Harminc év minden minősített adatát felülvizsgálták a közigazgatásban, az egymásra pakolva csaknem 14 kilométer magas papírhalmot jelentő több mint nyolcmillió irat egy részének minősítését feloldották, így ezek, ha nem is válnak a jövőben sem azonnal könnyen megismerhetővé, a levéltárakban kutathatók lesznek – írta pénteki számában a Népszava.
A lap közlése szerint az 1980 januárja és 2010 áprilisa között keletkezett összes – titkosnak, bizalmasnak számító – irat újraértékelése hatalmas munka volt: már 1995-ben meg kellett volna kezdeni, de nemhogy a törvény szabta 1999. végi határidőre nem végeztek vele, sok érintett szervezet el sem kezdte addig a dokumentumok tanulmányozását. Ezért 10 évvel kitolták a határidőt, ám az még így is kevésnek bizonyult.
A kormány a "nemzeti minősített adatok" idén június végére befejezett felülvizsgálatáról szóló jelentést szeptember 18-i ülésén tárgyalta és vette tudomásul.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tájékoztatása szerint "a felülvizsgálat eredményeként a közigazgatásban kezelt minősített iratok 57 százaléka vált nyílttá".
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
Az okok most egyértelműek.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
