A válás, a különféle családi konfliktusok az érintettek mellett az egész társadalom számára próbatételek lehetnek, és az államra is súlyos anyagi terheket háríthatnak. Ennek pontos számbavételére első alkalommal készül átfogó felmérés a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben.

A kutatás még az elején tart, de az eddigi adatokból máris kiderült, hogy a családok széthullása a számokat tekintve hozzávetőleg évi 50 milliárd forinttal terheli meg az állami költségvetést – állítja Temesváry Zsolt, a vizsgálat vezetője. E közvetlen kiadások főként a szociális ellátórendszer, a családsegítő intézmények, a gyermekotthonok fenntartásából, a családi pótlékok kifizetéséből, a válást kimondó bíróságok működtetéséből tevődnek össze. De ide sorolható a hajléktalan-ellátás, amely a krízishelyzetbe került családok átmeneti elhelyezésével együtt önmagában évi csaknem 30 milliárd forintnyi összeget emészt fel. Magának a szegénységnek a nagyobb hányada is a családok szétzilálódásában gyökerezik – mondta a kutató.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az ezer lakosra jutó évi 2-3 válás az európai átlagnak felel meg, ennél magasabb az arány az észak-európai országokban, alacsonyabb a tradíciókat jobban tisztelő dél-európai népek világában. Az adatok szerint a korábbiaknál kevesebben válnak el ugyan Magyarországon, ez a látszólag kedvező statisztika azonban abból fakad, hogy a házasságkötés helyett manapság többen választják ez együttélés különböző formáit – utalt rá a szakember.

A tartós családi konfliktusok száma továbbra sem csökken, ennek okai összetettek, szerepet játszik benne a társadalmi változásokkal járó létbizonytalanság, a munkanélküliség, a konfliktuskezelő képességek hiánya. "Holott a bizonytalan életérzés, a munkából, társas együttlétekből naponta adódó kisebb-nagyobb súrlódások elviseléséhez éppen a család által nyújtott érzelmi biztonság jelentheti a legfontosabb menedéket" – szögezte le Temesváry Zsolt.

"Az államnak alapvető érdeke a családok együtttartása"

E biztonság hiánya vezet többnyire egészségügyi, mentális zavarok kialakulásához, teljesítménycsökkenéshez, a kábítószerekhez meneküléshez. Mindezeknek a bajoknak a kezelése egyre növekvő költségekkel jár. Az államnak pedig – már csupán anyagi megfontolásból is – alapvető érdeke a társadalom alappillérét jelentő családok együtttartása – húzta alá a szociológus. E törekvést szolgája a családbarát politika mellett többi között az oktatási rendszer korszerűsítésének néhány eleme is. Mint például az érettségi bizonyítvány feltételeként megkövetelt 50 óra közhasznú szolgálat, amely hozzásegíti a diákokat a felelősségteljes gondolkodás kialakulásához. Ezen személyiségjegy később, a családalapítást követően is a tartós párkapcsolat egyik alapfeltétele.

Minden társadalomban a család hivatott a kulturális, erkölcsi, szociális, lelki értékek továbbadására, ami aztán a napi életben a közszellemben mutatkozik meg és alapját képezi a gazdasági felemelkedésnek is. A várhatóan 2014-ben elkészülő átfogó felmérés adatait használják a szakemberek a családpolitika további finomításához, a költséges problémakezelés helyett megelőző intézkedések előkészítéséhez. Ez használhatják fel a családi közösségek egységének erősítésére – hangoztatta Temesváry Zsolt.