Habony, a rejtélyes tanácsadó

Kormányzati berkekben továbbra is megkerülhetetlen szereplő Habony Árpád, ám a miniszterelnöki tanácsadó helyzete korántsem olyan stabil, mint akár egy-két hónapja.

  • Seres László, M. László Ferenc Seres László, M. László Ferenc
Habony, a rejtélyes tanácsadó

„Most kaptuk a hírt, hogy Habony Árpád állítólag közmunkás. Ez mindent megmagyaráz” – igyekezett feloldani a miniszterelnök politikai tanácsadója körüli egyre halmozódó rejtélyeket a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Ez egyébként még mindig plauzibilisabb magyarázat, mint amit az utóbbi napokban a kormányfőtől és a Fidesz vezető politikusaitól hallhattunk róla. Orbán Viktor a múlt heti miskolci vizitje során, újságírói kérdésre válaszolva, lényegében megtagadta bizalmasát. „Ilyen nevű ember semmilyen állami kifizetési listán nem szerepel” – mondta Habonyról, hozzátéve: sem szerződéses, sem más, hivatalos természetű kapcsolatban nem állnak vele. A kormányfő minden egyéb kérdésben a népesség-nyilvántartóhoz irányította az újságírókat. Terelni igyekezett a témát azzal is, hogy – mint mondta – a politikai tanácsadás területe a Századvégé, ezért a tanácsadók számát a minimálisra kell csökkenteni. Majd azzal próbált pontot tenni az ügy végére, hogy ez az egész kérdéskör „lerázandó kategória”, mivel csak „feszkót okoz”.

 Az ország negyedik legbefolyásosabb emberével kapcsolatban (a Napi.hu tavalyi „befolyásbarométere” sorolta be így Habonyt) csak fokozta a zavart a Fidesz első vonalának magyarázkodása. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormányfőnek „nincs politikai tanácsadója”, persze „joga van, hogy bárkivel beszéljen”. Egyébként pedig – tette hozzá Lázár – Habony a Fidesznek sem volt soha a stratégiai tanácsadója, így aztán elküldeni sem lehet, mert „akit nem alkalmaznak, attól nem tudnak megválni”. Rogán Antal frakcióvezető annyit elismert, hogy létezik „ilyen nevű ember”, csak éppen Habony „társadalmi munkában, ingyen” adja tanácsait a miniszterelnöknek. Arra a kérdésre viszont sem Lázár, sem Giró-Szász András kommunikációs államtitkár nem adott választ, mégis miből van jövedelme annak a luxusautókkal járó, drága ruháiról és Gucci táskájáról elhíresült szakértőnek, aki Magyarország miniszterelnökének ad politikai tanácsokat, de papíron csupán ezer forinttal alapított, bevétel nélküli betéti társaságban érdekelt. „Attól, hogy valaki valakinek tanácsot ad, még nem jelenti azt, hogy tudja, miből él” – hárította el a miniszterelnök-pártelnök bizalmasának vagyonosodásával kapcsolatos kérdéseket a kormányszóvivő.

Habony Árpád az Orbán Viktort hallgató közönséget figyeli. Egyszerű üzeneteket javasol
Túry Gergely

Az „ilyen nevű ember” legalább 12 éve Orbán egyik legközvetlenebb politikai ötletadója (spin doctorja), számos sikeres és kevésbé sikeres pr-ötlet fűződik a nevéhez. Ráadásul épp mostanában érik be új feladata, kormányhű médiaholding megszervezése, amelynek cégét, a hatmillió forint jegyzett tőkéjű Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t a minap jegyezték be, Habony 50 százalékos tulajdoni részesedésével.

