szerző:
Zelki Benjámin
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lakossági fórumon igyekezett a főváros meggyőzni a lakosságot, hogy a partmenti árvízi védekezés lenne a legelőnyösebb a Római-parton. Azt ugyan még nem tudják, hogyan alakítanák át a Duna partját az alsó, mobil védvonallal, de a beruházásba már most belevágnának. A projekt ellenzői öt órán át vitatkoztak a tervezőkkel, helyenként indulatos bekiabálások szakították meg a fórumot. A közgyűlési döntés egyre közelebb van, az egyetértés viszont nagyon távoli.

Hatalmas tömeg gyűlt össze hétfő este Békásmegyeren, a közösségi házban a Római-parti mobilgátról tartott lakossági fórumon, pedig az alig volt valahol meghirdetve. Nagy bejelentésre várta ugyanis az emberek, hiszen a főváros itt mutatta be a Műszaki Egyetem által készített szakértői tanulmányt, amely a partmenti, illetve a Dunától távolabb eső Nánási-Királyok útja-menti nyomvonalat volt hivatott összehasonlítani.

A csurig telt előadóterem ajtajában is egymást lökdösték az emberek, hogy megtudhassák, mivel indokolja a szakértői csapat, hogy a parti nyomvonal a jobb, valamint információt szerettek volna kapni arról, mi is lesz a Rómain a mobilgát megépülte után. A rendezvényen csak ez a két dolog nem derült ki.

Annyit a hallgatóság megtudott, hogy a BME által készített 900 oldalas tanulmány elsőként vizsgálta meg a parttól távolabb eső nyomvonal megvalósíthatóságát, és arra a következtetésre jutott, hogy mind az, mind a parti változat egyaránt biztonságosan megépíthető. Az eseményen kiderült az is, hogy a március végén ülésező fővárosi közgyűlés dönteni fog a mobilgát ügyéről a nagy tiltakozás, és a még mindig ismeretlen tanulmány ellenére.

Kapunk rá tízmilliárdot, csak jobb lehet

Mobilgát működés közben
©

A pattanásig feszült hangulatban 5 óránál is tovább gyűrte egymást a gátpárti fővárosi tervezőbizottság és az ellenzők csapata. A közönségből elhangzó felszólalások alapján a projekt ellenzői voltak fölényben. A fővárosi tervezőbizottságot Palkó György, a védművet tervező Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) vezérigazgatója, Dr. Nagy László, az összehasonlító tanulmány készítő Műszaki Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékénekének docense, valamint Szabó Gábor vezető tervező, a Tér-Team Mérnök Kft. ügyvezetője, a Városházát pedig Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes képviselte. Az eseményen jelen volt Bús Balázs óbudai polgármester is, de csak a közönség soraiban, egyáltalán nem szólalt meg a rendezvényen.

Az eseményt Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes vezette fel, aki elmondta, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének megoldására ők a part menti nyomvonalat támogatják, ahogy annak idején Demszky Gábor is, de hogy minden szálat elvarrjanak, készíttettek egy szakértői tanulmányt a BME-vel. Hozzátette, az Unió támogatja a mobilgátat, és annak megvalósítására 10 milliárd forintot biztosít, amit a főváros a már rendelkezésére álló forrásából kiegészít.

Ez után a három tervező ismertette álláspontját a mobilgátról, amit a közönség türelmetlenül hallgatott, különböző bekiabálások szakították őket félbe. „És Budakalásszal mi lesz, oda mikor építenek gátat?” – vetette közbe valaki, más azt kérdezte: „mi mikor szólalhatunk meg? A mi véleményünk senkit nem érdekel?”

A szakértők szerint a part menti racionálisabb

Szeneczey a főpolgármsterrel - Tarlós őt küldte a lakossági fórumra
©

Az első előadó Nagy László, a műegyetem docense volt, aki a prezentációban a két nyomvonalat hasonlította össze. A közönség a költségeket bemutató résznél teljesen felhördült, ugyanis Nagy a Nánási-Királyok úti nyomvonalnál részletesen levezette, hogy miért lenne annak építési költsége 25 milliárd, miközben a parti nyomvonalhoz csak odaírták a diára, hogy 18 milliárd. „Ezeket a számokat nem én találtam ki” – védekezett Nagy.

