Tarlós: "Nem lehet tovább szórakozni!"

Az árvízi védekezés ügyét nem befolyásolhatják a politikai és gazdasági érdekek, azt szakmai alapon kell kezelni – hangsúlyozta Tarlós István főpolgármester kedden egy budapesti konferencián. "Nem lehet tovább szórakozni!" – fogalmazott Tarlós István, kiemelve: "fel kell hagyni a politikai haszonszerzés vágyára épülő felelőtlen bosszúkoncepciókkal". A Duna nagyjából 29 kilométeres fővárosi nyomvonalán a partszakaszokat több helyen fel kell újítani, illetve meg kell erősíteni. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét pedig meg kell valósítani, mert ez az ott élők biztonságának alapvető feltétele – mondta.

A főpolgármester szerint húsz évig azért nem történhetett semmi a Duna-partokkal, mert szétforgácsolódott az akarat és az erőforrások. Ezért is fontos, hogy már központi, fővárosi kezelésbe került a Duna budapesti partszakaszainak kezelése. Tarlós István felidézte: Budapesten a Duna vízszintje az elmúlt 15 évben négyszer is meghaladta a 8 métert. A sorozatos rekordokat meghaladó árhullámok eddig sem emberéleteket nem követeltek, sem tartós környezeti károkat nem okoztak, de – tette hozzá – "nem bízhatunk abban", hogy a két évvel ezelőtti árvíz nem ismétlődik meg.

MTI / Mohai Balázs

Dénes Miklós, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) vízgazdálkodási szakcsoportjának vezetője felidézte: 2013. június 9-én este 10 és másnap hajnali 2 óra között Budapesten 891 centiméteren tetőzött a Duna, 31 centiméterrel meghaladta az addigi (2006-os) rekordot. Ez az új árvízszint feladatot adott a szakmának és a politikusoknak egyaránt.

A fővárosi vizek és vízpartok rendezése érdekében a főváros tavaly megállapodást kötött a kamarával. Kassai Ferenc, a BPMK elnöke azt hangsúlyozta: a főváros fenntartható fejlődéséhez innovatív módszerekre, s a gazdaságossági és a biztonsági szempontok figyelembevételével mérnöki gondolkodásra van szükség.

Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatásért és vízügyért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: az árvízvédelmi és vízgazdálkodási intézkedéseket nemzeti és nemzetközi szinten is össze kell hangolni. Elmondta, több uniós vízügyi irányelv megvalósításában is komoly előrelépést ért el Magyarország: vízgyűjtő-gazdálkodási, árvízi kockázatkezelési terveket készítettek. Emellett új mértékadó árvízszinteket határoztak meg, felmérték a vízparti területeket, a fővárosban és országszerte egyaránt.