Mégsem lesznek fizetősek a szakkörök, iskolai művészeti és sporttevékenységek, vizsgák, korai fejlesztés, vagy tehetséggondozás, adta hírül az Emmi. Az eduline-on jelent meg egy cikk arról, hogy számos szolgáltatás kikerül a köznevelési törvény tervezett módosításával a térítésmentes kategóriából. A rendelet módosításának szövegében valóban az olvasható, hogy az ezekre vonatkozó pontok megszűnnek, pontosabban hatályukat vesztik. Az eduline ezt értelmezte fizetőssé válásnak, holott, ahogy az Emmi sajtóközleményében fogalmaz, csupán annyi történt, hogy a „szakképzés ingyenességére vonatkozó szabályok törvényi szinten, a szakképzésről szóló törvényben jelennek meg, ezért - mindössze jogtechnikai okokból - törölni kellett az ezzel párhuzamos rendelkezéseket egy alacsonyabb szintű jogszabályból, a kormányrendeletből”.

A módosítás másik része a korai iskolaelhagyókkal függ össze. A magyar iskolarendszer 2015 februárjában kapott hideget-meleget az Európai Bizottság országjelentésében, amely ugyan csak egy munkadokumentum, de a benne foglaltak ettől még valós problémákra hívják fel a figyelmet, és rámutatnak az egyes területek releváns problémáira. Az oktatási rendszerünk nem eléggé rugalmas, a korai iskolaelhagyás pedig annak ellenére probléma maradt, hogy 2014 végén a kormány már elfogadott egy programot ennek kezelésére, áll a jelentésben. Mégis ennek ellenére nő a korai iskolaelhagyók aránya, összesen 11,8 százalék távozik az iskolapadból, és különösen nagy gond ez a szakképzésben, ahol 30 százalék, tehát a diákok harmada nem tudja befejezni az iskolát, és szakma nélkül kerül ki a munkaerőpiacra, ahol így jóval nagyobb hátránnyal indul. Az egész iskolarendszer nem segíti a hátrányos helyzetűek integrálódását, helyzetbe hozását, akár felsőoktatásba jutását, szól az EB kritikája.

budapestschools.squarespace.com

A tervezett törvénymódosítás az EB kritikáját is szeme előtt tarthatta, amikor kiszélesítené az ingyenes, térítésmentes oktatás („köznevelési intézményi ellátás”) körét a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekre is. Az is a szegényebb diákok üdvét szolgálhatja, hogy az érettségi vizsga, és első pótló vizsgája is ingyenes lesz, bárki legyen is az iskola fenntartója, a KLIK, egy egyház, egy alapítvány vagy egy önkormányzat.

Ahogy az eduline írja, a lemorzsolódástól féltett diákoknak számítanak "azok a tanulók, akiknek félévkor nem éri el az átlaguk a közepes szintet, vagy akár megbuktak valamiből. De azok is veszélyeztetettnek számítanak, akiknek a magatartása hármas vagy annál rosszabb. Figyelni kell továbbá az évismétlőkre, és azokra is, akik az adott tanévben 100 óránál többet hiányoztak igazoltan. Bekerülnének a törvénybe a magántanulók és a menekültek is, valamint azok, akiket a gyámügy nevelésbe vett. Ezen felül azoknál a diákoknál is tartani kell a lemorzsolódástól, akiknél egyidejűleg két feltétel is teljesül az alábbiak közül: az adott tanévben 10 igazolatlan hiányzása van, kiemelt figyelmet igényel, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, legalább egyszer megszakította a tanulmányait, gimnáziumból szakközépiskolába vagy szakiskolába átiratkozott vagy akár szakközépiskolából szakiskolába ment át, a középfokú oktatásba 15. életévének betöltését követően lépett be." Ezekre az iskolák jobban figyelik, külön rendszerben nézik s jövőben.

Megpróbálja a tandíjakat is egységesíteni a javaslat, az elképzelés szerint: a tandíj így minden fizetős iskola számára nem lehet több mint "a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada", és ezt a tanulók szociális helyzete vagy tanulmányi eredménye alapján lehet csökkenteni.

Térítés- és tandíjmentes lesz ezenkívül a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga is.