"A kilenc évfolyamos iskola és az új Nemzeti alaptanterv bevezetésének céldátuma 2019" – az MTI beszámolója szerint ezt közölte Palkovics László államtitkár, akinek sajtótájékoztatójáról a hvg.hu is beszámolt március 6-án, ezen a héten pedig a terv további részleteiről beszélt. Szintén a 2019-es bevezetést tartotta lehetségesnek Lázár János miniszter is, bár hangsúlyozta, az ehhez szükséges kormánydöntés még nem született meg.

Rétvári Bence most azt mondta, "a köznevelési kerekasztal után lehet, hogy többen tippelgettek, mikor lehet döntés vagy bevezetés, de a kormány nem döntött, és a minisztériumnak sem volt célszáma". Ahogy látszik, aki tippelgetett az Rétvári államtitkár-társa az erőforrásminisztériumban, illetve a miniszterelnökséget vezető miniszter. Rétvári csütörtökön azt állította: "a vita megindítását tartottuk fontosnak."

MTI / Földi Imre

Az államtitkár valóban vitába keveredett, hiszen ellentmondott saját főnökének is. Balog Zoltán ugyanis március elején arról beszélt,

"a legutóbbi kormányülésen fontos szakmai döntés született arról, hogy elindulnak a kilencosztályos általános iskola irányába.”

Rétvári Bence viszont most azt bizonygatta, semmiféle kormánydöntés nem született. A kormányzati kommunikációs káosz azután került elő ismét, hogy a Magyar Idők csütörtökön megírta, a kormányon belül nincs konszenzus a 9 osztályos iskola bevezetésével kapcsolatban, és ha lesz is egyetértés, akkor is csak később valósulhat meg a reform.

Fülöp Máté

A lap időpontot nem nevezett meg, Rétvári szavaiból azonban minimum plusz egy évre lehet következtetni. Az államtitkár most azt mondta:

• másfél éve vetődött fel a 9 osztályos iskola bevezetésének lehetősége, a Köznevelési kerekasztalon többször is szóba került;
• kormánydöntés nem született róla, a kormány nem tűzött ki időpontot a bevezetésére, csak a széleskörű vita indításához adott hozzájárulást;
• ez egy nagyon hosszú egyeztetési folyamat lesz, még a konzultáció módját keresik, „az egyeztetésről egyeztetnek”;
• a kormánynak sok mindent el kell végeznie előtte: idén fel kell gyorsítani az ingyenes tankönyvellátást, jövőre minél több 35 év alattinak ingyenessé tenni az első nyelvvizsgát, majd 2019-től jöhet az új Nemzeti Alaptanterv.

"Az a legfontosabb, hogy a 2017,'18 és '19-es feladatokat elvégezzük, és majd utána, sok-sok érv és ellenérv illetve konstrukció elhangzása mellett, a viták után lehet döntést hozni, hosszú idő után” – mondta Rétvári. Úgy látja: leginkább az úgynevezett előiskola bevezetését támogatja a kormány, de azt most senki nem tudja megmondani, mikor vezethetik be az új iskolatípust, „konkrét ütemezési terv nincs.”

Kérdésünkre, hogy tényleg nincs-e egyetértés a kormányban az új rendszer bevezetéséről, Rétvári azt mondta, "döntés nem született, így nem kellett az ezzel kapcsolatos vitát sem lefolytatni.” A lehetőség azonban továbbra is fenn áll, de nem egyik évről a másikra vezetik majd be, hanem hosszú előkészítés után, „akár fokozatosan”.

Kérdésünkre, hogy mi értelme van 2019-ben bevezetni az új NAT-ot, ha nem sokkal később az egész rendszer átalakulhat, Rétvári azt mondta, az alaptanterv megújítására mindenképpen szükség van, a diákok terheit enyhíteni kell.

Nekik 9: rámegy az ország az újabb és újabb katasztrofális iskolareformokra

Az elmúlt 30 évben állandó reformban fortyogott a magyar közoktatás. Ezek között volt számos tévút, de - pláne most visszanézve - sok kifejezetten jó elképzelés is. Soha nem tudjuk meg, mi lett volna, ha hagyják kifutni az egyes átalakításokat, mert mindig jött egy újabb (akár jó) program, ami kioltotta az előző kísérleteket.