szerző:
Juhász Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sok mindent elárul a magyar rendszerváltás kisiklásairól, hogy a politizáló értelmiség vagy a vállalkozásba fogók helyett a vagyonálcázó szalmabábemberek napjaink sztárjai.

„Milyen kapcsolatban áll Ön Mészáros Lőrinc vagyontárgyaival?” – Szabó Szabolcs Együtt-képviselő Orbán Viktorhoz intézett kérdésére mindenkinek van feltételezéseken alapuló saját válasza. Csak a miniszterelnöknek nincs hivatalos: legalábbis az előírt és a múlt héten lejárt parlamenti határidőig nem felelt. Aztán megérkezett egy stróman válasza: Dömötör Csaba államtitkár felelt a miniszterelnök nevében. Azt, ami várható volt: a kormányfő vagyonnyilatkozata rendben van. Persze aligha volt kétséges, hogy valamiféle „Habony-felelet” érkezik: semmilyen kapcsolat nincs! Ahogy a titokzatos tanácsadó sem szerepel semmilyen állami fizetési listán, a Mészáros-kapcsolat megfejtését sem papíron kell keresni. A miniszterelnök tartja magát a korábbi álláspontjához, amit áprilisban már elmondott a Házban: „Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek. (...) A rendszerváltás időszaka választás elé állított bennünket. El kellett dönteni, hogy valaki üzletember lesz vagy politikai vezető. Én döntöttem, ennek a következményeit mind a mai napig viselem, és mind a mai napig vállalom. Ezért minden eltérő állítást, gyanúsítgatást és vádat határozottan visszautasítok.”

A felcsúti gázszerelő-polgármester csodálatos gazdagodása ettől még rejtély maradt, és Orbánnak is számítania kell a strómankérdés vissza-visszatérésére. Legfeljebb átalakult változatban, mert mondjuk azt firtatják majd, hogy a családtagjai gyarapodásában milyen szerepet játszik az ő politikai posztja. Azt persze Máté László egykori MSZP-pénztárnok óta tudjuk, hogy „az ember nem felelhet minden tehetséges rokonáért”, de aligha véletlen, ha a bahreini olajügynökségnél fogadják a miniszterelnök „magánúton” lévő lányát és vejét.

Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc. Szembesítés
©

Az évszázados intézménynek számító strómanságot gyakran nem írásos megállapodás, hanem láthatatlan kapcsolat tartja fenn – bizalom, üzleti érdek vagy akár félelmen alapuló függés. Különösen jellemző ez akkor, amikor a helyzet politikailag kényes, így semmiféle nyomot sem akarnak hagyni az álszereplő létéről. Erre az álcázásra bizonyos korszakokban az állam jogtipró intézkedései kényszerítették a polgárokat, például a Horthy-rendszer zsidótörvényei idején, amikor kereszténynek minősülő „Aladárok” vették nevükre azokat az üzleteket, amelyeket a zsidók nem tarthattak meg. Ők semmit sem tettek, csak a nevüket adták, és pénzt kaptak ezért a valódi tulajdonostól.

Árulkodó dokumentumok. A Közgép Zrt. igazolása arról, hogy ki a cég tényleges tulajdonosa
©

A „normális” üzleti életben persze általában opciós vagy hasonló jog biztosítja, hogy az igazi tulajdonos előléphessen, ha elérkezettnek látja az időt. Ez a kilencvenes években a termőföldek kapcsán emlegetett „zsebszerződések” képében jelent meg. A külföldi gazdák, akik a földtörvény értelmében akkor nem szerezhettek termőföldtulajdont, jogi megoldásokat kerestek – az öröklési szerződéstől a jelzálog- és elővásárlási joggal biztosított kölcsönszerződésig –, hogy a háttérből birtokokat szerezhessenek, aztán a nevükre vegyék a földet, ha a földszerzési moratórium megszűnik.

A háttér-megállapodás cégek esetében is tetten érhető. Amikor 1994-ben az állam eladta a Mahirt, a nyertes a B-Reklám Kft. lett, amit mindenki Simicska Lajos cégének könyvelt el. Ő maga azonban csak hónapokkal később bukkant fel a kft tagjegyzékében, aztán pedig folyamatosan növelte részesedését, majd formailag is átvette a Mahir irányítását. A közelmúlt efféle példája a Karc FM esete. A rádiójogot egy érdi cég nyerte el, a Hang-Adás Kft., de Gajdics Ottó vezetésével rögtön egy kormányközeli stáb került a műsor élére, amint 2015-ben megszerezték a frekvenciát. A tavalyig érdemi bevételt nem produkáló kft máig az eredeti tulajdonos nevén van, de előbb-utóbb Liszkay Gábor, a Magyar Idők gazdája kezébe kerül. Ő ugyanis opciós jogot szerzett erre a kft-re. Nem nehéz kitalálni, hogy ezzel a Simicska Lajosnál maradt Magyar Nemzet–Lánchíd Rádió párost kívánják Orbán-közeli változatban újrateremteni.

