Mint arról az Index nyomán beszámoltunk, a diplomáciában szokatlanul kemény eszközhöz folyamodott a magyar külügyminiszter: rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy "konzultációra" hazarendelik hágai nagykövetünket, akit azért előtte még arra utasított, hogy "a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot".

A lépés előzménye, hogy a távozó holland nagykövet, Gajus Scheltema interjút adott a 168 Órának, amelyben például kijelentette, hogy a muszlim terroristák "ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány", "csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk. Klasszikus marxista világlátás", meg hogy "olyan nincs, hogy egyes országok csak profitálnak az EU pénzéből, de nem hajlandók hozzájárulni és segíteni a minket érő kihívásokban". Az is kiverhette a biztosítékot Budapesten, hogy a távozó holland nagykövet egyértelműen közölte:

Nem pénzelhetjük a korrupciót, nem tarthatunk életben egy korrupt rendszert.

Nem ez az első eset azonban, hogy Szijjártó Péter élesen kikel a NER nyugati kritikusai ellen. A külügyminiszter érti a kritikát, de nem szereti: az elmúlt évek konfliktus-krónikáját végignézve úgy tűnik, a magyar kormányzat a körkörös védelem elvét kicsit túltolva, saját sáncai mögé bújva mindenre lő, aki/ami él és mozog és nyilatkozik. 

– Néhány hete az osztrák kancellárnak szólt vissza, aki a menekültek befogadása ügyében az uniós normák betartására szólította fel Magyarországot: "az Osztrák–Magyar Monarchia már nem létezik, nem Bécsben döntenek a magyarok sorsáról";

– Júniusban – sokadszorra – a magyar kormányt folyamatosan ostorozó német szocdem Martin Schulz volt a soros (elnézést), akinek "mindig mindenről a magyar miniszterelnök jut eszébe";

MTI / Illyés Tibor

– "Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének le kell mondania posztjáról, amiért egy lapinterjúban antiszemitizmussal vádolta meg Magyarország miniszterelnökét és kormányát" – jelentette ki májusban. A holland politikus bűne: antiszemitának tartotta Orbán sorosozását az EP-plénum előtt.

– Áprilisban lengyel barátainkat érhette nagy meglepetés, amikor a magyar politikus lengyel lapinterjújából megtudhatták, hogy teljesen alaptalanul tartanak Moszkvától: „Ön lengyel, ön itt él. (…) Én nem vagyok lengyel, nem itt élek, nincs lengyel gondolkodásmódom. Magyar vagyok, és megvan a magunk történelme. Mi nem tekintünk fenyegetésként Oroszországra. Pont.”

– Márciusban a svédek kerültek sorra, akiknek a külügyminisztere aggódni mert a magyar menekültügyi eljárást szigorító törvény miatt: "A magyar kabinet nem a svéd miniszterelnök és külügyminiszter elvárásainak akar megfelelni, neki a magyar emberek a legfontosabbak, az ő biztonságuk, és nem az, hogy a biztonságos országokból érkező illegális bevándorlók törvénytelen úton bejussanak Magyarországra" – hallhattuk Szijjártótól;

– Tavaly novemberben megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy részt vegyenek a román nemzeti ünnepen, mivel "a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején", Bukarestben értetlenül álltak a lépés előtt;

– Ugyancsak tavaly novemberben Renzi olasz miniszterelnöknek szólt be, akinek a bűne az volt, hogy közölte: "nem fogadjuk el, hogy az Európai Uniónak általunk befizetett pénzből falakat emeljenek". Szijjártó méltó válasza: "Az olasz kormányfő szavaival ellentétben a magyar kormány nem uniós pénzből épített kerítést a határra, a magyar emberek a saját pénzükből védik az Európai Unió határát." Amúgy meg Renzi "a félelmét próbálja meg agresszív nyilatkozatokkal palástolni, úgy akar erősnek látszani, hogy Orbán Viktort támadja";

– Tavaly októberben az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker értesülhetett a magyar külügyminisztertől arról, hogy neki "Európa érdekeit kellene védenie", de "legalább ne sértődjön meg, amikor helyette ezt a magyar kormány megteszi", a vita tárgya természetesen a kvótaügy volt;

