Tartásdíjítélet: „A gyereknek jár az iPhone”
Teljes nyugdíját oda kell adnia gyermektartásként egy apának, hiába hivatkozott arra, hogy visszavonult, többé nem jól menő cégvezető. Az ítélet szerint majd megél az öregkorára félretett megtakarításából, de a gyerekeknek „jár” a tablet, a csúcsmobil és a márkás cuccok – mert megszokták. Egy éve hatályos az új családjogi törvény, de a tartásdíj miatti szülői viszály örök, ahogy az extrém bírósági döntések sem tűntek el. De már van olyan fizetését letagadó apa, akit a Facebookra posztolt luxusnyaralás fotói buktattak le.
Az új családi jogi szabályozásnál lett volna lehetőség arra, hogy Magyarországon is főszabályként bevezessék a gyerekek közös szülői felügyeletét, csakhogy a törvény alkotói arra jutottak: nálunk a válni készülő házaspárok úgysem képesek együttműködni, ezért felesleges. Így nem került bele a szülők egyenlőségére épülő intézmény, miközben más uniós országok sorra vezetik azt be. Persze a szülők maguk megállapodhatnak így is közös szülői felügyeleti jogban, de ha ilyen egyezség nincs, és nem is tudnak megállapodni, akkor a bíró dönt a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról.
„A gyerekek megszoktak egy életszínvonalat, mely a szülők együttélése idején is biztosított volt számukra, tehát a szükségletek oldaláról megközelítve egészen nyilvánvaló, hogy a felek gyermekei számára ’jár’ például a tablet, az iPhone, a márkás ruha és cipő stb.” – részlet a Fővárosi Törvényszék pár hónappal ezelőtt született másodfokú ítéletéből. Ha pedig a trendi cuccokhoz hozzászokott gyerekeknek mindez „jár”, akkor nem is lehetett volna más a döntés: a bíróság elutasította az apának a tartásdíj csökkentésére vonatkozó fellebbezését. Azért a társadalmi egyenlőtlenségről is megemlékezett a bíróság. Mint az indoklásban írják, „míg egyik gyerek kénytelen beérni viszonylag szerény tartásdíjjal, a jómódú szülők gyermekeinek tartása szélesebb körre – többlettanulmányok, sport, kultúra, szórakozás, utazás – terjed ki, ezen belül is az igényes, tehát nagyobb anyagi ráfordítást jelentő tartásra jogosultak”.
„Én sem akarom, hogy rosszabb legyen az életük, már csak azért sem, mert nem az ő hibájuk az édesanyjuk és a köztem kialakult helyzet. De eleve egy természetes emberi törekvés, hogy a gyerekeinkért mindent megteszünk, én is ezért dolgoztam annyit. Az viszont sért, hogy a bíróság 70 évesen gyakorlatilag lefejez, amikor arra kényszerít, hogy a tartásdíjuk miatt hónapról hónapra feléljem azt, amit egész életem során a nyugdíjas évekre gyűjtöttem” – mondta Attila, akinek ügyében az előbbiekben idézett ítélet született.
20 ezer marad a 350 ezres nyugdíjból
Az apának – aki kérte, hogy teljes nevét ne írjuk ki – a tavaly október végén született másodfokú ítélet szerint továbbra is 150-150 ezer forint gyermektartást kell fizetnie 15 éves ikergyermekei után. A nyugdíja kifejezetten magas, 350 ezer forint, de könnyen kiszámolható, hogy ha ebből levonjuk a tartásdíjat, akkor magát már csak a korábban felhalmozott megtakarításaiból tudja fenntartani. „Tudom, hogy a 350 ezer forintos nyugdíj Magyarországon nagyon is jelentősnek számít, a külföldön ledolgozott évek után járó összegnek köszönhetően ennyi. De mivel a gyerekeknek minden hónapban még 15-15 ezer forintot adok magamtól zsebpénznek, gyakorlatilag 20 ezer forint marad meg belőle”. Az idős korára félretett vagyonból fedezi a gyerekek további kívánságait is, például ha új számítógépet szeretnének, vagy értékesebb dologra vágynak. A külföldi utazásaik számláját is ő állja, hiszen mint mondja, korábban is évente 2-3 alkalommal el tudtak menni nyaralni.
A férfi 2012-ig egy német cég vezetője volt, és nem is tagadja, hogy jelentős vagyont sikerült teremtenie, csakhogy állítása szerint ebből önként át is adott volt élettársának egy olyan részt, amely az addigi színvonalon fedezné a gyerekek életét. Egy családi házat a két gyerek nevére íratott, ahol továbbra is édesanyjukkal élhetnek, a volt párjának juttatott további értékes, fővárosi ingatlanok kiadásából pedig az asszonynak rendszeres bevétele származik – ezekhez képest is sokallja a havi 300 ezer forintos tartásdíjat.
