Április 30-án fogadta el Sátoraljaújhely fideszes többségű képviselő-testülete azt az előterjesztést, amely alapján 6 vagy 12 havi tiszteletdíja és juttatásai vonhatóak meg attól az önkormányzati képviselőtől, aki „a feladat ellátása során megalapozatlan tényeket állít, tudatosan árt akár az önkormányzatnak, tisztségviselőjének vagy az önkormányzat bármely szervének”.

Az előterjesztést az ötödik ciklusát töltő polgármester, Szamosvölgyi Péter nyújtotta be. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról (szmsz) szóló rendeletmódosításához készült egy egyoldalas „előzetes hatásvizsgálat” is. Ebben az áll, hogy előfordulhat olyan helyzet, amikor egy önkormányzati képviselő megszólalása „kedvezőtlenül befolyásolja az önkormányzat külső személyek általi megítélését, amelynek akár gazdasági hatásai is keletkezhetnek, hisz egy rossz hír akár egy befektetőt is negatívan befolyásolhat akaratában”.

Mint kés a vajon

Bár a dokumentum nem  nevezi meg, hogy pontosan milyen előzményekről van szó, de azt leszögezi: a rendeletmódosítást „az elmúlt időszak történései indokolják”, és erre a képviselő-testületnek az önkormányzati törvény 33.§-a ad felhatalmazást. Arról, hogy a büntetés kiszabható-e, a képviselő-testület dönthet majd. Az egészen elképesztő módosítás 9 fideszes igennel, két mszp-s tartózkodással, valamint egy jobbikos nemmel gond nélkül átment. Azt egyetlen képviselő sem vette észre, hogy az önkormányzati törvény által felkínált legfeljebb 12 hónapos tiszteletdíj-, illetve természetbenijuttatás-megvonás csak bizonyos esetekben érvényesíthető (32§ i-k). Ilyen, ha nem vesz részt az illető a testület munkájában vagy az eskütétele után a kormányhivatal által szervezett képzésen, és nem tart kapcsolatot a választóival (évente legalább egyszer nem számol be a tevékenységéről). Olyat a törvény nem sorol fel, hogy ha megalapozatlanul állít valamit az önkormányzatról, akkor az is az illetménye megvonásával büntethető.

A jobbikos Pasztorniczky István a Facebook-oldalán hangot adott nemtetszésének, közleményében pedig úgy ítélte meg, a módosítás célja, hogy ne mondják ki az igazságot akkor, ha az rossz hírét kelti a fideszes vezetésnek”.

Szamosvölgyi Péter a hvg.hu megkeresésére nem kívánta elárulni, mi volt az előterjesztés konkrét oka, milyen negatív kritika és ezen keresztül milyen kár érhette a várost vagy annak vezetését. Arra hivatkozott, hogy annak felemlegetésével csak ártana a településnek. Ugyanakkor kitartott amellett, hogy nem az ellenzék szájának befogása volt a cél, és a szabad véleménynyilvánítást nem kívánják korlátozni.

„Nem arról van szó, hogy politikusként nem akarjuk elviselni a kritikát, én magam az ötödik ciklusomat töltöm, hanem arról, hogy adott esetben a képviselő-testület tagja az esküjével ellentétesen dolgozik” – hangsúlyozta Szamosvölgyi Péter. Arra a kérdésre, ki állapítja majd meg, hogy egy képviselő kötelezettségei megszegésével ártott a város imázsának, közölte: természetesen nem ő, hanem a testület. (Igaz, ehhez elég az egyszerű többség is.) Megjegyezte azt is, hogy jelenleg a tiszteletdíj-megvonás vagy -csökkentés egyik önkormányzati képviselőt sem érinti. (Igaz, a rendeletmódosítást csak alig egy hete fogadták el.)

A jobbikos évek óta tartó harca

A jobbikos Pasztorniczky István szerint ő a rendeletmódosítás célszemélye. 2010 óta a helyi Jobbik-alapszervezet elnöke, ugyanebben az évben bekerült a megyei közgyűlésbe is, amelyben még egy tag van Sátoraljaújhelyről, aki nem más, mint Szamosvölgyi Péter. A jobbikos politikus szerint „csípi a fideszes városvezetés szemét”, hogy ellenzéki képviselőként – „eltérően a fideszes szavazógépektől” – önálló, gyakran nem támogató véleményeket fogalmaz meg.

