„Úgy tűnik, szemléletváltás van a nyolcadik kerületi önkormányzatban, bízunk benne, hogy ez a gyakorlatban is érvényesül” – mondta Pósfai Zsuzsi, A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája a Sára Botond, józsefvárosi alpolgármesterrel folytatott megbeszélés után.

A nyolcadik kerületben évek óta jelen levő lakhatási mozgalom több tagja azért találkozott az alpolgármesterrel, mert március 1-jén lejárt a kilakoltatási moratórium, de ezen kívül is sikerült lakhatási kérdésekről tárgyalnia a két félnek.

Stiller Ákos

Sára Botond az AVM-et meglepő készségességének azért is örültek az aktivisták, mert az általuk kikért adatok szerint Józsefvárosban kimagaslóan sok családot lakoltatnak ki önkormányzati lakásokból. Ráadásul a tendencia is felgyorsult:

• 2014 januárjától 2015 nyaráig 305 önkormányzati lakást üríttetett ki a Kocsis Máté által vezetett önkormányzat,
• ehhez képest az azt megelőző hat évben összesen 200 család került ilyen módon az utcára.

Ezek a számok a többi fővárosi kerülethez viszonyítva is kiugróan magasak.

Május 1-jéig nem lakoltatnak ki senkit

A kilakoltatások miatt az utóbbi időben egyre rosszabb fény vetült az egyébként is szegényellenességgel vádolt és a hajléktalanok vegzálásában élen járó kerületre. Miután 2015 őszén csúcsosodott a kilakoltatási hullám és egy agytumoros nő is az utcára került a VIII. kerületben, már Kocsis Máté is kikelt magából és ledorongolta az önkormányzati bizottságokat, hogy rossz munkát végeznek. Majd a szokásos dátumot előrehozva azonnal kilakoltatási moratóriumot hirdetett.

A kerület részéről többen is úgy nyilatkoztak, hogy addig nem lakoltatnak ki újabb családokat, ameddig át nem világítják a kilakoltatáshoz vezető folyamatot. Hogy ez az átvilágítás hogy áll, az kérdéses, mindenesetre a moratóriumot meghosszabbította az önkormányzat május 1-jéig.

A moratórium kevés

Pósfai Zsuzsi elmondta, hogy a moratórium fenntartása önmagában nem megoldás, rendszerszintű problémákat kellene orvosolni. Kitért arra, hogy a kerületben sok az üres lakás, amelyeket nem hasznosít az önkormányzat szociális bérlakásokként. Valamint arról is beszélt, hogy a kilakoltatás csak egy folyamat vége, ezért javítani kellene a hátralékot felhalmozó lakosok és az önkormányzat együttműködését. Sára Botond ez utóbbira állítólag úgy reagált a megbeszélésen, hogy mostantól a részletfizetési megállapodásban kikötött összeget a hátralékot felhalmozó háztartás jövedelméhez kötik.

Kilakoltatás a Magdolna utcában

Várady István / A Város Mindenkié

Sára Botond szerint az önkormányzat eddig is humánusan járt el a bérlőkkel, például bárki adhatott be méltányossági alapon lakáskérelmet. Pósfai szerint azonban a tapasztalatok eddig nem az alpolgármestert igazolták.

Az alpolgármester arra is ígéretet tett, hogy a kerületben nem lakoltatnak ki úgy senkit, hogy nem oldják meg a további lakhatását. Az AVM szerint ehhez azonban mindenképpen fejlesztenie kellene az önkormányzatnak az ehhez szükséges infrastruktúrát.

Hogy pontosan hány embert fenyeget a VIII. kerültben, illetve országosan kilakoltatás, arról Pósfai Zsuzsi nem tudott nyilatkozni, azt viszont elmondta, hogy minden negyedik magyar család rendelkezik közműhátralékkal, ami a kilakoltatások leggyakoribb indoka.