„Látszott, hogy a bíróság nem jogi, hanem érzelmi alapon döntött, a bíró azt gondolta, itt a gazdag apuka, tartsa el továbbra is királyi módon a volt családját” – mondta Attila, aki szerint a vele történtek tipikus példája annak, amikor az „anyuka az apukától megszerzett vagyonból biztosítja a jövőjét”. „Közel 17 éves együttélésünk alatt a gyerekeim anyja nem dolgozott, az egyik cégemnél volt papíron alkalmazásban. Mikor elindult a válás, gyorsan elvállalt egy 6 órás óvodai kisegítő állást nevetséges fizetésért” – mondta Attila, aki szerint manapság relatív, kinek mennyi a megtakarítása, ugyanis ő is a nemrég bebukott brókercégek egyikének károsultja, most próbál futni az itt tartott pénze után. Ráadásul a volt élettársával egyre elmérgesedő csatározás közepette megromlott a kapcsolata a gyerekekkel, akiket állítása szerint édesanyjuk folyamatosan ellene uszít. „Már nem akarnak hozzám jönni, nem akarnak velem lenni” – mondta.
Kár volt posztolni: bizonyítható az eltitkolt jövedelem
Tavaly március 14-én lépett hatályba az új Ptk., amelyben a családi jogot is újraszabályozták. Az egyik módosítás éppen az volt, hogy főszabály szerint nem a tartásra kötelezett jövedelmének százalékában határozták meg a gyermektartást, hanem fix összeget szab meg a bíróság a gyerek szükségletei alapján. Hogy pontosan mennyi legyen ez a havi fix, annak meghatározásánál a törvény szerint a gyerek szükségleteit, valamint mindkét szülő vagyonát és jövedelmét is figyelembe kell venni. De ezen túl a bíróságnak továbbra is nagyon széles mérlegelési lehetősége van, mikor dönt a tartásdíjról, ami a hvg.hu-nak nyilatkozó jogászok szerint a gyakorlatban sokszor nagyon igazságtalan helyzeteket szül – hol az esetek többségében pénzbeli tartásra kötelezett apára, hol a gyerekekkel maradó anyára nézve.
A bíróság csak a kétségeket kizáró bizonyítékok alapján dönt, ám a felek jövedelmi és vagyoni viszonyait sok esetben nem lehet teljes körűen feltárni Illés Blanka családjogi ügyvéd szerint, aki Attilát is képviselte. „Ezért fordulhat elő, hogy egy jól ismert üzletember csak 50 ezer forint tartásdíjat fizet: a háza, kocsijai, motorjai és a tengerparti nyaralója is mind cégek nevén vannak, amelyeknek más cégek a tulajdonosai. Ezeket egy átlagos pénztárcával rendelkező feleség fel sem tudja tárni, de ha rá is szánja az akár milliós nagyságrendű magánnyomozói költséget, egyáltalán nem biztos, hogy a férje bármelyik cégben tulajdonos, ügyvezetőként pedig lehet, hogy minimálbérre bejelentett” – magyarázta az ügyvéd, aki tud olyan esetről, ahol a bíróság havi hétezer forintos gyerektartást ítélt meg. De azért az is előfordult, hogy a papíron minimálbérből tengődő apát 100 ezer forintos tartásdíjjal „jutalmazta” a bíróság, miután a Facebook-bejegyzései alapján bizonyítható volt, hogy telik neki évi 4-5 külföldi utazásra a világ legegzotikusabb tájaira.
Ha korábban tudott többet keresni, kapja össze magát?
Szerinte hiába mondja ki a törvény, hogy a tartásdíj az indokolt szükségletek finanszírozására szolgál, a gyakorlatban nem ritkák az Attiláéhoz hasonló esetek, amikor mégiscsak a „korábbi életszínvonal” a kiindulópont a bírósági döntésnél. „Ez is igazságtalan, hiszen ugyanakkora jövedelemtömegből már két háztartást kell eltartania, sokszor pedig a tartásra kötelezett új családot is alapít. Ha mondjuk az apának van átlagon felüli jövedelme, engedje már meg neki a bíróság, hogy ajándékot vehessen a gyerekeknek, és csak az alapvető szükségleteket fedezze a tartásdíj, a kapcsolatukra nézve is ez lenne jobb” – magyarázta Illés Blanka. A praxisában fordult elő, hogy a bíróság a tanár végzettségű, nettó 90 ezer forintot kereső édesapát a két gyerek után kétszer 60 ezer forintos tartásdíj fizetésére kötelezte, mondván, régebben, még nem tanárként tudott 300 ezret is keresni havonta.
Az extrém eseteken túl abban minden jogász egyetért, hogy a korábbi, a jövedelem adott százalékában rögzített tartásdíjon muszáj volt változtatni, és a fix összegű tartásdíj tisztább helyzetet teremtett. „A százalékos forma gyakorlatilag alkalmazhatatlanná vált, így rengeteg vitára adott okot. Ez ugyanis még a szocialista időkből ered, amikor könnyen megállapítható volt, ki mennyit keres az egyes állami vállalatoknál” – mondta Kőrös András, a Kúria családjogi tanácsának volt elnöke, az új polgári törvénykönyv családjogi részének egyik kidolgozója. „A mai egyéni és céges vállalkozásoknál viszont ez már nem ilyen egyszerűen átlátható, ráadásul manipulálható is, például előfordult, hogy a tartásdíj alapját nem képező költségtérítésnek állították be a fizetést. Ezért jobb a jelenlegi megoldás, a határozott összeg megállapítása, ami az éves fogyasztói árindexnek megfelelően korrigálódhat. Bár mivel mostanság nincs infláció, ennek kevésbé van jelentősége” – magyarázta.
