Orbán Viktor ismét belengette a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendjének bevezetését, legalább is ennek előkészítésére kérte fel Pintér Sándor belügyminisztert, és a csütörtöki sajtótájékoztatón is az egyeztetések újbóli megkezdését jelentette be a kormány. Az új különleges jogrend tervét tervet először január közepén dobta be a kormány, azzal, hogy ehhez alaptörvény-módosítás (ahhoz pedig parlamenti kétharmad) kell. Márpedig a Fidesz–KDNP-frakciónak ez nincs meg, összesen 131 képviselője van a kétharmadhoz szükséges 133-ból.

A tervezet összesen harminc ponton korlátozhatná az állampolgárok életét terrorveszélyhelyzetben (lásd keretes írásunkat) 60 napig, amit később a Parlamenttel lehetne meghosszabbíttatni. A kormány korlátozhatná a sajtó működését, a kereskedelmet, jegyrendszert vezethetne be, zárolhatna vagyonokat, kijárási tilalmat vezethetne be, hogy csak párat említsünk.

A szigorítások közül pár adott esetben életszerű lehetne, több viszont nem, sőt kifejezetten aggodalomra ad okot. Főleg azért, mert nem definiálják pontosan, mit tehet és mit nem a kormány, vagyis az önmérsékletére lesz bízva a korlátozások mértéke. Márpedig éppen ez az, amit az ellenzék nehezen képzel el az Orbán-kormányról, hogy képes önmérsékletet tanúsítani. Feltehetően erre utalt a mostani sajtótájékoztatón Simicskó István honvédelmi miniszter, amikor arról beszélt, hogy az ellenzéknek a bizalomból kellene kiindulnia, mert "nincs olyan józan politikai erő, amely mind a harminc intézkedést bevetné".

Érdekes, hogy terrorveszélyhelyzetre kitalált egyik intézkedés, amely szerint a kormány „eltérhet az államháztartásra vonatkozó szabályoktól, átcsoportosíthat összegeket a költségvetésben” a költségvetési törvény módosítása, vagyis a parlament jóváhagyása nélkül, már a parlament előtt van, külön javaslatként. Ezt emlegetik úgy, mint amely lehetővé tenné a kvázi rendeleti úton történő kormányzást.

Januárban, az ötpárti egyeztetés után úgy tűnt, a Jobbik hajlik leginkább a megegyezésre, de végül az ellenzék egységesen elutasította a javaslatot. Nem fogadta el például, hogy túl hosszú időre, 60 napra kapna felhatalmazást a kormány a korlátozás nélküli cselekvésre terrorveszélyhelyzet esetén. Azt is kifogásolta, hogy nem tisztázza a javaslat, mi számít terrorveszélyhelyzetnek. Analóg példaként felhozható, hogy a migrációs válsághelyzetet is fenntartja, illetve kiterjeszti a kormány akkor, ha annak saját maga által is elfogadott feltételei már nem állnak fenn.  

Felmerült közben az is, hogy a kormány a terrrorveszélyhelyzet bevezetésének folyamatos lebegtetésével csak kommunikációs játékot folytat, a migránsozás leágazásaként fenntartja az ostromállapot-érzetet. Hamarosan eldől, hogy ez most is így van-e.

Február 5-én Gulyás Gergely azt mondta a Die Pressének, hogy a kormány belemenne, ha 60 nap helyett csak 15 napra szólna a felhatalmazás egy terrorveszélyhelyzet kezelésére, de azt nem fogadja el, hogy magát a terrorveszélyhelyzetet a parlamentnek kelljen elrendelnie, mert arra olyankor nincs idő, erről a kormánynak kell döntenie. A Jobbik utolsó szava az alkudozásban az volt, hogy 3 napra kaphatna felhatalmazást a kormány, de csak a a parlamenttől és négyötödös többséggel.

A Fidesz ma külön közleményben a MSZP-t támadta, hogy nem áll a kormány mellé a terrorveszélyhelyzet ügyében. Kedden a CÖF is megszólalt az ügyben, nem túl meglepő módon az ügyben teljes felhatalmazást és hatalmat adna a kormánynak, az ellenzékitől pedig az obstrukciós politika leállítását követeli. A kérdéskört a hvg.hu-nak ez a véleménycikke is elemezte, és arra jutott, hogy a kormány ötlete nagy veszélyt jelent az alapjogok érvényesülésére.