Deutsch Tamás szeretve óvta az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságát, hogy magyarországi látogatásával politikai térbe kerüljön, majd húsz percen keresztül nyilatkozott arról, hogy a mostani út is bebizonyította: a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatti költségvetési ciklusban szisztematikus volt Magyarországon a politikai korrupció.

Mi csak csettinthetünk, így kell uralni a politikai diskurzust: Nincs helye választások előtt magyarországi ellenőrzésnek, jut eszembe, az MSZP és a DK korrupt pártok. (Ez nem közvetlen idézet, csak szemléltető mondat – a szerk.)

MTI / Máthé Zoltán

Deutsch jól használta ki a bizottsági látogatást, mert a 28 tagállam nehézkes együttműködésén alapuló európai intézmények nem tesznek sarkos politikai állásfoglalásokat egyetlen tagjukkal szemben sem (jó, Jean-Claude Juncker mókásnak szánt szövegeit felejtsük el). Ez nem jelenti azt, hogy a bürokraták ne ellenőriznék a projekteket, és ne lenne pénzvisszafizetés bizonyos esetekben. A kartellt, a csalást büntetik, és elvben akár a teljes támogatási összeget is visszakövetelhetik. Ez nagyon is fájhat még a magyar államnak. De ez nem kilenc EP-képviselő mostani látogatásán múlik.

A német hölgy látogatása

Ingeborg Grässle kellemetlenül érezte magát a szerdai sajtótájékoztatón. Ha tehette, kitért a konkrét kérdések elől, feltételes módot használt a lehetséges következmények kapcsán, és általánosságban beszélt a tagállamokra háruló kötelezettségekről. El is mondta, ha rajta múlik, nem ül ki nyilatkozni, az általa elmondott vélemény pedig konszenzusos. Vagyis benne van konzervatív, liberális és szocialista tagok álláspontja is.

Fel lehet tenni a kérdést, kellett-e az unió adófizetőinek pénzéből vonatot építeni Felcsúton

– hangzott a közösen vállalható bizottsági álláspont. Fel lehet tenni a kérdést, ezért értelme volt-e eljönni Brüsszelből – válaszolhatnánk mi is egy kérdéssel. De mi a kételyt nem keverjük össze az állásponttal.

MTI / Máthé Zoltán

Grässle EP-képviselő a jövőben szeretne gyakrabban jönni, hogy látogatásukat ne kísérje ilyen hisztéria. Azért ehhez az is kéne, hogy Lázár János ne keveredjen az út előtt nyilvános levelezésbe arról, megfelel-e a magyar kormánynak a kijelölt időpont és helyszín. A hisztéria a magyar miniszterelnökségről indult, még ha Felcsúton is érte el csúcspontját.

Tétje csak a metrónak lenne

Deutsch igyekezetét ugyanakkor értjük. Igaza van abban, hogy a valódi kérdéseket az M4-es metró betonelemei alá temették (miközben elhallgatja, hogy a Fidesz érintettségét is érdemes kapargatni ott). Tétje is annak van, hogy a fővárosi gigaberuházásra kapott támogatás mekkora részét kell az OLAF-vizsgálatot követően esetleg visszafizetni. De a fideszes EP-képviselő tenyere azért is izzadhat, mert kifelé mégis a felcsúti kisvasút marad a védhetetlen projekt.

Reviczky Zsolt

Holott a Felcsútra folyt támogatási összeg nem túl magas, ahogy azt is nehéz elképzelni, hogy a 600 millió forintból érdemleges összeget tudott valaki lopni magának – szemben az M4 számolatlan forintmilliárdjaival. És mégis, a magyar és az uniós állampolgárok finanszírozták azt, hogy Orbán Viktor az otthonát körülölelő pár négyzetkilométeren már most megteremtse az ausztriai színvonalat.

Az EP-képviselők látogatása ezt a szimpla tényt segített újra reflektorfénybe állítani, tanúja volt a magyar sajtón túl a német közszolgálat, a francia hírügynökség és az amerikai portál. Ha ez a Fidesznek kínos, akkor az nem a bizottság hibája. Arról csak Orbán semmilyen korlátot nem ismerő felcsúti álmai tehetnek.