Allergia Szövetség: Újra kellene szervezni az allergiaellátást

Nékám Kristóf allergológus szerint sem a társadalom, sem a döntéshozók nem érzékelik, milyen súlyos és egyre növekvő problémát jelent az allergia Magyarországon. A Magyar Allergia Szövetség elnöke az MTI-nek adott interjújában azt mondta: létre kellene hozni egy szakmai, operatív központot, s annak irányításával át kell tekinteni, majd újra kellene szervezni a magyarországi allergiaellátást.

Sok beteg van, aki egyáltalán nem jut el arra az egészségügyi ellátóhelyre, ahová kellene – emelte ki a főorvos, hozzátéve: évente meghal két-három ember darázscsípés miatt, mert nem kapja meg az életmentő gyógyszert. Újra kell gondolni, hogy hol, milyen ellátásra van szükség, de ehhez először fel kellene mérni a helyzetet – hangsúlyozta Nékám Kristóf, megjegyezve: ez nem pénz, csak politikai akarat kérdése.

Magyarországon az allergológiai ellátás – a gyógyszerfogyás alapján számolva – messze elmarad az igényektől, a betegek messze aluldiagnosztizáltak, s így alulkezeltek – jelentette ki a Budai Irgalmasrendi Kórház allergológiai és immunológiai osztályát vezető főorvos, hozzátéve: jelenleg nincs semmilyen szakmai központ, amely rendszerezhetné az allergológiai ellátást, ráadásul allergológus is kevés van Magyarországon.

Nékám Kristóf szerint az ellátás javítása érdekében központilag szervezett, egységes szűrésekre lenne szükség. Az orvosképzésben alapszakmává kellene tenni az allergológiát, s ezzel együtt a háziorvosok allergológiai képzését, oktatását is erősíteni kellene – mondta.

Világtendencia, s Magyarországon is az figyelhető meg – folytatta Nékám Kristóf –, hogy egyre több ember allergiás. Vannak olyan országok, ahol mind a döntéshozók, mind a lakosság nagy figyelmet fordít erre. Helsinkiben például néhány éve minden egyes családot felkerestek, hogy feltérképezzék a város allergológiai helyzetét. Svájcban a parlagfűvel szemben "zérótoleranciát" vezettek be: ha valahol egy tő parlagfű nő, máris bírságot szabnak ki. Ezzel szemben Magyarországon évről évre visszatérő problémát jelent a parlagfű feltérképezése, irtása. Nem lehet tudni azt sem, hogy Magyarországon hányan allergiásak, az ország mely területein jellemző ez a probléma. Ezen adatok hiányában nem lehet megkezdeni a prevenciót sem – fejtette ki.

A főorvos ismertetése szerint az allergia bizonyos anyagokkal szembeni "felesleges immunreakció". Allergiás reakciót válthat ki poratka, valamilyen allergén növény virágpora, állatszőr, vegyi anyag, darázscsípés is. Az allergiának sok fajtája van, és a tünetei is eltérők. Előfordulhat bőrirritáció, könnyezés, az egyik leggyakoribb a szénanátha, utóbbi a lakosság 15-20 százalékát érinti. Azt viszont, hogy összesen hány allergiás van Magyarországon, nem lehet megmondani – tette hozzá.

A Magyar Allergia Szövetség elnöke azt mondta: az allergén anyagok jelenléte mellett a környezetszennyezés, az életmód és a mentális állapot is befolyásolja az allergiások helyzetet. Így mindenki – nemcsak a döntéshozók, hanem valamennyi állampolgár – sokat tehet saját és környezete egészségének védelméért.

Nékám Kristóf kitért arra is, hogy az allergia kialakulásában a genetika is szerepet játszik, ezzel együtt számos rizikótényező van, amely növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A főorvos példaként említette, hogy egy leendő édesanya esetében bizonyos fájdalomcsillapítók szedése, a dohányzás, az anyai túlsúly a terhesség utolsó harmadában, illetve a szoptatás idején, továbbá a penészes lakás is növeli annak kockázatát, hogy majdani gyermeke például asztmás lesz. 

A főorvos szerint egy kezdődő allergia esetében az életmód-változtatás is sokat segíthet. Kiemelte, hogy egyes allergiás tünetek 20-25 százalékkal is ronthatják a koncentrációs, a tanulási és a teljesítési képességet. A szénanátha miatt akár több napra is kieshetnek a munkából az emberek.

Felhívta a figyelmet, hogy ha valakinél kialakul egyfajta allergia, könnyebben lesz allergiás másra is, és ha nem foglalkozik kezdődő betegségével, hosszú távon nehezebben kezelhető, súlyosabb tünetei lehetnek. Ennek ellenére Magyarországon kevesen szedik a gyógyszereiket – mondta. Szerinte ebben az időszakban például az lenne a normális, ha a sokakat érintő parlagfűpollen-helyzet romlása miatt többen keresnék fel orvosukat, és megemelkedne az allergiagyógyszerek iránti kereslet, de ez nincs így.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet előrejelzése szerint jelenleg közvetlenül a parlagfűszezon csúcsa előtt vagyunk. Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba környékére bordó (a 6 fokozatú skálán 4-es) riasztást adtak ki, s az ország túlnyomó részén piros (3-as) riasztás van érvényben.

Nékám Kristóf elmondta, hogy évek óta problémát jelent a parlagfűhelyzet kezelése. A szakember szerint a parlagfűirtás rendszerét is hatékonyabbá kellene tenni. Mint elmondta, vannak olyan területek – például az Alföld nagy részén –, ahol minden évben magas a parlagfű pollenkoncentrációja. Az allergológus úgy véli, a területek ismételt feltérképezése helyett arra kellene fordítani a figyelmet, hogy ezeken az ismerten szennyezett helyeken végezzenek hatékony irtást.