Giró-Szász András. Megvezetés
©

De nemcsak titkolt cégszerzésre, hanem átmeneti tulajdonlásra és kínossá vált vállalkozások eltüntetésére is alkalmazzák a módszert (mint például a Kaya Ibrahim-ügyben a Fidesz-közeli kft-k esetében). Gyakori, hogy mondjuk egy közéleti poszt miatt valaki tulajdonjogilag megválik a vállalkozásától, de be akarja biztosítani magát, hogy nem veszti el véglegesen a vállalkozást. Keres egy bizalmi embert, például egy régi cégtársat, és az eladáskor kiköti a visszavásárlási jogot. A strómanság gyanúját csak fokozza, hogy esetleg előre rögzítik az árat, tehát a cég jövőjétől függetlenül szabják meg azt. A 2014-ben államtitkárnak állt Giró-Szász András például saját korábbi vállalkozása, a Strategopolis Stratégiai Tanácsadó Kft. többségi tulajdonrészét 600 millió forintért vásárolta vissza, valójában azonban nem kellett pénzt kiadnia, hiszen úgy állapodtak meg előre, hogy a várható osztalékból jár pénz Giró-Szásznak. 2014. novemberi vagyonnyilatkozatában így szerepelt 750 millió forint „más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés”, de már nem szerepelt a Strategopolis. E követelés egy részét elengedte, amikor egy év múlva visszavette a jól jövedelmező, árbevételének közel felét osztalékként kifizető kft-t.

Felmerül a strómanság gyanúja az olyan külföldi cégeknél is, amelyek az ismeretlenség homályából bukkannak fel Magyarországon, és valamelyik offshore államban jegyezték be őket. Ez sokszor csak adómegtakarítást szolgál, vagy azt, hogy itthon ne derüljön ki a nyilvánosság számára, hogy kihez vezetnek a tulajdonjogi szálak, ezért úgynevezett nominee directorokat alkalmaznak. Sokszor nem „valódi” stróman közbeiktatásával érik ezt el, hanem vagyonkezelő révén (lásd Magyar módra című írásunkat). A titoktartó országokban csak az ő neve lesz nyilvános, a valódi gazdáé nem, pláne ha olyan cégláncolat mögé bújik, amely körbeöleli az egész világot.

Ha itthoni vállalkozás is van a céghálóban, előbb-utóbb kiderül a kapcsolat. Ha nem is minden részletében, de így lett a vs.hu tulajdonosával is, illetve Hujber Ottó egykori MSZP-s vállalkozói tagozati elnök Loyal Bankjával. Ez a módszer nemcsak az államok közötti bűnügyi-adóhivatali adatcsere miatt lett egyre kockázatosabb, de azért is, mert sokszor hackertámadás ér különféle adatbázisokat, így titkolni szánt iratok is nyilvánosságra kerülnek, nincs százszázalékos biztonság.

Olykor nem is komoly a fedés. A Veres János vezérigazgatóságával tavasszal indult Pilatus Technology Zrt. részvényese például egy hasonló nevű svájci vállalat, aminek nevében Dobolyi Alexandra – Veres felesége – írta alá a magyar cégiratokat. Finoman szólva is kérdéseket vett fel, ha egy féléves külföldi cég – a Zugban bejegyzett anyavállalat tavaly karácsonykor alakult – rátalál egy magyar politikuscsaládra, az egyik tagjára a képviseletet bízza, a másikra meg a cég vezetését, miközben a svájci igazgató, Patrick Karl Storchenegger csak a távolból figyel. Ami nem csoda, hiszen számos más cég ügyeivel is kell foglalkoznia bejegyzett igazgatóként.

A strómanság kockázatát fokozza, hogy a magyar jogrend ismeri a „tényleges tulajdonos” fogalmát. A bíróságok az adott eset összes körülményeit figyelembe véve például dönthetnek úgy, hogy egy vállalkozás mögött állónak olyan személyt tekintenek, aki a hivatalos cégiratokban nem is szerepel. A pénzmosás elleni szabályok is lehetővé teszik a formális és a tényleges tulajdonos szétválasztását, és büntetendő az a cégvezető, aki kamu tulajdonost írat be a közhiteles nyilvántartásokba.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Itthon

Ki lehet a tényleges tulajdonos?

Kiterjedt bírói gyakorlata még nincs a tényleges tulajdonos felkutatásának, de a Kúria már hozott irányadó döntést.

50 év után is a gonosz metaforája Charles Manson, akinek parancsára 9 embert öltek meg

50 év után is a gonosz metaforája Charles Manson, akinek parancsára 9 embert öltek meg

Még ne induljanak haza, kánikula lesz a héten

Még ne induljanak haza, kánikula lesz a héten

75 tűzoltó oltja a kigyulladt ferencvárosi épületet

75 tűzoltó oltja a kigyulladt ferencvárosi épületet

Magyar orvoscsoport: Még évekig tarthat a szétválasztott ikrek rehabilitációja

Magyar orvoscsoport: Még évekig tarthat a szétválasztott ikrek rehabilitációja

Politico: külföldi diplomaták Donald Trump győzelmére számítanak a 2020-as választásokon

Politico: külföldi diplomaták Donald Trump győzelmére számítanak a 2020-as választásokon

Cristiano Ronaldo új reklámja majdnem olyan bugyutának tűnik, mint Joey a férfirúzzsal

Cristiano Ronaldo új reklámja majdnem olyan bugyutának tűnik, mint Joey a férfirúzzsal