Arról is beszélt, hogy míg a baloldal ideológiainak tekinti ezt az ügyet, addig a kormány a mindennapi biztonságot veszélyeztető kérdésnek. "A baloldal elméleti kérdésekkel foglalkozik, mi pedig a konkrétumokkal" – fogalmazott, hozzátéve: szeretné, ha a magyarok sem ideológiai kérdésnek vennék a migránsokhoz való viszonyt, hanem "hétköznapi rögvalóságnak", amely összefügg a biztonsággal, a terrorfenyegetettséggel, az ország gazdasági helyzetével és kulturális identitásával.

A migránsokon úgy lehet segíteni, ha "a segítséget visszük oda, ahol ők élnek, és nem pedig a bajt engedjük be ide, Európába" – ismételte meg álláspontját Orbán Viktor, aki jelezte, hogy kormánya sok pénzt költ a bajba jutottak megsegítésére ott, ahol ők élnek.

Emlékeztetett, hogy Magyarország egy önvédelmi migrációs politikára rendezkedett be, Brüsszelben viszont "kettős mércével mérnek", mert miközben támadták Magyarországot a kerítésépítés miatt, addig a nemzetközi jogi kötelezettségeit nem teljesítő Görögországot sosem feddik meg, nem kényszerítik cselekvésre.

Szerinte nem állt volna elő és nem termelődne újra a probléma Európában, ha Görögország az általa aláírt nemzetközi szerződéseknek megfelelően megvédené déli határait. Erre azonban nem képes, vagy nem akarja, így vált Magyarország az EU külső schengeni határává, vagyis "akaratunk ellenére váltunk mi egy védelmi vonallá", Európát is védve ezzel – mondta.

Megjegyezte, hogy a "bátrabb politikusok Németországban és Ausztriában" elmondják: amit a magyarok tesznek, az jó Németországnak és Ausztriának is.

A miniszterelnök mindezek miatt ismét sürgette: ha a görögök nem tudják vagy nem hajlandóak megvédeni déli határaikat, akkor Görögország északi határánál, Bulgáriánál és Macedóniánál ki kell építeni egy európai védelmi vonalat. Ha ez nem történik meg, akkor a védelmi vonal felcsúszik, és újra Magyarország válik frontállammá – figyelmeztetett.

Ám ezt a javaslatot "nem támogatják a kollégáim, mert azt gondolják, hogy ha majd baj lesz, akkor a magyarok ismét teljesítik a schengeni megállapodásban foglalt kötelezettségeiket, és saját magukkal együtt megvédik Ausztriát is és Németországot is" – mondta.

Az interjúban Orbán Viktor reagált Angela Merkel német kancellár azon kijelentésére is, hogy legszívesebben visszaforgatná az idő kerekét. A miniszterelnök azt mondta: vannak olyan politikai döntések, amelyeket ki lehet javítani, de vannak olyan hibák, amelyeket nem lehet.

A kormányfő azt is mondta, hogy a nyugati titkosszolgák és belbiztonsági szakemberek kellő időben tájékoztatták a politikai döntéshozókat arról, milyen veszélyt, közbiztonsági kockázatot jelent, ha ellenőrizetlenül érkeznek Európába migránsok.

"Megmenthettük volna sok európai polgár életét, ha az első pillanattól kezdve az EU egyértelműen a határzár mellett érvel" – állította.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ rákontráz

Az Európai Bizottság mai állásfoglalása jól mutatja, hogy Brüsszel továbbra sem vonja vissza korábbi döntéseit, nem vonja vissza a kvótacsomagot – olvasható a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának keddi közleményében.

Dömötör Csaba szerint a kvótacsomagnak három különösen veszélyes eleme van: Brüsszel egyrészt állandó eljárást hozna létre a bevándorlók szétosztására a tagországok között. Ennek alapján Magyarországra is bevándorlók ezreit telepítenék. Ezt súlyosbítandó, pénzbüntetést is kilátásba helyeznek arra az esetre, ha valamely tagállam nem kíván részt venni a betelepítési programban. Mindezeken túl Brüsszel a családegyesítéseket is megkönnyítené, tovább növelve ezzel a betelepítettek számát – állította.

Az államtitkár úgy véli: a brüsszeli kvótacsomag súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázatokkal jár, amelyet nem szabad felvállalnunk. A kormány ezért kezdeményezett népszavazást – tette hozzá.

Natasha Bertaud, az Európai Bizottság másik szóvivőjét Orbán Viktor Bécsben elhangzott javaslatairól kérdezték kedden Brüsszelben. Azt mondta: a hatályos európai uniós jog nem engedi meg a menedékkérelmek feldolgozását az unió területén kívül, illetve a bizottság nem kommentálja a tagországok politikusainak kijelentését. Orbán Viktor Bécsben egyebek mellett több mint egymillió menekült kivitelét javasolta az EU területéről, valamint egy gigantikus menekültváros létrehozását Líbia partjainál.

Margaritisz Szkínász, egy másik bizottsági szóvivő pedig úgy nyilatkozott kedden: nem lehet az unió szolidaritásra vonatkozó alapelveit törvényi szabályozással ráerőltetni egyetlen tagállamra sem, de az uniós közösségi jog alkalmazása nem szabadon válaszható. A 120 ezer menedékkérő elosztásáról szóló döntés kötelező érvényű jogszabály – tette hozzá. A döntést Magyarország és Szlovákia is bíróságon támadta meg. A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság szerdán újabb menekültügyi csomagot mutat be, amely kitér a menekültek tagországok közötti elosztására is.

Orbán: le kell vadászni a Teréz körúti robbantót, bármi is az ára

Semmilyen jel nem mutat arra, hogy bármilyen összefüggés lenne a migránsválság és a szombati Teréz körúti robbantás között - ezt mondta a miniszterelnök az M1-nek kedden adott interjúban. Úgy fogalmazott: "ha kizárni talán nem is lehet, de ebben a pillanatban semmi erre utaló jel nincs, ami azért mégis megnyugtató".