Póta Pétert azután kérdezte meg hétfőn az MTI, hogy Németh Szilárd (Fidesz), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a HírTV-nek szombaton azt mondta, ha a bíróság valóban csak november 17-én, kilenc hónappal Simon Gábor ügyének kipattanása után zárolta a volt MSZP-s képviselő bankszámláit, akkor magyarázatot várnak a bíróságtól az elhúzódó intézkedés indokaira.

A Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője elmondta, hogy a büntetőeljárás nyomozati szakaszában a bíró dönt a zár alá vételről. A zár alá vétel a dolog, a vagyoni értékű jog, a követelés, illetve a szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot függeszti fel - magyarázta. Póta Péter kitért arra is, hogy a bíróságnak mindenre kiterjedő indokolt határozatot kell hoznia, és ez ellen fellebbezni lehet.

Tájékoztatása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az ügyben február 17-én terjesztette elő a zár alá vételre vonatkozó indítványát, és június 2-án módosította további összegekre és számlákra. Kiemelte: a bíróság a zár alá vétel elrendelésekor a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a határidőket betartva járt el, késedelmes intézkedés vagy mulasztás nem történt. 

A zár alá vétellel kapcsolatos eljárások nem túl gyakoriak, és még ritkábbak az olyan, bankszámlákat érintő zár alá vétellel kapcsolatos ügyészi indítványok, amelyeknek nemzetközi vonatkozása van - közölte. Hozzátette: egy ilyen, nemzetközi szálakat is érintő eljárásban a jogszabály további kötelezettséget ró a hatóságokra, előírja a jogsegély alkalmazását, amely a normál ügymenetet szükségszerűen meghosszabbítja. A szóvivő hangsúlyozta: a folyamatban lévő büntetőeljárás kiemelt jogi jelentőségű ügy, ami mindenképpen indokolta a kellően alapos körültekintést a döntéshozatalban, de az ehhez szükséges adatok beszerzése csak jogsegély keretében volt lehetséges, és a fordítás is időt vett igénybe. Póta Péter arról is beszámolt, hogy a gyanúsított védője indítványozta a házi őrizet megszüntetését, ennek elbírálása folyamatban van.

Nagy Andrea, a KNYF szóvivője november közepén azt közölte, hogy tovább nyomoz az ügyészség Simon Gábor ügyében. Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt februárban indított nyomozását 2015. március 14-ig hosszabbították meg, de mint megjegyezték, ez szükség esetén tovább hosszabbítható. Az ügyben két gyanúsított van. Simon Gábort szeptember 22-én hallgatták ki legutóbb - közölte a szóvivő.

Simon Gáborról február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és ezt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók van. A gyanú szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el "Gabriel D." névaláírással. A KNYF csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja a volt képviselőt. A Simon Gábor ügyével összefüggésbe hozott Welsz Tamás vállalkozó márciusban meghalt.

Az MSZP volt elnökhelyettesét március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, két hónappal később azonban a házi őrizetét rendelte el. A házi őrizet 2015. január 12-ig tart, és a kényszerintézkedés szabályainak megtartását a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel köteles ellenőrizni a rendőrség.