Idén is népszerű karácsonyi ajándék lehet a drón – de nem sokáig örülhet neki felhőtlenül a törvénytisztelő tulajdonos. Január 1-jétől lép ugyanis életbe a magyar dróntörvény, amelyet november végén fogadott el az Országgyűlés. A szabályozás szerint kivétel nélkül minden távirányítású repülő eszközt regisztrálni kell (tavaly 55, idén eddig 120 drónt vettek nyilvántartásba). Kötelező lesz a felelősségbiztosítás, a reptetés előtt pedig a légi irányítás hivatalos alkalmazásában kell utánanézni, érvényben van-e légtérzár az adott helyen. Az elképzelés életszerűtlennek tűnik akkor, amikor húsz-harmincezer forintért beszerezhető egy kezdő szintű drón, amelyet elég kicsomagolni, és indulhat a játék. Ugyanakkor a tömegesen elterjedő forgószárnyasok veszélyeivel nem csak nálunk küzd a törvényhozás.
Bár a leglátványosabb rizikó nyilván a terroristák által alkalmazott, bombát szállító vagy felfegyverzett drón, az ilyen merényletek megelőzése továbbra is a titkosszolgálatok feladata lesz, hiszen a mindenre elszánt gerillákat a lőfegyverek és a robbanóanyagok tiltása sem tartja vissza. A világszerte egymás után megjelenő dróntörvények inkább a felelőtlen vagy rossz útra tévedő civilek megregulázását célozzák. Idén áprilisban például a British Airways A320-as utasszállítója leszállás közben összeütközött egy drónnal, amelynek tulajdonosa elég izgalmas terepnek gondolta a londoni Heathrow repülőteret ahhoz, hogy ott készítsen légi felvételeket. A drón az Airbus orrát találta el. Egy nehezebb robotgép a hajtóműbe kerülve azonban katasztrófát is előidézhetett volna. Éppen ezért gondoskodik régóta minden repülőtér biztonsági szolgálata a madarak távol tartásáról is – a civil drónok ezt a problémát teszik súlyosabbá.
Drónra lecsapó sas Hollandiában. Vadásznak rájuk
AFP / Emmanuel Dunand
A hebehurgya drónozás nem csak a légi közlekedést veszélyezteti: egy-egy nagyobb hobbigép az autópályán száguldó kocsikban is súlyos kárt tehet. A profi fényképezőgépeket felemelni képes, többkilós drónok ma már a legtöbb tüntetés és tömegrendezvény fölött is megjelennek. Használja őket a sajtó és amatőrök egyaránt – ám ha valamelyik meghibásodik és a tömegbe zuhan, annak komoly sérülés lehet a vége.
A kamerával felszerelt, akár élő közvetítésre is alkalmas forgószárnyasok nem csak fizikai veszélyt jelentenek. Elterjedésük azzal jár, hogy bárki bekukkanthat a szomszédja emeleti ablakán, körülnézhet a hátsó kertjében vagy a hálószobájában, a felvételeket pedig könnyedén közzéteheti az interneten. A magánélet titkait immár nemcsak hackerek és a susnyásban ólálkodó kormánymédia, hanem a repülőképes kamerával kiegészülő hétköznapi kíváncsiság is fenyegeti. A dróntechnológia rohamléptekkel fejlődik, egyre olcsóbb és egyre kisebb repülő szerkezetek alkalmasak képrögzítésre.
Bár a magyar törvény részleteit még ezután dolgozza ki a fejlesztési minisztérium, a szabályozás filozófiája hasonló a brit vagy német eljáráséhoz – csak annál egyelőre jóval szigorúbbnak látszik. Németországban például csak öt kilogramm fölött kell engedély a reptetéshez, biztosítást pedig nem követelnek meg. A regisztráció is csak bizonyos tömeg felett kötelező – az amatőr gépek általában pehelysúlyúak, – még az Írországban meghatározott egy kilót sem érik el. A repülőterek környéke vagy a berlini kormányzati negyed tiltott területnek számít. Ami a kukkolást illeti, erre a már meglévő adatvédelmi passzusok vonatkoznak, mint ahogy a drónnal előidézett károkat is ugyanúgy bírálják el, mintha az elkövető kalapácsot vagy autót használt volna.
Ám minden törvény annyit ér, amennyire be lehet tartatni. A törvénysértő reptetést a bírság és a drón elkobzásának kockázata valamelyest visszaszoríthatja, de már most is csak a jog mondja ki, hogy a pilótának folyamatosan látnia kell a gépét. Annak ugyanis ma sincs semmi akadálya, hogy akár kilométerekről, a fedélzeti kamera vagy a GPS-koordináták alapján vezesse a drónt tulajdonosa. Éppen így működnének az Amazon és más óriáscégek ugrásra készen álló drónos házhozszállítási rendszerei – amelyek például az amerikai dróntörvény értelmében egyelőre illegálisak. Ilyen technikák mellett elég nehéz levadászni a távirányítót kezelő embert.
Éles helyzetben ezért szükséges lehet magának a drónnak az elfogása. A problémával leginkább a haditengerészetek szembesültek az utóbbi évtizedekben, ám az ő megoldásaik itt nem alkalmazhatók: nem lehet a város közepén gépágyúval öklömnyi műanyag gépekre lövöldözni. A franciák ezért olyan ellendrónt fejlesztettek ki, amely háló segítségével fogja el a tiltott területen repkedő minikoptereket, a holland rendőrség pedig sasokat képzett ki drónvadászatra – a ragadozók állítólag remekül beváltak. Ígéretes új találmány a drónvadász puska, amelyet egy tajvani cég mutatott be szeptemberben. Ez elektromágneses sugárzással blokkolja a célba vett robotgép távirányítását; ilyenkor a legtöbb drón automatikusan leszáll. Az pedig újabb érdekes jogi kérdés lesz, hogy ki és mikor lőhet le egy szerinte nemkívánatos drónt – vagyis mi számít arányos önvédelemnek egy géppel szemben.
