Tarr Zoltán a HVG-nek: Tudtam, hogy megkörnyékezte az állambiztonság édesapámat
Tarr Kálmán református lelkészt 1984-ben szervezték be hazafias alapon, Kovács Kálmán fedőnéven volt titkos megbízott.
„Mihelyt lehet, azonnal pert indít” az állam vagy a levéltár ellen Balajthy József nyugalmazott református lelkész, mivel neve úgy szerepel a közzétett ügynöknyilvántartási dokumentumokban, hogy állítása szerint egyáltalán nem szervezték be – derült ki a Szemlélek keresztény portálnak a lelkésszel készített interjújából.
Balajthy József esete először lánya Facebook-posztja révén vált ismertté, amelyben elsősorban arról írt, hogy a nyugalmazott lelkészt porig sújtotta, hogy neve hamisan szerepel az ügynöknyilvántartásban. A bejegyzésben a nyugalmazott lelkész lánya azt is hosszan kifejtette, hogy apja életútja miért teszi teljesen hihetetlenné, hogy éppen 1986-ben sikerült volna beszervezni. És arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel apja nem aktív a közösségi médiában, így a nyilvánosság előtt hatékonyan nem is tudott saját maga kiállni az igazáért.
A bejegyzés nyomán készült interjúban Balajthy József elmondta, hogy bár az állítólagos beszervezését dokumentáló 6-os karton a belügyi tiszt koholmánya, mégis pontosan emlékszik mind az állítólagos tartótiszt, Szűcs (László rendőr hadnagy) személyére és az ő kitalált beszervezése napjára is.
„A családban ugyanis azóta többször felidéztük, hogy azon a fagyos téli napon a Trabantomat javítottam a garázsban, amikor egy Szűcs nevű ember, immár nem először, beállított hozzám” – fogalmazott a kartonon szereplő 1986. december 5-i dátummal kapcsolatban Balajthy József, aki szerint az őt már korábban megkörnyékező belügyi tiszt közeledését ekkor utasította vissza minden korábbinál határozottabban. Mint elmondta, Szűcs – akit ő nem is értett, hogy milyen információt akarhat tőle, egy kistokaji lelkésztől – ezután nem is kereste többet.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy aznapi dátummal kiállítanak rólam egy 6-os kartont, miközben soha semmit nem írtam alá, és nem adtam jelentést senkiről
– fogalmazott a nyugalmazott lelkész, aki azt is elmondta, hogy a rendszerváltás után sem volt kíváncsi az ügynökaktákra, ezért nem is kérte ki az esetleg rá vonatkozó iratokat. Még amikor felesége kapacitálta is erre, ő inkább nem akart tudni több esetleges rosszakarójáról.
Egy nap alatt több ezer megkeresés zúdult a levéltárra, de mit és hogyan tudhatunk meg az ügynökakták mögötti történetekről?
Szerdán rengetegen szembesülhettek hozzátartozójuk vagy egy általuk ismert személy érintettségével, ami többnyire újabb kérdéseket vet fel. A megnyitott ügyaktákat őrző intézmény levéltári főosztályának vezetőjét, Vörös Gézát kérdeztük, hogy mit és hogyan lehet még megtudni a beszervezett emberek múltjáról. És egyáltalán bírja-e a levéltár, ha tömegek vetik magukat a múlt titkaira?
Balajthy József felidézte, hogy az ügynöknyilvántartások november 4-i közzététele után szinte perceken belül hívta őt két gyereke is. Majd azt is elmondta, hogy lánya bejegyzésének köszönhetően most már szerencsére támogató és együttérzést kifejező hívásokat, üzeneteket kap telefonján.
Szerencsére kezd visszájára fordulni a dolog, ugyanakkor rettenetesen bántó, hogy ilyet meg lehet csinálni valakivel. A kormány felelőssége, hogy most több hozzám hasonló embert meghurcolnak – lehet minket köpködni, rugdosni, aztán csak győzzünk védekezni az alaptalan vádak ellen
– szögezte le arra is kitérve, hogy egészen más lenne a helyzet, ha lánya bejegyzése nem ér el olyan sokakhoz. Mint mondta, rettenetesen bántja ez a méltatlan helyzet.
Az ügynökakták nyilvánossá tételének mikéntjével kapcsolatban kifogásolta, hogy ha valakinek a neve szerepelt az anyagok közt, azt a levéltár nem kereste meg azzal, hogy mondja el a saját történetét, hogy kiderüljön, mi volt az igazság.
Ugyanakkor éppen a magyar szabályozás unikális módon lehetőséget biztosít, hogy bárki, aki szerepel a közzétett nyilvántartásokban, saját közlendőjét személyesen vagy levélben közölje az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (ÁBTL), amely ezt kiegészítésként feltölti a közzétett dokumentumok mellé, így ezek a kiegészítések is a többi dokumentummal azonos nyilvánosságot kaphatnak.
Korábban Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspök is arról számolt be, hogy tudta és tényleges beszervezése nélkül állítottak ki róla beszervezési papírokat. Az ilyen, az egykori állambiztonság által kreált dokumentumok mellett egy másik problémás esetkör volt az ügynökakták közzététele során az az adattárolási és -feldolgozási hiba, amely miatt az ÁBTL tévedésből mintegy 160 olyan személy nevét is ügynökként tette közzé, akik valójában megfigyeltként kerültek az állambiztonság látóterébe és iratanyagába. Ez azért derült ki viszonylag hamar, hogy közismert rendszerellenzéki múlttal bíró Lezsák Sándor is köztük volt. Ez a később elhárított hiba miatt Magyar Péter és a levéltár is bocsánatot kért, Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója pedig lemondását is felajánlotta.
Honnan jöttek, kikről jelentettek, hányan voltak – infografikákon a Kádár-kori ügynökhálózat
Mennyi ügynöke volt a Kádár-korszak állambiztonságának? Hol találkoztak a tartótisztjeikkel? Hogyan rangsorolta az informátorait a rendszer? Mennyire gyakran próbáltak zsarolással beszervezni embereket? Milyen társadalmi hátterük, iskolai végzettségük volt az ügynököknek? Tényleg tilos volt párttagot beszervezni? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg a korszak kutatóinak segítségével.