A volt restaurátor és parlamenti koronaőr 2002 után váltotta Wermer Andrást a spin doctori szerepben. Orbán ugyanis korábbi ötletadóját, a „polgári Magyarország” szlogent is kitaláló Wermert hibáztatta az akkori választási bukásért. Állítólag az volt a baja Wermerrel, hogy 2002-ben visszafogottságot javasolt, és nem támogatta az MSZP vezetőivel szembeni, karaktergyilkosságra építő kampányt. Ezzel szemben Habony – ahogy a Fidesz amerikai tanácsadói, Arthur J. Finkelstein és George E. Birnbaum is – a negatív kampányok híve, rájátszik a választók szorongásaira, és azt hangoztatja, hogy a párt üzeneteinek olyan egyszerűeknek kell lenniük, mint egy tescós akciós újság.

Habonyt az azóta sem cáfolt sajtóhírek szerint Deutsch Tamás vitte be a pártba – neki Cselovszki Zoltán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal akkori elnöke ajánlotta a figyelmébe a pestszentlőrinci muzeológus-tanácsadót. Előélete homályba vész: állítólag több egyetemen, főiskolán – köztük a Képzőművészetin – is megfordult, de diplomát, úgy hírlik, nem szerzett. Biztosat már csak azért sem lehet tudni, mert Habony nem tartja magát közszereplőnek – arcmásának közlését nemegyszer igyekezett letiltani –, az egyetlen nyilvános szereplése egy 2001-es tévényilatkozata, amikor koronaőrként a nemzeti ereklye parlamenti elhelyezéséről nyilatkozott, lelkendezve, hogy „a kontinensen nincs is, csak Angliában van ilyen szintű vitrin”.

A vitrinszakértőből politikai tanácsadóvá avanzsált Habonyt 2004-től már a Fidesz valódi kampányfőnökeként emlegették; 2005-ben a Fidesz pr-tanácsadójának nevezték, 2006 óta pedig Orbán személyes stratégiai tanácsadójaként tartják számon. Jóllehet a nevéhez is köthető „rosszabbul élünk, mint négy éve” kampány akkor a választások elvesztéséhez vezetett, számos közös fénykép tanúskodik a Fidesszel és Orbánnal való harmonikus együttműködéséről. Nagy szerepet tulajdonítanak neki a 2010-es választási sikerben, nevét 2012-ben már a Fidesz honlapján is miniszterelnöki tanácsadóként aposztrofálták. Még azt is elnézték a „civilben” háromszoros kendóbajnoknak, hogy a nyílt utcán egy idős házaspárt bántalmazott, mert szerinte túl lassan keltek át előtte a zebrán. Bár emiatt a Fővárosi Bíróság 2011-ben garázdaság vétségében elmarasztalva jogerősen két év próbaidőre bocsátotta, az esetnek semmilyen politikai következménye nem lett.

Habony párton belüli megítélése mostanra ellentmondásossá vált. Továbbra is tisztelet övezi ugyan a tavalyi három választás (parlamenti, uniós, önkormányzati) sikeréért, de a személye önmagában is tehertétellé vált mint az urizálás szimbóluma, amely a Fidesz népszerűség-csökkenésének egyik oka.

„Egy korszak véget ért, még nem kezdődött el az új, köztes állapotban vagyunk. Orbán valószínűleg el akar távolodni Habonytól, de még nem akarja elkötelezni magát” – fogalmazott a miniszterelnök közeli ismerőse lapunknak. Óvatos informátorunk egyébként „nagy kvalitású” embernek tartja Habonyt, Orbánt viszont „nagy stratégának”, aki a politikai tanácsadás esetleges átszervezésébe nem a pillanatnyi érzelmek, hanem annak több lépcső után várható pozitív eredménye alapján vágna csak bele. Ha Orbán tényleg ilyenben gondolkodna, az nyilván nem lenne független attól, hogy sok Fidesz-közeli értelmiségi fokozódó értetlenséggel és dühvel figyeli a – Bencsik András Demokrata-főszerkesztő szavaival – „lehetetlenül szűk nadrágban és zakóban mozgó újhullámos ficsúrokat”, akiket az arroganciával, a korrupcióval és az arcátlan gazdagodással azonosítanak.