– Szeptemberben az ENSZ emberi jogi főbiztosa kapta meg a magáét, amiért "az Iszlám Állammal hasonlította össze Orbán Viktor ideológiáját": Szijjártó kijelentette, "Zeid Raad al-Husszein a nyilatkozatával teljesen alkalmatlanná vált arra, hogy bármilyen pozíciót is betöltsön az ENSZ-ben";

– "Eddig is tudtuk, hogy Jean Asselborn komolytalan figura. Látszik, hogy csak néhány kilométerre lakik Brüsszeltől, kioktató, nagyképű, frusztrált. Magyarországot akarja kizárni az EU-ból, de magát már régen kizárta a komolyan vehető politikusok közül. Rendes nihilistaként, fáradtságot nem ismerve dolgozik az európai biztonság és kultúra lerombolásán" – dobta le a verbális atombombát a luxemburgi külügyminiszterre, ugyancsak tavaly szeptemberben;

– Nem kímélte a magyar külügyér Bill Clinton exelnököt sem, amikor tavaly májusban arra figyelmeztette, nehogy "sértegesse a magyar embereket" (Clinton előtte arról beszélt, hogy a magyaroknak és a lengyeleknek "elegük lett a demokráciából, és tekintélyelvű diktatúrát akarnak");

– Előtte áprilisban az amerikai külügyre és a Freedom House-ra mért kettős csapást a magyar diplomácia vezetője. A State Department emberi jogokkal foglalkozó éves beszámolója ugyanis élesen bírálta a menekültügy hazai kezelését, a neves jogvédő szervezet pedig felpanaszolta, hogy "tovább romlott a demokratikus kormányzás minősége." Szijjártó válasza: "nonszensz", különben is, "olyan országból érkezik kritika, amely nem kerítést, hanem falat épített a déli határára".

– "Jannisz Muzalasz görög bevándorlási miniszter jobban tenné, ha Magyarországról venne példát és nem összevissza beszélne" – hangzott a replika 2015 decemberében, amiért a görög politikus a magyar határ áldatlan állapotaira utalt egy nyilatkozatában;

– Előtte novemberben az Európa Tanács emberi jogi biztosának szólt vissza, aki szerint "Magyarország kriminalizálta a bevándorlókat és a menedékkérőket";

– 2015 októberében Collen Bell amerikai nagykövet kritizálta a magyar kormány menekültpolitikáját, a paksi atomerőmű bővítését és a korrupciót, de ezt rosszul tette, hiszen nem vagyunk amerikai tagállam: "mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg" – hangzott a külügyminiszter szakszerű riposztja.

– Még előtte, szeptemberben arra kellett sajnos emlékeztetnie Rajoy spanyol kormányfőt, hogy anno a spanyolok is építettek kerítést Észak-Afrikában, ha netán elfelejtette volna, nehogy már pont ő bírálja a magyar határkerítést;

– Mozgalmas volt az a szeptemberi hónap: a külügyminiszter a német alkancellárt is helyrerakta. Sigmar Gabriel ugyanis egy politikai vitaműsorban azzal vádolta meg Magyarországot, hogy nem a nemzetközi szabályoknak megfelelően látja el a menekülteket. Szijjártó válasza: Gabriel hazudik.

– Az év augusztusában Laurent Fabius akkori francia külügyminiszternek volt kénytelen hadat üzenni, annak Magyarország-kritikus megjegyzése miatt (Fabius "botrányosnak" nevezte a magyar és a többi kelet-európai ország viselkedését menekültügyben);

– 2014 augusztusában a norvégoknak szólt vissza, miután az Európa-ügyi miniszterük arról írt: "a magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak, Orbán Viktor 'szellemi vaskupolával' védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, s illiberális államot szeretne létrehozni." Szijjártó válasza: a politikus "nyilatkozata hiteltelen, homályos általánosításokon alapul, és figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb tényeket".

Folytatása, ha a Bem téren múlik, következik.