Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
Szencz József csaknem 20 éve foglalkozik állattartással, így tudással és tapasztalattal bőséggel felvértezve adta be pályázatát 5 darab somogyszentpáli földre. Tudva, hogy az őshonos állatok tartása előnyt jelent az elbírálás során, jogos reménnyel várta, hogy az elnyert földdarabokra mihamarabb beengedje terebélyes gulyáját.
– Egy négyzetcentiméter földet sem nyertem – summázta a lapnak a gazda a végeredményt. Ami azért is furcsa, mert állattartó gazdából is csak három van a környéken, és ők nem is őshonos fajtákkal foglalkoznak.
Szencz József ezért úgy határozott, ingyen átadja 90-100 milliót érő gulyáját azoknak, akik elnyerték a pályázatot, viseljék a gondját az állatoknak ők. A 350 szürke marha most 170 hektárnyi saját területen és pár bérlegelőn mozoghat. Ekkora gulyának ezer hektár kellene, ezért is pályázott a földekre József.