„Nem az a baj, hogy túl sok van Habonyból. Éppen ellenkezőleg: ősz óta túl kevés a habonyizmus!” – így tagadta a kormányfőhöz közel álló másik forrásunk azt a Fideszben napok óta terjedő pletykát, hogy meggyengült volna a főtanácsadó befolyása. Fideszes és századvéges informátoraink egybehangzóan állították, hogy a tanácsadó továbbra is megkerülhetetlen szereplő, és töretlen befolyását mi sem mutatja jobban, mint hogy a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció ötlete is az ő fejéből pattant ki.

Több forrásunk szerint tehát félreértik, akik úgy gondolják, hogy Orbán Miskolcon „kiadta” Habony útját. A miniszterelnök környezetében biztosra veszik, hogy a kormányfő elővette a belső hatalmi harcokban korábban is használt, jól bevált trükkjét. Ugyanis a Fideszben már tavaly nyár óta éles viták folynak a 2018-ig követendő irányról, melyek a népszerűség-hanyatlás és a veszprémi, tapolcai időközi választások elvesztése után csak felerősödtek.

Viszont 2006 óta – amikor utoljára vetették fel házon belül Orbán visszavonulását – senki sem meri a nyilvánosság előtt, vagy akár csak a belső fórumokon kritizálni a miniszterelnököt, helyette legfőbb bizalmasait, tanácsadóit vagy a kommunikációt hibáztatják. A kormányfő gondolkodásmódját ismerő két forrás is hasonlóan vélekedett: Orbán elhatárolódása Habonytól látszólagos, valójában azt figyeli, ki „lő” céltáblának kitett tanácsadójára. Így méri fel a törésvonalakat és a párton belüli táborokat.

Márpedig Habonyra nemcsak azok „fújnak”, akik az első perctől idegenkedve figyelték üstökösszerű felemelkedését. A Fidesz idősebb generációjából az államfő Áder János, a házelnök Kövér László, az intellektuális irányt képviselő Pokorni Zoltán, a 2006-os vereség után Habonyt még a frakcióülésekről is kitiltó Navracsics Tibor „egy kanál vízben meg tudná fojtani” a csakis Orbántól függő tanácsadót.

De abban az 5-6 fős informális stábban sem kedvelik Habonyt, amelyik a párt elnökségét is mellőzve irányítja a Fideszt az országgyűlési választások óta. Lázár János – mint egyik forrásunk fogalmazott – „minimum távolságtartással” figyeli a tanácsadó ténykedését, akinek észrevételeire azonban korábban maga is támaszkodott. Giró-Szász András állítólag vetélytársként tekint rá, és arra vágyik, hogy a két választás között ő lehessen a kormányzati kommunikáció „agya”. Ugyanakkor a csapat többi tagja a választások után abban reménykedett, hogy 2018-ig nyugodtabb időszak következik, foglalkozhatnak végre egyéni ambícióikkal. A Fidesz kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté a főpolgármester Tarlós István utódja szeretne lenni, Kubatov Gábor pártigazgató rengeteg energiát öl a Fradiba, Rogán Antal pedig az V. kerületi ingatlanbotrányok után a „sebeit nyalogatja”.

„A belső feszültségek, a stábon belüli féltékenykedés miatt széttartó a kommunikáció” – magyarázta a miniszterelnöki csapat erőviszonyait jól ismerő forrásunk, miért van defenzívában a Fidesz ősz óta. Azt többen is elismerték, hogy Habony nem egy Wermer, azaz hosszú távú célokat nem tud adni a Fidesznek. Ez különben is Orbán dolga, viszont a tavaly nyáron megfogalmazott „illiberális állam” elképzelése párton belül sem vonzó cél. Ám a kormányfő jó ideje eltávolította maga mellől azokat, akik figyelmeztethetnék a korrekció fontosságára.