Élesebbek lettek a pengék a jogi határkerítésen, új szabályozást fogadott el a kormány, ami hasonló mérföldkő lesz a 2015. szeptember 15-i dátumhoz hasonlóan (akkor kezdődtek a konténerekben a határon lerendezett menedékkérelmek). A kormány az új szabályozással több területen is szigorított.
Könnyebb lesz ezentúl elrendelni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Korábban pontos kritériumok (a határon megjelenő menekültek száma, fegyveres, erőszakos cselekmények) kellettek az elrendeléséhez, de mert ezek jó ideje nem álltak fenn, most már az is elég, ha a schengeni, magyarországi határszakasz védelmét közvetlenül veszélyeztető, migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki. Azaz innentől a különleges jogrend neve sem fedi már a szituációt.
Titok, hogy miért rendelik el a különleges jogrendet
Orbán határvadászok eskütételén járt az újabb szigorítás napján
MTI / Koszticsák Szilárd
Az első, féléves időszakot leszámítva a kormány eddig is úgy rendelte el a jogrend fenntartását, hogy a kritériumok nem valósultak meg, hangsúlyozta a hvg.hu-nak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is. Amikor pedig az eddigi döntések okait kérték, kiderült, hogy tíz évre titkosították az ezeket megalapozó iratokat a döntéselőkészítő iratokra hivatkozva. Vagyis a kormány úgy hosszabbította meg a válsághelyzetet, legutóbb épp március elején szeptemberig, hogy nem kell megindokolnia a lépést, illetve az érveit a közvélemény nem ismerheti meg.
Egyre több jogot szűkít ez az állapot
"A kormány semmibe veszi a jogi normákat ezzel" – jelenti ki Pardavi. A válsághelyzet pedig igazi jolly joker, minden jogszűkítésre bevethető indok. Erre hivatkozva vehetik ki a 14-18 éves fiatalkorúakat a gyerekvédelmi törvény hatálya alól, a menekült gyerekeket így fogják leszállítani a határra – így járnak majd a fóti gyerekotthonban lévő, Pardavi szerint jellemzően 14 éven felüli fiatalok is.
Kerítésépítés a határon
MTI / Ujvári Sándor
"A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelése az állampolgári jogok magyarországi szabad gyakorlására nincs kihatással, kizárólag a hatósági eljárások gyorsítását szolgálja", ezt a Belügyminisztérium jelentette ki 2015. szeptember 15-én. Úgy tűnt, azért szükséges a bevezetése, hogy az állam gyorsabban építhessen meg vagy állíthasson fel szükséges épületeket, kerítéseket, gyorsabban lehessen kisajátítani területeket, felhasználhassanak önkormányzati területeket, felfüggeszthető legyen a közbeszerzés bizonyos esetekben. Ehhez képest most már a gyerekvédelmi törvény hatálya alól kerülnek ki fiatalok.
És ki tudja, meddig mehet ez így, Orbán Viktor szerint még évekig nem lesz változás a migráció terén, a válsághelyzet még évekig fennállhat, 2018-ban pedig választás lesz – érdemes lesz nézni a fejleményeket.
Szabó Máté jogász, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet formailag nem, de tartalmilag különleges jogi állapotot jelent. A gyakorlatban különleges bírósági eljárási szabályokat hozott a menedékkérők számára, illetve olyanok is ennek köszönhetően tapasztalhatóak, hogy a városok utcáin fegyveres katonák grasszálhatnak fel-alá. Szabó szerint a kvótanépszavazás kampányában ez utóbbit a kormány fel is használta félelemkeltésre, feszültségkeltésre. Nyílt törvénysértés volt a válsághelyzet meghosszabbítása eddig, hiszen az elrendeléshez szükséges törvényben foglalt feltételek már rég nem teljesülnek. A TASZ szerint a különleges jogrend használata kerülendő, az alkotmányos garanciáknak jelentősége van. Nemcsak gyanús, de hibás is, ha egy kormány minduntalan extra jogosítványokat ad magának – nem jelent mást, mint hogy az ilyen kormány impotens.
Bárkit lezsuppolnak a szerb határ túloldalára
Abban is szigorodott a törvény, hogy míg eddig csak a déli határtól egy 8 km-es sávban fogdosták össze a vélelmezett határsértőket, és zsuppolták át őket a szerb oldalra, most mindezt kiterjesztik az egész országra. Pardavi Márta szerint meg kell várni, hogy a rendőrségi gyakorlat mit hoz, de ezzel most pl. egy ukrán menedékkérő is könnyedén a szerb határon találhatja magát. A törvény szövege nem utal arra, hogy a hatóságoknak vizsgálnia kéne, hol lépett be az ország területére a menedékkérő.
Pardavi furcsállja, hogy amíg a kormány folyton a migráció és a terrorfenyegetettség összefüggéséről beszél, és a terrorveszéllyel riogat, nem ellenőrzi az illegális határsértőket – nincs ujjlenyomatvétel, egyéni adatfelvétel. Ha épp egy merényletre készülő személy így akar az unióba kerülni, nem akad fenn a magyar ellenőrzésen – visszakerül Szerbiába, avagy az embercsempészek viszik át. Eddig 20 ezer határsértőt dobtunk vissza ellenőrizetlenül Szerbiába.
A legjobban attól a migránstól lehet félni, aki itt sincs
Pardavi Márta
MTI / Marjai János
A szigorítás szerint az a menedékkérő, aki nem a neki kirendelt helyen tartózkodik, szabálysértést követ el – ez Pardavi szerint azzal függ össze, hogy a tranzitzónába zárt menedékkérő jogilag nem fogvatartott, hanem vélhetően egy kötelező tartózkodási helyet jelölnek ki neki. Aki szabálysértést követ el Magyarországon, azt pénzbüntetésre ítélik, majd elzárást is kaphat – kérdéses, hogy egy gyakorlatilag őrizetben lévő menedékkérőt mennyire tart vissza a szabálysértéstől az, hogy bezárják.
Hamarosan nem marad tehát egy menedékkérő sem az országban, mindenkit a tranzitzónába visznek. És nagy kérdés, hogy ha egy menekülttáborban lévő menedékkérő meghallja, hogy nemsokára leviszik a szerb határra, mit reagál – vélhető, hogy amíg teheti, maga mögött hagyja a tábort, és nekiiramodik az osztrák határnak.
