Orbán Viktor székesfehérvári kijelentése, miszerint nem akar államfő lenni, a tavasz legfontosabb mondata volt Török Gábor szerint - derült ki a politikai elemző Mráz Ágoston Sámuellel közös interjújából, amely a csütörtöki Heti Válaszban jelent meg.
Török Gábor szerint Orbán azt is világossá tette, hogy csak akkor vállalja a pártelnökséget a soron következő tisztújításon, ha 2018-ban ő lesz a miniszterelnök-jelölt. Török szerint ez azért is fontos, mert Orbán húsz éve nem nyilatkozott a párton belüli hatalmi helyzetről. Mráz, a Nézőpont Intézet vezetője azonban nem értett egyet ezzel: szerinte igenis beszélt ilyesmiről a kormányfő. Abban ugyanakkor igazat adott Töröknek, hogy a Fideszben most kell lezajlania egy átrendeződésnek: legkésőbb az év végéig el kell dőlnie a kérdésnek, mert a 2017-es Fidesz-kongresszus már túl közel van a választáshoz. Mráz szerint az Orbán-nyilatkozat nem eredményez új stratégiai helyzetet.
Facebook / törökgáborelemez
Török szerint viszont a megváltozott politikai klímára utal, hogy egyáltalán felmerülhetett a kérdés, Orbán lesz-e a kormányfőjelölt 2018-ban. A miniszterelnök az ifjú titánok orrára koppintott, és egyértelművé tette, ki az úr a háznál - fogalmazott. "Nyerni is, veszíteni is csak velem lehet. Nix ugribugri" - tolmácsolta az elemző Orbán vélt üzenetét.
Az EP és a halálbüntetésblöff
Érdekes megállapításokat tettek az elemzők Orbán Viktor európai parlamenti szerepléséről. Olyan neki az EP, "mint ökölvívónak a felhozó mérkőzés" - fogalmazott Török Gábor. A gyengeségét érző vezetőnek nincs másra szüksége, mint biztos győzelemre, és a halálbüntetéssel kapcsolatos EP-vita éppen ilyen volt. Az európai baloldal most is készséggel segített neki formába lendülni - közölte Török Gábor.
Török szerint az Orbán által alkalmazott módszer a következő: keress olyan konfliktusos témát, amelyben a társadalom többsége a te álláspontodat képviseli, az ellenfeled viszont elvi okokból biztosan beleáll az ellenkező álláspontba. "Vesd fel a témát, hagyd, hogy a vetélytársad ráugorjon, majd üsd rá a 'puha', 'túl megengedő', 'veszélyes', 'liberális' bélyegeket" - ismertette Török Gábor.
Mráz mindezt azzal egészítette ki, hogy a miniszterelnöknek ráadásul nem is kellett határozottan állást foglalnia a kérdésben, végig lebegtette a saját álláspontját. Eközben ő volt a vita kezdeményezője, így a vita lezárója is ő lesz.
Lázár különutassága is a nagy kép része?
Az elemzők azt fejtegették, vajon mi a magyarázat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter különutasságára. Megemlítették, hogy Lázár úgy kommentálta Rogán Antal esetleges kabinetfőnöki kinevezését, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan ő is fenntartja a változtatás jogát. Ez Török Gábor szerint arra utal, hogy a miniszternek nincs ínyére a várható változás.
Török úgy látja, hogy egy politikus építkezésének elemei azok a témák, amelyekben Lázár más vagy radikálisabb álláspontot képvisel, mint pártja. Ilyen kérdéskör például a halálbüntetés, amit Lázár saját a bevallása szerint támogat, valamint a futball, aminek az állami támogatását nem pártolja. Ettől még persze nem fogja "kirúgni a széket a főnöke alól". Lázár személyiségépítése is az orbáni rendszer része, ő igyekszik felmutatni saját karaktert - tette hozzá az elemző.
Mráz Ágoston szerint nem lehet tudni, hogy a Lázár-kommunikáció mely elemei tartoznak az önépítéshez, és melyek csak a rá osztott szerep kellékei. Ám "aki nagyon önállósul, könnyen megégetheti magát" - fogalmazott. Szerinte Lázár is tudja, hogy öngyilkos gesztus volna a Fideszen belüli kommunikációs fősodortól való elhatárolódásra alapoznia. Mint mondta, a miniszter ezért mindig jelzi is, hogy tisztában van azzal, ki a főnök.