Elmondása szerint rágalmazás miatt már próbáltak eljárást indítani vele szemben, de nem jártak sikerrel. Az egyik ügy abból indult ki két évvel ezelőtt, hogy egy Facebook-bejegyzésben szóvá tette, a központi Széchenyi téren felhúzott sátor csúfítja a városképet. „Ez a sátor egyébként a polgármester fiainak a vállalkozása által bérelt, önkormányzati tulajdonú helyiségben kialakított koktélbárhoz tartozott, a cég pedig Szamosvölgyi Péter lakcímére volt bejegyezve” – állította a jobbikos képviselő.

„Közérdekű adatként kértem a jegyzőtől a közterület-használati engedély másolatának átadását, amelyet ő megtagadott. Emiatt az adatvédelmi hatóság (NAIH) vezetőjétől kértem vizsgálatot, de azt le is zárták, mert a jegyző arról tájékoztatta a hivatal vezetőjét, Péterfalvi Attilát, hogy megkaptam a kért adatot” – mondta a hvg.hu-nak a jobbikos képviselő. Az ügyből aztán bírósági eljárás lett, melynek eredményeként Pasztorniczky betekinthetett a kiállított engedélybe. Nem hagyta azonban annyiban az ügyet, mert egy 2013. decemberi nyilvános ülésen arról beszélt: a jegyző hamisan tájékoztatta a NAIH elnökét, ami miatt az rágalmazás miatt feljelentést tett ellene. A nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.

A fenti és egyéb ügyek miatt Pasztorniczky idén márciusban a megyei kormányhivatalhoz fordult, kérve, hogy folytassanak le törvényességi felügyeleti eljárást az önkormányzattal szemben. A kormányhivatal szerint azonban nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek ennek az eljárásnak a lefolytatását indokolnák. „Az esetlegesen mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértések megszüntetésre kerültek, illetve – jegyző asszony nyilatkozatát véve – hamarosan megszüntetésre kerülnek” – idézett a levélből az önkormányzati képviselő. Ezzel együtt Pasztorniczky bízik abban, hogy a kormányhivatal az elfogadott rendeletmódosítást elkaszálja, mert az szerinte tarthatatlan. Ráadásul, ha valaki valótlant állít, akkor azt fel lehet jelenteni rágalmazásért – tehát nemcsak törvénytelen a rendeletmódosítás, hanem értelme sincs.

Romavizit

A Szamosvölgyi Péter vezette önkormányzat legutóbb akkor tűnt fel az országos sajtóban, amikor 2014 tavaszán a miskolci romák betelepülésének megakadályozására helyi rendeletet fogadtak el. A TASZ felhívására a kormányhivatal jelezte az önkormányzatnál, hogy a lépés alkotmányossági aggályokat vet fel, és maga a jegyző is úgy ítélte meg, hogy az jogszabályt sért – de a polgármesternek, mint nyilatkozta, nem is a rendeletalkotás volt a lényeg, hanem hogy a médián keresztül az elköltözésükhöz önkormányzati támogatást kapott romák értesüljenek róla: Sátorlaljaújhelyen nemkívánatos személyek.

Három évvel ezelőtt a HVG is megírta, hogy Sátoraljaújhely adóhivatali eljárás kezdeményezésével próbálta kiszorítani a segélyezésből az uzsorásokat, csempészeket. A városvezető akkor azt nyilatkozta, hogy olyan személyekről volt szó, akik nagy és drága autóval jönnek segélyért, illetve nem rendelkeznek munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemmel, mégis vagyonosodnak. A polgármester feketelistájára leginkább lakossági fórumokon és az utcákat járva hallott nevek kerültek fel, olyanoké, akik uzsorázásból, lányok futtatásából, valamint cigaretta és benzin csempészéséből éltek. A polgármester akcióját az ellenzék politikai okokból nem nagyon bírálta.

Az, hogy Szamosvölgyi – aki településvezetőként sokat tett azért, hogy az elmúlt ciklusokban bőven jusson uniós forrás Sátoraljaújhelyre – nem feltétlenül csak a Jobbik választóinak játszik, azon is látszik, hogy a javaslatára már 2003-ban (amikor Jobbikról, mint számottevő erőről még nem beszélhettünk – a szerk.) megszavazták, az EU-felkészülés részeként kötelező legyen a képviselőknek rovásírás-tanfolyamra járni "Nem volt egyhangú a szavazás, de utána senki sem szólalt fel, hogy ez abszurd lenne" – nyilatkozta akkoriban az egyik érintett az Indexnek.