szerző:
M. László Ferenc

Ritkán fordul elő mostanság, hogy egy botrányos ügynek következményei lesznek. A hvg.hu most rábukkant egyre: tavaly kirúgták az egyik, Romániában terjeszkedő állami vállalat igazgatóját, vizsgálatot rendeltek el, majd a Miniszterelnökség hivatala hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. A 2011-ig visszanyúló történet rendkívül zavaros: szerepelnek benne offshore cégek, egy – a titkosszolgákkal is jó viszonyt ápoló – román oligarcha. Az ügyben milliárdos összegű magyar közpénzt mozgattak meg. Az „elszámoltatás” összefüggésben állhat a Simicska–Orbán-háborúval is.

Meglepő és furcsa lépésre szánta el magát 2011-ben egy milliárdos költségvetési támogatásokat kapó – tehát közpénzből is gazdálkodó – állami vállalat: bevásárolta magát egy nehéz anyagi helyzetben lévő, rossz hírű bukaresti cégbe. A Protan nevű társaság részvényeihez 5 millió euróért jutott hozzá a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, regionális terjeszkedést tervezgető magyar Atev Fehérjefeldolgozó Zrt.

Az üzletet az Atev akkori vezérigazgatója hozta össze. A 2010-es kormányváltás után kinevezett Ádor Sándor az ügylet nyélbeütése után azzal büszkélkedett egy interjújában, hogy ezzel a lépéssel biztosítani tudják az alapanyagot a 420 embernek munkát adó állatifehérje-takarmányokat előállító üzemnek. A vezér abban reménykedett, hogy a román importtal idehaza fokozni tudják a termelést, és meg tudják védeni „a magyar piacot a Nyugat-Európai konkurenciától”.

Az Atev székhelye
©

Ám ahogy a Protan cégadataiból kitűnik – és ahogy azt már 2011-ben is lehetett sejteni –, az ügylet nem sült el jól. Viszont jól járt vele egy romániai milliárdos oligarcha, ahogy idehaza is sokat köszönhetett az Atev működésének egy magánérdekeltségű cég.

Feljelentés, 600 milliós túlfizetés, hűtlen kezelés

Ádor éveken keresztül élvezte az állami vagyongazda bizalmát. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kész volt az állami bankokon keresztül milliárdos tételben hitelezni az Atev tevékenységét, majd „az üzleti terv teljesülését” díjazva 2013-ig minden évben megszavazta a vezérigazgató prémiumát. Tavaly még az állami Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. is beszállt az Atevbe, hogy segítse – miként a vállalat közgyűlési jegyzőkönyvében olvasható – „a romániai akvizíció pénzügyi, beruházási céljait”.

Aztán ősszel valami történt: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) úgy rúgta ki Ádort, hogy a közgyűlésen figyelmeztette, már nem is kell ledolgoznia a felmondási idejét, 8 napon belül intézze el az átadás-átvételt a cég új vezetőjével. A jegyzőkönyvekből egyébként nem derül ki, hogy az MNV-nek és a felügyelőbizottságnak mi volt a baja Ádorral. Tény viszont, hogy valami kiverte a biztosítékot a kormányban: a Miniszterelnökség alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatot indított a román terjeszkedéssel kapcsolatban.

A Kehi megállapításai kemények: két hete hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek az Országos Rendőr-főkapitányságon. A vizsgálat arra jutott, hogy romániai felvásárlásra „több mint 600 millió forinttal a részesedés piaci értékén felül került sor”. A Kehi a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta: a túlárazással „az Atev Zrt. részéről eljárt személyek is tisztában voltak”. A hivatal viszont ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést arra hivatkozva, hogy „az érintett személyek büntetőjogi felelősségének megállapítása az eljáró szervek – nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság – feladata”. Ráadásul a Kehi szerint az Atev és a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok gazdálkodásának vizsgálata még le sem zárult, további megállapítások várhatóak.

„Fő vetélytársaink a folyók és a patakok”

De nézzük, mi történt 2011-ben. Az Atev szeptemberben felvásárolta – akkori árfolyamon közel 1,5 milliárd forintért – a Phoenix-Farm román részvénytársaságot. Ennek a cégnek lényegében csak az volt a szerepe, hogy a három gyárral rendelkező Protan S. A. vagyonát kezelje, tehát ezen keresztül jutott hozzá a feldolgozócég irányításához a magyar vállalat. Protan ugyanis azzal foglalkozik, amivel idehaza az Atev is: begyűjti az elhullott állatok tetemeit, a vágóhidak, élelmiszerboltok, vendéglők hulladékát, majd takarmányt, trágyát, ipari zsírt állít elő.

