvenc csapata a bajnokság hétvégi fordulójában.

A lap emlékeztet, hogy a telefonhívásokat rögzítik, még akkor is, ha titkos számról érkeznek. Ha indokolatlanul tárcsázták a mentők telefonszámát, az irányítószolgálat munkatársai eddig is kötelesek voltak a rendőrségen feljelentést tenni, és a kamu riasztót akár az okozott anyagi kár megtérítésére is kötelezhették.