A bíró mérlegelési jogköre eldönteni, hogy mely szakértői véleményt fogadja el – mondta a hvg.hu-nak a Fővárosi Törvényszék szóvivője, Póta Péter. Emiatt előfordulhatnak különösnek tűnő esetek is. Például, hogy egy bíró egy 2008-as, paranoid személyiségzavart kimondó elmeorvosi szakértői vélemény alapján dönt egy perben, miközben az érintett férfi elméjének állapotát 2012-ben és 2013-ben is megvizsgálták, és mindkét alkalommal normálisnak találták. Pikantériája az ügynek, hogy az idei szakértői vizsgálatot a bíró által kirendelt szakértő végezte el, míg a korábbi szakvélemény egy másik, régi ügyben készült el.

Két évtizede tartó küzdelem

Minda Zoltán jól ismert az igazságszolgáltatásban, ügyeiről a hvg.hu többször írt, 1993 óta gyakori látogatója a bíróságoknak. Azt állítja ugyanis, hogy a Pesterzsébeti Papírgyár Kft. privatizációjánál édesapját kisemmizték, cégük, a Pepszolg Kft. végelszámolás alá került. A férfi mai napig fenntartja, hogy az eljárás törvénytelen volt és küzd igazáért, valamint azért, hogy kártalanítsák őt. A két évtized alatt indult számos eljárásban a bíróság már többször elrendelte Minda elmeorvosi vizsgálatát.

Túry Gergely

Ezek egyikében, 2007-ben Minda ellen gondnokság alá helyezési eljárást indított az egyik fővárosi gyámhivatal. Az ügynek azonban volt egy kis szépséghibája, a hivatal ugyanis törvénytelenül lépett, mivel az eljárást nem - a pszichológus szerint egyébként teljesen normális, ám tíz év alatt 29 bírót és 8 ügyészt feljelentő, eredeti szakmáját tekintve épületgépész - férfi valamelyik hozzátartozója, hanem egyik haragosa kezdeményezte.

Mindát 2008-ban újabb elmeorvosi szakértői vizsgálatnak vetették alá, mivel a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjének írt levelében olyan dolgokat állított két bíró munkavégzéséről, amiket ők becsületsértőnek tartottak. Többek között azt vetette a bírák szemére, hogy szerinte "okiratokat hamisítottak", "ítéleteket írtak át", és "konspirációs eljárás során kreált ügyeket próbáltak generálni vele szemben a bíróságon, illetve az ügyészségen" – szerepel az elmegyógyász szakértő véleményében. A szakember végül arra a következtetésre jutott az öt évvel ezelőtt elvégzett vizsgálatban, hogy annak időpontjában a férfi paranoid személyiségzavarban szenvedett.

Ez a szakértői vizsgálat most köszönt vissza Minda Zoltán életében. Újabb ügyében - amely egy felszámoló cég vezetőjének feljelentése alapján rágalmazás miatt folyik vele szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) - ugyanis a bíró erre az elmeorvosi véleményre támaszkodott a frissebb tavalyi és idei, Mindát normálisnak nyilvánító szakértői megállapításokkal szemben.

„Minda Zoltán II. rendű vádlott vonatkozásában a Be. 46.§ c) pontjára figyelemmel az eljárásban védő részvétele kötelező” – írta szeptember 18-i, a hvg.hu birtokában lévő „kiadmányában” Kajtor Gergely, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája a vádlottnak, miután a férfi megtudakolta, miért kell neki ügyvédet fogadnia. A hivatkozott jogszabály kötelezővé teszi az ügyvéd fogadását, ha „a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú". Minda Zoltán ugyan a 2008-as elmeorvosi kórkép alapján paranoid személyiségzavarral küszködött, de a 2012-es és 2013-as szakértői megállapítások szerint a férfi „pszichés zavarban nem szenved… és nincs olyan szenvedélybetegsége sem, amely az ügyei önálló viteléhez szükséges belátási képességét nagymértékben csökkentené.”

Erről a Fővárosi Törvényszék szóvivője, Póta Péter a hvg.hu megkeresésére azt mondta:  a bíró arról tájékoztatta őt, hogy „egy másik ügy, korábbi szakértői véleményének tartalma miatt vonta be a védőt az eljárásba, és erre figyelemmel rendelkezett a kötelező védelemről.” További kérdéseinkre, amelyekben a bírói döntés okára kérdeztünk rá, valamint arra, miért nem vette figyelembe az általa megrendelt friss véleményeket, a szóvivő azt válaszolta, a bírónak ebben indoklási kötelezettsége csak határozatokban, valamint az ítéletben van. Póta Péter még megjegyezte azt is, „annak eldöntése, hogy a vádlott kóros elmeállapotú-e, szakkérdés”.

Sérült a tisztességes eljárás joga?

Minda Zoltán éppen emiatt mondta azt a hvg.hu-nak: értetlenül áll az előtt, hogy amíg a bírók tudományos és politikai kérdésben nem foglalhatnak állást, addig ügyében a kirendelt szakértő véleményén átlépve döntött így a bíró.” „A bíró eljárása szerintem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot” – mondta, sérelmezve, hogy a bíró döntése miatt kénytelen egy ügyvédet fizetni, holott ő maga is el tudna járni az ügyben.

AFP / Gent Shkullaku

Hadnagy József ügyvéd az üggyel kapcsolatban arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a bírót valóban nem köti semmilyen bizonyítási eszköz. „A” helyett mondhat „B”-t, de azt meg kell indokolnia – tette hozzá. „Azonban egy elmeorvosi szakértői vizsgálatnak mindeneképpen azt kell vizsgálnia, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetésekor – és nem évekkel korábban – milyen elmeállapotban volt, hogy a büntethetőség szempontjából beszámítható állapotú volt.”

Legalábbis furcsának találta a gyakorlatot Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezete ügyvédje is, hozzátéve: a kóros elmeállapot esetén kötelezővé a védő a terhelt számára. "Amennyiben nincs az illetőnek ügyvédje, akkor a bíró rendel ki számára valakit, ami nem árthat, fizetni pedig nem kell érte. Persze a gyanúsítottnak, vádlottnak nem kötelező kommunikálnia a védővel” - jegyezte meg.