Ezután Palkó György FCSM-vezérigazgató következett, aki elmondta, hogy korábban a békásmegyeri földgátat már meg szerették volna hosszabbítani egészen az összekötő vasúti hídig – ez lett volna a Dunaszaurusz – de ezt a lakosság elutasította, és ez azt jelenti, hogy a mobilgát lehet az egyetlen jó megoldás.

Ez után Szabó Gábor vezető tervező következett, aki elmagyarázta, hogy a Római-parton vezetett nyomvonalat a telekhatárok, és a Duna partján a föld alatt elhelyezkedő víznyomócsövek egészen pontosan behatárolják, így az adott paramétereknek csak egy nyomvonal felel meg. Szabó szerint a telkek és a part közötti nyomvonalnak 600-800 fa esne áldozatul, a BME-s tanulmány becslése szerint a Nánási-Királyok nyomvonalon pedig úgy 700 fát kellene kivágni.

Leüvöltötték, mert azt hitték a gát mellett van

Az ellenzők évek óta indulatosan tiltakoznak
©

A három tervező előadása után jöhettek a hozzászólások. Nagy László kiszúrta a nézők között kollégáját, a nebraskai egyetem professzorát, és kérte, hogy először hadd kapjon ő szót. Ezt a közönség teljes felháborodással, ordítozva fogadta, mivel nem ő jelentkezett először.

„Nem tudják, mit akarok mondani” – kezdte az idős professzor idegességtől remegve, de hiába beszélt egészen közelről a mikrofonba, alig tudta túlkiabálni a tiltakozó közönséget. Ha kiszélesítik az árvízvédelmi területet, alacsonyabban lesz az áradó folyó szintje – kezdte a prof. Ha szűkítik, magasabban lesz. A part mentén vezetett mobilgáttal csak tovább növeljük az áradó folyó vízszintmagasságát – mondta. A közönség ekkor elhallgatott.

– Önök itt számításokat végeztek az egyes védműváltozatok költségéről, noha a part menti lett az olcsóbb, a fákat és a természetes valójában megmaradó ártéri erdőt forintosítani nem lehet! Nem biztos, hogy a part menti a jobb! – a professzor ezután leült, a meglepett közönség felszólalását óriási tapssal jutalmazta.

Az árterületen lakók támogatnák a gátat

Az eseményen Tosics Iván városszociológus is felszólalt. Szerinte a Római-part ügye nem vízügyi kérdés, azt csak a főváros tekinti annak. Ez az utolsó természetes valójában megmaradt partszakasz Budapesten, mely fontos a városlakók számára, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni – mondta. Ezt a hozzászólást is ujjongás fogadta.

A következő felszólaló egy fiatal nő volt, kis fehér kutyával a hóna alatt lépett a közönség elé. „Én közvetlenül a Római-parton lakom, és nem szeretném, hogyha mi be lennénk tolva a Dunába” – kezdte megszólalását. Ismerem a Rómait, mint a tenyeremet, hiszen itt élek, kötődöm hozzá. Nem szeretném, ha mocskos maradna a Duna partja minden árvíz után. Szeretném, ha kiépülne egy part, ami élhető és biztonságot is nyújt számunkra! A megszólalást dermedt csend fogadta, sokan valószínűleg meglepődtek, mert partvédő civilnek nézhették a fiatal nőt.

A következő felszólaló Buzás Győző, a gátat támogató Római-partért egyesület elnöke volt. Felhevülten reagált korábbi felszólalásokra és hangsúlyozta, hogy ők azok, akik a Rómain élnek és dolgoznak, és már nagyon régóta kellene, hogy legyen gát a parton. Buzás elmondta, hogy a Királyok útján lakik egy 1940 óta álló házban, amire a közönségből valaki bekiabálta, hogy „nem kéne üdülőövezetben lakni”. Erre Buzás teljesen felháborodott, és fennhangon megmagyarázta, hogy akkor ez még lakóövezet volt, csak a kommunizmusban változtatták meg.

