Pénzügyi kihatása is van annak, hogy az MSZP 2010 után nagy pártból középpárttá zsugorodott. Az elmúlt években készített és az Állami Számvevőszék által is ellenőrzött pénzügyi beszámolók szerint ugyanis a szocialisták bevételeinek közel 70 százalékát a törvény által megszabott, a pártok választási szereplése alapján kiszámolt állami támogatás adja. Az utolsó, tavaly leadott mérlege szerint viszont az MSZP évi 432 millióval kap kevesebbet a költségvetésből, mint 2006 és 2010 között, ráadásul milliárdos hiteleit is nyögi.

A Vasárnapi Hírek arról írt, hogy a szocialista párt nagyon nehéz anyagi helyzetben van, a hitelező bank zárolta a párt számláit. Hétfő reggel az ATV-ben a párt alelnöke, Gúr Nándor azt mondta: „tételesen nem tud” arról, hogy zárolták volna a számlákat (a hetilap is idézőjelbe tette a zárolás szót – a szerk.). Azt elismerte, hogy nehéz helyzetben vannak, és nagyságrendileg 2 milliárdos adósságról van szó, ami részben hitelből áll. Hétfőn délután pedig az MSZP kiadott egy közleményt, amiben határozottan cáfolta a párt, hogy zárolták volna a számláit.

A hvg.hu már 2011 közepén beszámolt arról, hogy az MSZP-nek komoly tartozásai vannak, a rossz választási eredmény miatt csökkentek a bevételei, az egyes irodáiknak már akkor rezsihátralékuk volt, ezért a szervezet leépítésekre, megszorításokra készült. Az idei rossz választási eredmény miatt nem várható, hogy az éves állami támogatások nőni fognak, így szocialista forrásaink szerint kódolva van a rendszerben a gyenge európai parlamenti és önkormányzati választási eredmény is, hiszen ehhez külön kampánytámogatást nem biztosít a költségvetés.

Durva megszorítások

Munkatársainak 65 százalékától vált meg a párt két év alatt – derül ki az Állami Számvevőszék idén januárban lezárt szokásos, kétévente elvégzett vizsgálatából. Míg 2010-ben még 74 teljes munkaidős alkalmazottja volt a pártnak, 2012 végén már csak 26. De a részmunkaidősök több mint felét elbocsátották, illetve egy kivételével az összes nyugdíjas és megbízásos alapon visszafoglalkoztatott alkalmazottjától is megszabadult az MSZP.

A 2010-es 137-ről 2012-re 49-re csökkent a pártalkalmazottak száma, forrásaink szerint többségük a pártközpontnak dolgozik a VI. kerületi Jókai utcában. Mesterházy Attila pártelnökként – vagyonnyilatkozata szerint – 282 ezer forintot keres, amihez jön még a frakcióvezetői díja is – ezt az Országgyűlés állja.

Állami támogatásra szorulnak

Stiller Ákos

„Van olyan megyei jogú városi irodánk, ahol társadalmi munkában legfeljebb egy idős néni ül a telefon mellett, de ő sem a hét minden napján” – magyarázta az egy vidéki szocialista politikus, milyen helyzet állt elő náluk az elbocsátási hullámot követően. Mint 2011-ben megírtuk, az egyik legbefolyásosabb megyei szervezet kénytelen volt bérbe kiadni a pécsi iroda egy részét, ahol hétvégenként egy diszkó is üzemelt. (A baranyai MSZP-t a 2010 és 2012 között országos pártigazgatóként tevékenykedő Puch László vezeti.) Nemcsak a pécsi MSZP járt el hasonló módon, információink szerint még a fővárosi irodáknak is összébb kellett húzódniuk a takarékosság jegyében, a szervezetek általában 60-100 ezer forintnyi támogatást kapnak a működésükhöz a központból havonta.  

Azt még Mesterházy Attila pártelnök is elismerte, hogy ez volt az idei rossz választási eredmény egyik oka. „Le kell számolni azzal az egyébként általam is osztott, az MSZP-ben hosszú évek óta élő elképzeléssel, hogy nekünk elég a fővárosra, és a vidéki városokra koncentrálni, az hoz annyit, hogy ellensúlyozza a kistelepüléseken elveszített voksokat. A mostani választás bebizonyította, hogy ez tévedés. Jelen kell lenni a kistelepüléseken is” – magyarázta a hvg.hu-nak egy hete adott interjújában. Az országos választmány elnöke, Botka László a vereség okait magyarázva az ATV-nek azt mondta: „hiányzik az MSZP szervezeti jelenléte, főleg a kisebb településeken, ami versenyhátrányt jelent”.

