Az Index szúrta ki, hogy Sólyom László volt államfő mellett Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán MTA-doktor amicus curiae-t írt a testületnek, amely – ahogy megírtuk – kiemelt ügyként kezeli a CEU magyarországi működését ellehetetlenítő törvénymódosítás vizsgálatát. (Az amicus curiae az ókori római jogban is ismert jogintézmény – szó szerint: a bíróság barátja –, ebben az esetben inkább külső tanácsadót jelent.)

A volt köztársasági elnök nem először jelzi, hogy alkotmányellenesnek tartja a lex CEU-t, április közepén az Eötvös Csoport fórumán azt mondta, ezt egy másodéves joghallgatónak sem kell túlzottan magyarázni.

A négy jogtudós közös, hivatalos beadványában most részletesen meg is magyarázta, miért tartják ellentétesnek az alaptörvénnyel a felsőoktatási törvény április 4-én elfogadott módosítását. Szerintük az Alkotmánybírságnak visszaható hatállyal meg kellene semmisítenie az érintett rendelkezéseket – tekintettel az alaptörvény-ellenesség súlyára, valamint arra, hogy azokat még nem hajtották végre.

A beadvány három szempontot sorol fel az Ab számára, amelyek miatt alkotmányellenesnek tekinthető a lex CEU:

• sérti az egyetemi autonómiát,
• korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot, valamint az egyetemi autonómiát és
• sérti a jogállamiságot.

Az Index megjegyzi: a dokumentum megszületése rendkívül kellemetlen lehet Áder János jelenlegi köztársasági elnöknek, aki végül aláírta a jogszabályt, mondván, az abban foglaltakat nem találta alaptörvény-ellenesnek.

A lex CEU végül úgy jutott mégis el az Ab elé, hogy a Lehet Más a Politika a Jobbik és az MSZP segítségével összegyűjtötte a vizsgálat kezdeményezéséhez szükséges ötven parlamenti képviselői szignót.