Gyerekszegénység nincs, az éhezés megszűnt, a nyomor úgy illant el ebből az országból, mint az egyszeri politológus anyagi nehézsége a hűségeskü letétele után. És még valaki azt meri állítani, hogy 2016 rossz év lett volna. Mivel a magyar emberek életszínvonala, hála a megmaradt multiknak és az uniós támogatásoknak gazdaság dinamikus növekedésének, idén majdnem elérte a szlovákiai életszínvonal felét, a kormány joggal lehet büszke arra, hogy segélyezésre ebben az évben már kevesebbet kellett költenie, mint az uralkodó család vagyonosodására.

A Mészáros Lőrinc fedőnevű avatár például csak közbeszerzésen keresztül 224 milliárdot nyert ebben az évben (mely tételben tehát nincs benne a tao, a médiabirodalomhoz befolyó reklámbevétel etc.), ami többszöröse annak, mint amennyit az állam a szegénység örvendetes megszűnése után segélyezésre fordítani volt kénytelen. Közgyógyellátására például csupán 15 milliárd forintot kellett költeni idén, mert az egészségügyi rendszerrel együtt a betegségeket is sikeresen felszámolta a kormány. Ha belegondolunk abba, hogy az általános jólétnek köszönhetően Lőrinc barát támogatása lassan meghaladja azt az összeget, amit az összes magyar gyerek egy teljes éven át a családi pótlékon keresztül (320 mrd forint) kap, akkor érzékelhetjük igazán, mit jelentenek a kormányzati kommunikációban gyakran használt fejlődés, jobban teljesít, szerénység, alázat, saját láb és keresztény kifejezések.

A felsorolt tények Tiborcz István köztéri lámpáinál is fényesebben bizonyítják, hogy olyan esemény, mint a Blaha Lujza téri ételosztás és sorban állás nincs, rendszertanilag nem lehetséges, fogalmilag kizárt. Ha mégis van valami, ami a Blaha Lujza térre, ételosztásra és kígyózó sorra emlékeztet, akkor arról a liberális propaganda tehet. Magyarországon nem adnak lisztezett vizet gyerekeknek, hogy az tejnek tűnjön, megértették az elvtársak?! Az éhezés provokáció, az éhező emberek mutogatása pontosan olyan felségsértés, mint egy karácsonyi interjú meghekkelése a valósággal – bízzunk benne, hogy a szigorú, ám igazságos büntetés itt sem marad el.

Hasonló következtetésre jutott Kiszelly Zoltán is, aki szerint az ételosztásra váró tömeg képeivel a liberális média akarja beetetni az embereket, holott az Orbán-kormány ezeket a problémákat már megoldotta. Ha esetleg még nem oldotta meg, akkor meg fogja. „A munka elkezdődött, de ez sem egyciklusos feladat” – nyugtatja meg olvasóit a tanult szerző, akit elfejtettek értesíteni arról, hogy a NER második ciklusának második felében járunk. Nem baj.

Az a lényeg, hogy a szegénységet a ballib kormányok sem oldották meg, sőt, „a felső- és középső rétegektől vettek el pénzt, életesélyt, erőforrást, és azt lefele osztották vissza”. Ami tényleg durva, a tehetősebbek pénzét odaadni a szegényeknek elég undorító ötlet, mint tudjuk, az állami újraelosztást azért találták fel, hogy a szegények által is fizetett adóból Andy Vajna vásárolhasson magának televíziót, az első vej pedig szállodát. Ezt az elvet már a 19. században biztosan lefektette egy plebejus-konzervatív morálfilozófus, akinek a neve most nem jut eszünkbe, de mindegy, ők se gondolják komolyan.

"Az állam passzivitás helyett aktivitást vár el, mindenkitől képessége és tehetsége szerint. Mert tényleg nincsen ingyenebéd" – szögezi le keményen a rendszerhű politológia vagy egy még annál is patinásabb szakma jeles képviselője, aki olyannyira nem passzív, hogy képessége és tehetsége szerint a szolgáltatásáért 6,9 milliót számlázhat aktívan a kormánynak. Ily módon ő megúszta a Blaha Lujza téri sorban állást, ami egyáltalán nem biztos, hogy elkerülhető lenne, ha a képességének és tehetségének megfelelően nem számlázhatna 6,9 milliót a kormánynak. Na, de számlázhat, ezért bátran közli mindenkivel, akit szíven üt a nem létező éhség miatt nyolc órán át várakozó emberek liberális látványa, hogy nincs semmi gond, mert a kormány hal helyett hálót ad a szegényeknek.

„Az új szabályok világosak: A segélyhez képest jobb a közmunka, a közmunkához képest jobb a piaci munkahely” – írja. Aminél persze csak az állampárt kitartottjának jobb lenni. Ezt nem írja. Időnként egy nyilatkozat az oktatási rendszerről, máskor egy szösszenet a migrációs helyzetről, mikor mit kíván a nemzet, érteni nem kell semmihez, az ilyesmi kifejezetten ellenjavallt, elég a hűséget demonstrálni, és még attól sem kell tartani, hogy ennek az árát egyszer meg kell fizetni. A stúdióba holnap is behívják, a kollégák (?) köszönnek ezután is, az a veszély sem fenyeget, hogy a Blaha Lujza téri sorban állók közül valaki az utcán járva leköpi.

Pont fordítva van. Tudhatná tapasztalatból. A lakájoknak az egész élet egy nagy ingyenebéd.