Így vásárolta meg a magyar vállalat a román céget:

Egy, a piacot jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrás szerint az állati hulladék feldolgozása „jó üzlet”, hiszen amíg az ember húst eszik, mindig lesz megrendelése az ilyen cégeknek. Csakhogy a Protant Romániában a felvásárlás előtt sok kritika érte a médiában: azzal vádolták, hogy nem végzi szabályosan a tevékenységét. 2007-ben Giurgiu megyében a rendőrök három kamionra lettek figyelmesek, amelyek arra készültek, hogy gödrökbe hányjanak több tonna állati tetemet az Arges folyó mentén. A menleveleket a Protan adta ki, így meg is bírságolták a céget, a társaság viszont azzal védekezett, hogy a sofőrök a hibásak, ráadásul a rendőrök is amatőr módjára jártak el az ügyben. 2011 után is voltak hasonló „ügyek” – például Szatmár megyében –, tehát a Protan azt követően is érte kritika, hogy közvetett magyar tulajdonban került. 2011-ben még Ádor is elismerte – az illegális hulladékra utalva –, hogy Romániában „fő vetélytársaink a folyók és a patakok”.

Itt található a Protan székhelye Bukarestben
©

Protan ugyanakkor 2011-ben rossz anyagi helyzetben is volt. A román cégnyilvántartás szerint:

  • 2010-ben 5,2 millió lej (338 millió forint),
  • 2011-ben 1,6 millió lej (115 millió forint) veszteséget termelt
  • 2011-ben 60 millió lej (4,3 milliárd forint) adóssága volt
  • a cég egyfajta csődeljárás – úgynevezett inszolvencia eljárás – alatt állt
  • egy évvel az adásvétel előtt a korábbi tulajdonosok - a két offshore cég képviselői - országszerte 35 telephely megszüntetéséről döntöttek
  • az Atevnek nem volt feltétlenül szüksége cégvásárlásra ahhoz, hogy a román piacon terjeszkedjen, korábban pont a Protannal nyerte el konzorciumban a román önkormányzati és állami tulajdonban lévő szervezetek hulladékbegyűjtési munkáit

Ráadásul úgy adott a Phoenixért 5 millió eurót a magyar állami cég, hogy a felvásárolt részvénytársaság csak a Protan 76 százalékával rendelkezett. A román cégközlöny szerint 2012 májusában a Protan 76 százaléka – igaz, ez az úgynevezett jegyzett érték, nem a piaci – nem ért többet 238 millió forintnál. Később a Phoenix fel is tűnt az Atev könyveiben 941 millió forint értéken (nem 1,5 milliárdoson!). A kettő különbözetéből számolta ki a Kehi is a több mint 600 milliós „túlárazást”.

Baloldali „offshore-lovag” a háttérben

Miközben a második Orbán-kormány kommunikációs szinten harcot hirdetett az offshore cégek ellen, a Phoenixet a magyar állami vállalat két ciprusi cégtől, a Brendana Enterprises-tól és a Benetrit Enterprises-tól vásárolta meg. A román média készpénznek vette – és ezt ő maga sem cáfolta –, hogy a két cég Cristian Burci érdekeltségébe tartozott.

Burci egy igazi kalandor, akiről azt szokták mondani, nem szívesen beszél arról, hogyan szerezte az első millióit. Rajta van a leggazdagabb románok listáján, vagyona eléri – forintban számolva – a 92 milliárdot, jelentős érdekeltségei vannak a szállítási ágazatban és médiában is (Prima Tv, Adevarul napilap). Vagyona egy részét akkor szerezte, amikor a szociáldemokraták voltak kormányon, majd le is igazolta az egyik PSD-s miniszter, Miron Mitrea testvérét az egyik cégéhez. Ebben az időszakban privatizálta bagóért két üzletfele a Protant is, ami aztán Burci érdekeltségébe került.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábbi főnöke, Radu Timofte 2008-ban azt állította, Burci vagyonosodása összefüggött azzal, hogy a titkosszolgálat két tábornoka is segítette a terjeszkedésben. Timofte egyenesen azt mondta a Romania Libera napilapnak, hogy Burci „kapcsolatai” akadályozták meg az állami szerveknél a milliárdos ügyeinek feltárását.

A hvg.hu-nak a román üzletember egyik munkatársa azt mondta, 2011-ben valamiért sürgetővé vált néhány cég értékesítése: nemcsak a jelentős köztartozásokat felhalmozó Protant adta el, hanem néhány vasúti érdekeltségét is. Az utóbbinál Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sietett a segítségére, akit szintén sok támadás ért Romániában furcsa üzletei miatt. Az már csak hab a tortán, hogy Verestóy évtizedek óta – erős baloldali román kötődései miatt – „vörös posztó” a Fidesz szemében, állítólag sokáig ő volt az egyik akadálya az RMDSZ-szel való kibékülésnek.