Nem szűkös, indokolt tartás
A nemrég visszavonult kúriai bíró szerint a bírói gyakorlat évtizedek óta a gyerekek indokolt szükségletét veszi alapul a tartásdíj megállapításakor, az új családjogi könyv tulajdonképpen ezt foglalta törvénybe. „Az „indokolt” szó a valóban szükséges szintet jelenti, nem a szűkös tartást. Az az elv viszont már rég nem érvényesülhetne, hogy a szülők szétválása után is ugyanazt az életszínvonalat kellene biztosítani, mint ahogyan korábban éltek. Ez még az előző rendszerből jött, amikor nem voltak ennyire jelentős társadalmi különbségek” – tette hozzá. Persze nem jó, ha „szakadékszerű visszaesés” van az életvitelben, viszont szerinte érthető, ha egy válás sajnos anyagilag is kihat a gyerekre. „Lehet, hogy korábban még telt akár luxuskiadásokra vagy drága oktatásra, de nem biztos, hogy ez utána is így marad” – magyarázta a nyugalmazott bíró.
A konkrét esetet Kőrös András nem akarta minősíteni, de általánosságban azt mondta: a tartásdíjra kötelezett vagyoni helyzetét persze figyelembe kell venni, de a havi gyermektartásnak a rendszeres jövedelemhez, és nem a jövedelemmegtakarításhoz kell igazodnia – ezért nagyon helytelen, ha valakire akkora tartásdíjat rónak ki, ami csak ennek felélése árán biztosítható. A Kúria szakmai munkacsoportjának tagjaként állítja, hogy a bírói gyakorlat ebben stabil, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy esetenként nem születnek ezzel ellentétes ítéletek. „És teljesen a bíró mérlegelésén múlik, hogy mit vesz a gyerek indokolt szükségletének” – jegyezte meg.
Ne érje meg elválni?
„Egyszerűen nem várható el, hogy mondjuk 3 év együttélés után még 15 évig az apa feladata legyen ugyanolyan körülményeket biztosítani. Hiszen teljesen más életkörülményei lehetnek a válás után, egyrészt neki is újra kell kezdenie az életét, másrészt, ha sikerül később előre jutnia, ahhoz a volt feleségének nyilván már semmi köze” – mondta Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Előre leszögezte, „nem nőellenesek, hanem gyerekpártiak”, és így abban hisznek, hogy a kicsiknek sem az az érdeke, ha az apjuk anyagilag padlóra kerül.
Szerinte a válás pillanata eleve egy teljesen más vagyoni helyzetet teremt, hiszen az esetek többségében – amellett, hogy az anyával maradó gyerekek tartásához ettől kezdve pénzben kell hozzájárulnia – az apának újra meg kell teremtenie saját életfeltételeit. „Lehet, hogy hitelt kell felvennie, hogy legyen lakása, abba mindent megvenni, miközben ő is bármikor elveszítheti a munkahelyét vagy becsődölhet a cége mostanság” – mondta. Szerinte tény, hogy a válások kétharmadát a nők kezdeményezik, ahogy az is, hogy a hajléktalanok 90 százaléka elvált apa. „Olyan rendszer kell, ahol nem éri meg elválni, mert nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy a többdiplomás anyuka valójában nem is akar elmenni dolgozni, ha megél a bujtatott asszonytartásnak megfelelő tartásdíjból, főleg ha az apa jómódú” – magyarázta. Hozzátette, valóban a másik véglet is igaz, vannak a valós jövedelmüket eltitkoló szülők is. „De nem lehet miattuk az összes apát megbélyegezni, hiszen a többség jogkövető, és a meghatározott tartásdíjon felül is támogatja a gyermekét, ha megteheti” – jelentette ki.
Az egyesület elnöke szerint még kevés idő telt el az új családjogi szabályok tavalyi hatályba lépése óta ahhoz, hogy tendenciákról lehessen beszélni, de azért érezhetően kissé jobb lett a helyzet, mióta nem százalékban, hanem mindig fix összegben határozzák meg a gyermektartást. „Lélegzetvételt biztosít ez a változás. De az új családjogi könyv kodifikálása során azt is javasoltuk, hogy ezt a meghatározott összeg ne haladja meg a szülő jövedelmének 10 százalékát, ami viszont nem került bele a jogszabályba” – mondta. Pedig Hegedűs István szerint a gyakorlatban az együtt élő szülőknél sem jut ennél több a gyerekre, hozzávéve ehhez még a családi pótlékot és az adókedvezményt. Hegedűs István szerint azonban a valódi megoldás a közös szülői felügyelet főszabályként való bevezetése lenne. „Már Szlovákiában is bevezették, nem véletlenül: ha van két alkalmas szülő, akkor miért ne lehetne egyenlően megosztani a gyerekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket?” – tette fel a kérdést.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
