A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A HVG gyűjtéséből ezúttal az derül ki, mi a helyzet az úgynevezett a szubjektív biztonságérzetet leginkább befolyásoló bűncselekményeknél. Az például nyomban kiderül, hogy az erőszakos bűncselekmények (garázdaság, testi sértés, rablás) lakosságszámra jutó aránya alapján a megyei jogú városok közül tavaly Miskolc és Salgótarján vitte a prímet, mint ahogy az utóbbi három év összesítő adatai alapján is ők vezetnek (e statisztikában az éves adatok azt jelentik, hogy abban az évben zárták le a nyomozást, tehát a bűncselekmények akár több évvel korábbiak is lehetnek).
Naponta egy ilyen bűncselekmény jut Debrecenre, Pécsre, Nyíregyházára vagy Szegedre is, ám a lakosság arányában ezek száma nem volt kirívó. Miskolc és Salgótarján esetében a kriminológusok általános véleménye szerint a gazdasági és társadalmi problémák játsszák a vezető szerepet. Az országos átlagnál jóval magasabb a munkanélküliség és a képzetlen munkaerő aránya, a kilátástalanság, az etnikai és a szegénység okozta helyi feszültségek, valamint a megfosztottságérzés miatt az erőszakos és indulati jellegű cselekmények is gyakoribbak.
Több, bűnügyileg enyhébb fertőzöttségű városban szintén magas az erőszakos bűncselekmények aránya. Hódmezővásárhely vagy Szombathely egyébként békésnek számít bűnözési szempontból, az erőszakos, garázda jellegű cselekményeket tekintve viszont előkelő helyen szerepelnek. Miközben Hódmezővásárhely 2015-ben például az összes regisztrált bűncselekmény népesség alapján számított arányában a lista végén szerepel, és az erőszakos cselekmények közül a rablás sem jellemző a településre, a garázdasági sorrendben az ötödik, a testi sértéses esetek listáján pedig a második helyet sikerült elcsípnie. Szombathelyen pedig sem a rablás, sem a testi sértés nem jellemző, ellenben a garázdaságokat számítva a lista elején található a város.
hvg
Nem tudni, miért, de továbbra is a baranyai megyeszékhelyen, Pécsen kell a rendőröknek a legtöbb esetben gyilkossági ügyekben eljárniuk. A 23 megyei jogú város több mint felében egyetlen emberölési ügyben sem kényszerültek nyomozni tavaly, s ahol igen, ott is „csak” két esetben történt egynél több szándékos emberölés. Pécsett azonban négy ilyen esetet kellett kivizsgálni, s ez a magas szám lassan már hagyomány, hiszen például 2011-ben hat gyilkosságot oldottak meg a helyiek. A baranyai város már akkor is messze kirítt ezzel az adattal a többi nagyváros közül.
Budapest a bűnös városok között is a legbűnösebbnek látszik. A főváros népessége 17 százaléka az országénak, azonban a regisztrált bűnesetek 27 százalékát zárták le a nyomozók 2015-ben Budapesten. Egyes bűncselekménytípusok aránya is különösen magas a fővárosban, a népesség számához viszonyítva Budapest a rablások esetében rögtön Miskolc után következik, s garázdaság meg testi sértésesetében az élen van. (A főváros részletes bűntérképét sorozatunk harmadik részében, szerdán mutatjuk be.)
A már említett szubjektív biztonságérzet szempontjából sokat számít az is persze, hogyan alakul a nyomozáseredményességi mutató bűncselekményenként, hiszen ha a lakosságra nem igazán veszélyes, kisebb fajsúlyú bűncselekményekben jönnek a letartóztatások, vagy göngyölítik fel gyorsan az ügyeket, akkor ennek nem sok hatása van a lakosság rendőrség iránti bizalmára. A nagyvárosi rendőrkapitányságok tavalyi beszámolója szerint az erőszakos bűncselekmények nyomozása általában eredményes volt, a rablásokat, a garázdaságot és a testi sértés bűntényeket magas arányban derítették fel a kapitányságok. Mindez persze köszönhető részben a térfigyelő kameráknak is, hiszen a segítségükkel gyorsan, forró nyomon el lehet indulni ezekben az ügyekben. Ráadásul az indulati bűncselekmények gyakran alkohol hatása alatt történnek, amikor a tettesek gyakorlatilag meg sem próbálják leplezni a tettüket, s így a rendőrségi eljárás szinte a tettel egy időben indulhat. De a bűnüldözők is kiemelten odafigyelnek a közterületekre, például külön akciót hirdetett az Országos Rendőr-főkapitányság a rendőri jelenlét minél intenzívebbé tételére. Ez pedig nyilván szintén hozzájárul a garázda jellegű cselekmények elleni gyors és sikeres fellépéshez.
Persze ha a bűnüldözők ezekhez a kisebb súlyú cselekményekhez úgy állnak hozzá, mint az nemrég egy kerékpárlopás esetében napvilágra került, akkor nem csoda, hogy a lakosságban finoman szólva is hiányérzet alakul ki a biztonsággal és a rendőri munkával kapcsolatban. Az egyik városi kapitányság ugyanis egy kerékpárlopás miatti feljelentést azzal utasított el, hogy „a gyanúsított nem eltulajdonítási szándékkal vitte el a kerékpárt, hanem csak közlekedni szándékozott vele, függetlenül attól, hogy ennek érdekében a zárat eltávolította a kerékpárról, lopás bűncselekményének nem minősíthető”. Ez persze nem más, mint felhívás keringőre, viszont a rendőrség szempontjából az ilyen hozzáállásnak az az előnye megvan, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények ügyében az eljárást el tudja tolni magától. Felmerülhet a kérdés, hogy mire koncentráljon a rendőrség: a gyakori, kisebb, de a lakosság biztonságérzetét befolyásoló bűncselekményekre vagy a nagyobb súlyú, ám ritkább ügyek felderítésére? A rendőri állomány nagy fluktuációja, nagyon sok tapasztalatlan fiatal beáramlása a testületekbe azzal is járhat, hogy kényszerűen szelektálni kell a bűncselekmények között.