Pedig Mesterházy a 2010 és 2014 közötti ciklusban több interjújában is arról beszélt, mekkora teljesítmény, hogy a szervezet nem omlott össze a vesztes választás után, szinte minden településen jelen vannak, sikerült megújulniuk. Ezzel szemben egy kelet-magyarországi városi szervezet elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a kampány néhány hetét leszámítva alig voltak jelen a város életében, ráadásul a mostani vereség még inkább visszavetette a lelkesedésből dolgozó tagok, aktivisták odaadását, aminek komoly kihatásai lesznek az önkormányzati választásokra.

Szerinte a bajok még 2006-ban kezdődtek, amikor az őszödi beszéd kiszivárgása után kiszorultak a helyhatóságokból, pedig a képviselői tiszteletdíj sok helyi szocialista számára fontos jövedelemkiegészítés volt. „Nálunk lényegében 1993-tól nincs pártalkalmazott, mert takarékoskodtunk. Nekem eddig a jövedelmem a képviselői díjból és egy, a parlamenti frakciótól kapott szakértői díjból tevődött össze, a pártot én nem terheltem. Az utóbbi májusban megszűnik, kérdés, hogyan tovább” – mondta az egyik városi szervezet elnöke. 

Volt, amikor dőzsöltek

Egy magas rangú, a jelenlegi pártvezetéshez tartozó MSZP-s forrás szerint az anyagi problémáknak elsősorban a 2010 előtt felvett hitelek az okai, az állami bevételek csaknem félmilliárdos csökkenése mellett. Ez utóbbi is fontos, és nagymértékben függ a választási eredménytől: a 2006-ban 43 százalékot elért MSZP évi 953 milliót kapott, a 42 százalékot elért Fidesz 833 milliót. A 2010-es 19 százalékos szereplés után az MSZP fele annyit kap, mint a Fidesz, melynek több mint egymilliárd az éves állami támogatása. De hasonló mértékben megzuhant a Táncsics Mihály nevét viselő pártalapítvány és a jóval kisebb frakció költségvetési támogatása is.

Gyurcsány üres zsebeit mutatja 2007-ben - milliárdos túlköltekezés

hvg.hu

Annak ellenére, hogy 2006 és 2010 között – mindent összevetve – az MSZP-nek, illetve szervezeteinek közel egymilliárddal volt nagyobb az éves bevétele, a Gyurcsány Ferenc, majd Lendvai Ildikó vezette párt folyamatosan hatalmas vesztességet termelt. 2008-ban 700 milliót, 2009-ben 360 milliót, 2010-ben pedig több mint félmilliárdot. Az ÁSZ 2010-es jelentése szerint az MSZP „a kiadásait a szabályozott bevételein felül bankkölcsönökből fedezte. A jelentés szerint a pártnak 2009 végén 1,5; 2010 végén 1,9 milliárdnyi adóssága volt, amely rövid és hosszú lejáratú hitelekből tevődött össze.

Szerettük volna megkérdezni a pénzügyeket kezelő Velez Árpád pártigazgatót a párt anyagi ügyeiről, de cikkünk megjelenéséig nem értük el. Kérdéseinket feltettük írásban is az MSZP sajtóosztályának, amint megérkezik a válaszuk, közöljük.

Elszállt lelkesedés

A párt azért is rászorul az állami támogatásokra, mert az elmúlt években durván visszaesett a tagok adakozási kedve is. Míg 2009-ben még 191 milliót kaptak magánszemélyektől – főleg az MSZP európai, országgyűlési képviselőitől, polgármestereitől –, 2012-re ez az összeg 86 millióra esett vissza. Szintúgy visszaesett a tagdíjból kapott bevétel is 16 millióval. 

Szigetvári Viktor, a választásokon az MSZP-vel szövetségben induló Együtt-PM társelnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a kampányfinanszírozás mikéntjéről, a kampányra kapott állami támogatás felosztásáról előre megállapodtak. (A Kormányváltóknak nevezett együttműködésnek összesen 703 millió forint kampánytámogatást járt, amiből a jelöltek után járó 106 millióról tételesen el kell számolni az ÁSZ felé – a szerk.) Viszont nem volt szükség arra, hogy a választási eredmény függvényében járó éves párttámogatást előre felosszák, mert annak arányait törvény szabályozza. Míg 2010 után az MSZP-nek 59 képviselői helye volt, most a parlament létszámának csökkenése miatt (is) a Kormányváltóknak 38 lesz, de ebből 9 a szövetségesek képviselője, akik nem maradnak az MSZP frakciójában. A szocialista pártban ezért azzal számolnak, hogy az éves állami támogatás további 70-80 millióval fog csökkenni.

A Fidesz–KDNP tavaly azt tervezte, hogy választási évben teljesen megvonja a pártok állami támogatását – és csak a kampánypénzt kapják meg –, de egy szocialista módosító indítványnak köszönhetően végül ez a szövegrész kikerült a törvénytervezetből.