Jöttek a mínuszok

Kérdés, hogy jó üzlet volt-e a Phoenix, illetve a Protan megszerzése. A Protan adatai nem erre utalnak:

  • 2012 óta csökken az árbevétele, tavaly beesett a 2011-es szint alá
  • a 2014-es évet 7,9 millió lej (553 millió forint) veszteséggel zárta, amivel többéves negatív csúcsot döntött (bár az adósságából sikerült valamelyest ledolgoznia)
  • a Phoenixnek egymillió lejes profitja volt, de közel ötszörösére emelkedett 2013-hoz képest az adóssága.

Az Atev 2011 óta többször is hiteleket vett fel (bár a mérlegeiből és közgyűlési jegyzőkönyveiből nem mindig derül ki milyen céllal):

  • 2011-ben 540 milliós értékű alaptőke-emelés volt a cégnél, amit az állami Magyar Fejlesztési Bank finanszírozott meg
  • 2013-ban az MNV egy 5,8 millió eurós hitel felvételéhez járult hozzá az állami Export-Import Banknál, majd egy 5,3 millió eurós hitelt is engedélyezett (az utóbbit a jegyzőkönyvek szerint 2014-ben 3,2 millióra módosították)
  • 2014-ben a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. szerzett 38 százalékos részesedést az Atevben 540 millió forint névértékben (itt meg is nevezték a „romániai akvizíciót”)
  • nem mellékesen – a Miniszterelnökség kimutatása szerint – 2007 és 2015 között 11,6 milliárd állami támogatást fizettek ki a cégnek.

Ádor&Ádor

Miként a Kehitől megtudtuk, Ádor csak 200 ezer forintra tartotta a Phoenix egy százalékát. Arra hivatkozva, hogy a román törvények nem engedélyezik, hogy egy cégnek csak egy tulajdonosa legyen, a hivatal szerint ennyiért vette meg 2012-ben a társaság egy százalékát.

Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. munkatársa egy Tiszafüred-Kócsújfalu közelében található szarvasmarhatelepen 2014 júliusában
©

Viszont ha csak az Atev könyveiben szereplő 941 milliós értéket vesszük alapul, az egy százalék értéke 9,4 millió lenne. Ha pedig a 2011-es 1,5 milliárdos vételárat, akkor 15 millió. Ráadásul ez az ügylet abszurd helyzeteket szült: az Atev (vezérigazgató: Ádor Sándor) eladta az egy százalékot Áder Sándor magánszemélynek. A Phoenix közgyűlésein pedig a két tulajdonost a két oldalon Ádor Sándor képviselte.

A Kehi ugyanakkor más furcsaságokat is talált. Miközben Ádor a 2011-es interjújában arról beszélt, hogy azért kell megvenni a Protant, mert így lehet garantálni az Atev gyárainak a nyersanyagot, az üzlet megkötése előtt a magyar állami vállalat megállapodott a többségi magántulajdonban lévő Szatev Zrt.-vel, hogy átenged számára - fizettség ellenében - több száz tonna romániai mellékterméket. Két hónappal az Atevtől való kirúgása után Ádor a Szatev elnöke lett.

Természetesen megkerestük Ádor Sándor is kérdéseinkkel a Szatevnél és a magán e-mail címén, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Simicskáék embere?

Mint arról a hvg.hu tavaly októberben beszámolt, az Atev volt igazgatóját Nyerges Zsolt milliárdos üzletember „emberének” tartották, és ezt kormányzati forrásaink most sem cáfolták. (Nyerges Simicska Lajossal tartott az Orbán Viktorral szembeni „háborúban”, ami magyarázhatja, miért nincsenek most befolyásos támogatói a kormányban Ádornak.) Egy biztos, több áttéten keresztül, de van kimutatható a kapcsolat a Szatev és Simicskáék mezőgazdasági vállalkozása, a Mezort Zrt. között.

(A következő részben beszámolunk arról, hogy Ádor a Szatev élén milyen utóvédharcokat folytat egykori megbízója, az Atev ellen, hogyan fonodott össze a magán- és közérdek a cégeknél 2010 és 2014 között.)

A román cégadatokért Sipos Zoltánt, az Átlátszó Erdély újságíróját illeti köszönet.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Kiborult Győzike műsorán egy roma polgárjogi aktivista

Kiborult Győzike műsorán egy roma polgárjogi aktivista

Továbbra sem tudni, mivel mérgezték meg a Berlusconi ellen tanúskodó modellt

Továbbra sem tudni, mivel mérgezték meg a Berlusconi ellen tanúskodó modellt

Csak az EP-választásokig adna halasztást a Brexitre az EU

Csak az EP-választásokig adna halasztást a Brexitre az EU

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros

Nyitva hagyta a kocsiajtót, mire visszaért, egy koala mászott a hátsó ülésre – videó

Nyitva hagyta a kocsiajtót, mire visszaért, egy koala mászott a hátsó ülésre – videó

Elégedetlen a világbajnok, megpattanna a Chelsea-től

Elégedetlen a világbajnok, megpattanna a Chelsea-től