Patthelyzet alakult ki a lengyel alkotmánybíróságon, húszezren tüntettek Varsóban
Látszólag csak az alkotmánybíróság körül folyt a dulakodásba is forduló szombati varsói tüntetés, de valójában az ellenzéken belüli vezető szerep a tét.
Sok tüntető ott éjszakáztak a lengyel Alkotmánybíróság épületénél Varsóban. A tiltakozók péntek este jelentek meg, ahová azután vonult ki nagy számban a rendőrség, hogy az egyik bíró az alkalmazottakat fenyegető veszélyről értesítette a hatóságokat.
A varsói rendőr-főkapitányság közlése szerint a rendőrök a közrend és a közbiztonság fenntartása érdekében vannak jelen, és nem avatkoznak be az alkotmánybíróság munkájába. A rendőrök beszámolója szerint a tömegből veszélyes tárgyakat dobáltak feléjük, hárman pedig átmásztak a kerítésen, és beugrottak az alkotmánybíróság kertjébe. Őket a rendőrök őrizetbe vették.
A rendvédelmi hatóságokat Anna Korwin-Piotrowska, a parlament által márciusban megválasztott, de az államfő által eddig ki nem nevezett alkotmánybíró értesítette. Az alkotmánybíróság honlapján Korwin-Piotrowska azt közölte, hogy felfüggesztette a testület elnökének, Bogdan Swieczkowskinak, valamint helyettesének, Bartlomiej Sochanskinak a mandátumát. Ezzel egy időben Waldemar Zurek igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezte Swieczkowski és Sochanski mentelmi jogának felfüggesztését. Ezzel együtt nem engedték belépni az épületbe Swieczkowskit.
A hírre az alkotmánybíróság előtt péntek késő este nagy tömeg gyűlt össze, a tüntetők között volt Jaroslaw Kaczynski és Mateusz Morawiecki volt kormányfő is.
A helyszínen már több napja ellenzéki aktivisták tiltakoztak a kormánykoalíció azon lépései ellen, amelyek lehetővé tennék, hogy a parlament által megválasztott, de az államfő által be nem iktatott bírók is bekerüljenek az alkotmánybíróságba.
A konfliktus hónapok óta éleződik, ám valójában egy 2015 óta megoldatlan helyzetről van szó. A 2023 vége óta hivatalban lévő lengyel kormány és a mögötte álló parlamenti többség nem ismeri el a törvénytelennek tartott összetételű Alkotmánybíróságot, a megoldásra javasolt új törvényt pedig megvétózta az előző jobboldali köztársasági elnök, Andrzej Duda.
Közben több alkotmánybíró megbízatása lejárt, a képviselőház meg is választott nyolc újat, de az új köztársasági elnök közülük öttől nem hajlandó átvenni az esküt. A lengyel törvény szerint a parlamenti általi megválasztással lesz valaki alkotmánybíró, de az esküt az államfőnél kell letennie, enélkül nem léphet hivatalba. A tavaly megválasztott, magát nyíltan a kormánytöbbséggel szembe helyező Karol Nawrocki köztársasági elnöknek semmiféle joga és hatásköre nincs kétségbe vonni a megválasztott alkotmánybírók személyét, mégis ezt teszi, és ebben kiszolgálja őt Bogdan Swieczkowski Ab-elnök, akit 2024 végén Duda elnök nevezett ki (mert ez ott államfői jog),és aki a 2023 előtti, most éppen bűnvádi eljárás elől Amerikába menekült Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter közvetlen bizalmas munkatársa volt, tehát szintén nyíltan a mostani kormány politikai ellenfele. Hivatalba lépése után rögtön puccsal vádolta meg a köztársasági elnök által szabályos választási győzelem után kinevezett kormányt – azt, amelyikkel most is szembe került.
Pénteken az történt, hogy a kormány a legrégebben hivatalban lévő, tehát senki által kétségbe nem vont legitimitású bírónőt bízta meg az Ab ideiglenes vezetésével, felfüggesztve az elnököt és helyettesét. Ezt azzal is indokolták, hogy az eskütételre nem engedett (és már többséget alkotó, de az elnök szabályos leváltásához szükséges kétharmadot, a 15-ből tízet még el nem érő számú) bírák miatt az Ab-elnök nem tud költségvetési javaslatot tenni, hiszen ahhoz az Ab teljes ülésére lenne szükség, és már most is ideiglenes költségvetésük van csak.
Nawrocki elnök este visszafordította a hivatalos útra Szenegálba tartó repülőgépét, és az Ab-nál megjelenve lökdösődni kezdett az ott állókkal, mert nem akarta fogadni az általa el nem ismert megbízott vezetőnő üdvözlését. Ő, az Ab-elnök és a Legfelső Bíróság elnöke – aki a kormány és a parlamenti többség szerint szintén törvénysértően került tisztségébe – az alkotmány és a törvények példátlanul durva megsértéséről beszélnek, míg Donald Tusk miniszterelnök és Waldemar Zurek igazságügyi miniszter szerint végre éppen hogy helyre kellett állítani az államfő és az Ab-elnök önkényeskedése által felrúgott törvényességet.
Kiút pillanatnyilag nem látszik, az alkotmányos válság megoldására nem látszik esély.
Nyitókép: Piotr Lapinski / NurPhoto / NurPhoto via AFP