„Nekünk, akik azóta itt lakunk, nekünk is jogunk van az árvízvédelemhez!” – mondta. Ezt a közönség soraiból több bekiabálás követte.

Ez után egy másik fiatal nő következett a Római-partot védő civilek részéről, aki aláíróíveket adott át a három jelenlevő tervezőnek, és arra kérte őket, hogy írásban jelentsék ki, hogy ők névvel vállalják a felelősségét a partra tervezett mobilgát minden biztonsági kockázatáért. Az ívet ugyan nem írták alá a jelenlevők, azt többen is jelezték, hogy nyitott kapukat dönget, hiszen a majdani döntést alátámasztó a terveket a tervezőknek mindenképpen alá kell írniuk.

A következő felszólaló Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője volt, aki hangsúlyozta, a közgyűlés ezt a döntést nem hozhatja meg, amíg ekkora lakossági tiltakozás van és a professzor szerint is mindkét verzió megvalósítható.

Nem derült ki, hogy néz majd ki a part

A parázs hangulatú fórum este 11 óra után ért véget, a két legfontosabb kérdés azonban még mindig tisztázatlan maradt: nevezetesen hogy miért is jobb a part menti nyomvonal a távolabb esőnél, és hogy mi lesz a Római-parttal a mobilgát megépülte után. Megkerestük hát személyesen a tervezőket. Nagy László, a BME-s tanulmány készítője kérdésünkre, hogy mivel indokolja, hogy a part menti nyomvonalat támogatják, azt mondta, a vizsgálat során egyértelműen az rajzolódott ki, hogy ha lehetséges, akkor az egész területet célszerű védeni. Véleménye szerint nem volt olyan műszaki érv, amely az árvízvédelemből a parti 70 hektár kihagyását indokolná.

Nagy kérdésünkre azt is elmondta, hogy a tanulmánynak nem volt feladata eldönteni, hogy térkő, beton, fű, vagy kavics borítsa majd a gát utáni Római-partot, ez további építész tervek feladata. Azonban a mostanival megegyező rézsűhajlást javasoltak, és a tájidegenség miatt kifejezetten nem ajánlják térkő használatát, ami a parthasználatot is rontja. Szabó Gábor vezető tervező megerősítette, hogy nekik most csak a gát pontos nyomvonalának és a védmű típusának a megtervezése volt a feladatuk. Szabó hozzátette, ugyan már folyik annak tervezése is, hogy mi legyen a Római-parton a gát megépülése után, az véglegesen később dől majd el.

Vagyis a március végi közgyűlés előbb szavazhatja meg a római-parti mobilgát építését, minthogy elkészülnének a tervek a part tájépítészeti kialakításáról. A Fák a Rómain civil csoport tüntetést szervez a Városháza elé.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Playboy és a Cosmopolitan is megszűnik a lengyeleknél

A Playboy és a Cosmopolitan is megszűnik a lengyeleknél

Hatalmas török sereg élén érkezett, de aztán felvirágoztatta Erdélyt

Hatalmas török sereg élén érkezett, de aztán felvirágoztatta Erdélyt

Soros György: Erkölcsi kötelességünk, hogy a CEU ne hagyja el Budapestet

Soros György: Erkölcsi kötelességünk, hogy a CEU ne hagyja el Budapestet

Harminc medvét kellene örökbe fogadni egy krími vadasparkból

Harminc medvét kellene örökbe fogadni egy krími vadasparkból

Szirénázó mentőautó csapódott villanyoszlopnak

Szirénázó mentőautó csapódott villanyoszlopnak

Vereséggel debütált a Puskás Aréna

Vereséggel debütált a Puskás Aréna