Az Alkotmánybíróság 8:5 arányban visszadobta egy Angliában élő magyar panaszát, aki a 2014-es választások előtt leírta: neki ötórás utazásba és sok pénzbe kerülne, továbbá munkahelyi problémát is okozna, hogy elmenjen szavazni a magyar külképviseletre. Szerinte alkotmánysértő, hogy mivel van magyarországi állandó lakcíme, nem szavazhat levélben, míg a szomszéd országokban élő magyarok ezt megtehetik.

A bírák többsége szerint nincs hátrányos megkülönböztetés a hazai lakcímmel rendelkező és nem rendelkező állampolgárok eltérő szavazási szabályaiban, mert két különböző csoportról van szó.

Bár a panaszos elmagyarázta, miért nehéz angliai vidéki lakóhelyéről még Londonba is eljutnia, a bírák szerint a törvény "nem zárja el a szavazástól … a szavazás napján külföldön tartózkodó magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárt: választása szerint szavazhat a külképviseleten, vagy hazatérhet és leadhatja a szavazatát az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben". A különbségtételt indokoltnak tartják, mert az állandó hazai lakóhellyel rendelkező választópolgár "közvetlenebb és erősebb" kapcsolatban áll a magyar állammal, mint a határon túli. 

Hivatkozik az Ab a kormány még Navracsics Tibor miniszter által kifejtett álláspontjára is. Eszerint "a választópolgároknak a szavazás napján külföldön tartózkodása nem ellenőrizhető", emiatt "a választópolgár következmények nélkül tehetne akár olyan hamis tartalmú nyilatkozatot, mely szerint a szavazás napján külföldön tartózkodik", ez pedig "a választás tisztaságát veszélyeztetné azzal, hogy a szavazatok előzetes megvásárlását és a szavazás titkossága sérelmének megvalósítását megkönnyítené".

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is hasonlóan érvelt. Igaz, ő elismerte, hogy  visszaélés a határon túliak esetében is történhet, de ez szerinte "gyakorlatilag – a választópolgárok kisebb számára és földrajzi szóródására tekintettel – jóval kisebb veszélyt jelent a választások tisztaságára".

Az Ab kimondta: az országgyűlés természetesen megváltoztathatja a szabályokat, és lehetővé teheti minden külföldön tartózkodó választópolgárnak a levélszavazást, de nincs ok arra, hogy ezt kötelezően előírják a törvényhozóknak.

A határozatot öt bíró – Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter – nem fogadta el. Egy részük az érintett törvényhely megsemmisítését, más részük az mulasztásos alkotmánysértés kimondását tartotta volna helyesnek.

Stumpf István így fogalmazott: hiba, hogy a többségi határozat a szavazás módját mellékes "technikai" szabálynak minősíti: "határozottan meg vagyok győződve arról, hogy a törvény indokolatlanul korlátozza a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választójogosultak választójogát, vagyis diszkriminálja őket. Azokat a magyar állampolgárokat, akik immár jelentős számban (nem ritkán kényszerűségből) hagyják el hazájukat, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön éljenek."

A választási szabályok módosításáról zajló politikai eszmecserében is az egyik problémás pontnak tartották a levélszavazás kérdését, és a további lépésekhez egyebek közt az Alkotmánybíróság mostani állásfoglalását is várták.