A politikus azt is mondta: az életveszély-elhárításra az általánosnál kedvezőbb közbeszerzési szabályok vonatkoznak, így a rekonstrukciós munkák már egy hónapja elkezdődhettek volna. A helyettes államtitkár a Mazsihisz vezetésén belüli „súlyos válságnak” tulajdonítja, hogy eddig nem született meg a felújítás indulásához szükséges döntés.
A kormány felelősséget kíván vállalni a közös örökségnek tartott magyarországi zsinagógákért, ezért arra is nyitott, hogy a rekonstrukció állami beruházásként valósuljon meg – mondta Latorcai Csaba.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, „a Mazsihiszen belül a vita jelen pillanatban arról folyik, hogy a holokauszt-emlékév keretében rendelkezésre álló állami támogatást a Mazsihisz vagy a hozzá tartozó taghitközség kapja meg”. Hozzátette: így megállapítható, hogy „a gyakorlatban a holokauszt-emlékévvel kapcsolatos bojkott véget ért”.

Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke közölte: a Zsidó Közösségi Kerekasztal szeptemberi ülésén vetette fel, hogy november közepén kénytelenek lesznek bezárni az épületet, ha a télig nem döntenek a szegedi zsinagóga felújításáról. Erre azonban nem lesz szükség – tette hozzá.
Elmondta azt is: szerencsés lenne, ha rekonstrukciót a zsinagógát 32 éve kezelő alapítvány koordinálhatná, de elfogadhatónak tartaná, ha a kormányzati forrást közvetlenül a Mazsihisz kapja meg, majd utalja át a civil szervezetnek. Hozzátette: bízik benne, hogy a közvetlen életveszély elhárításához szükséges munkát még a tél előtt befejezik.

A 111 éves épület Európa negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyar szecesszió egyik meghatározó műemléke. Teljes felújítása a számítások szerint 2-2,2 milliárd forintba kerülne.