szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy nyíregyházi és egy pécsi ügyet nyilvánítottak semmissé.

Két újabb 1956 utáni, a forradalom megtorlásának szándékával lefolytatott koncepciós perben mondta ki az ítéletek semmisségét a Kúria kedden. Egy nyíregyházi, illetve egy pécsi ügyben fordult a Kúriához a Legfőbb Ügyészség a semmisségi igazolások kiadása érdekében. Az egykori vádlottak érdekében eljáró ügyvéd csatlakozott az ügyészi indítványhoz.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a tárgyaláson elmondta: már közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989 őszén megszületett az első semmiségi törvény, melyet még több követett. Céljuk az volt, hogy a forradalom leverése utáni koncepciós jellegű, megtorló ítéletek semmisségének kimondását lehetővé tegyék.

Az 1956-os forradalom utáni megtorlásra jellemző volt, hogy minden megyében kiválasztottak egy nagyobb ügyet, lehetőleg minél több vádlottal és vádponttal, aztán gyorsan lefolytatták az eljárást. Ezek a jogrendtől idegen, a hazai és a nemzetközi jogot is sértő perek voltak – mutatott rá az ügyész. Jelen eljárás, a semmisségi igazolások kiadásának célja, hogy az utókor valóban úgy tekintsen ezekre az elítélésekre, mintha meg se történtek volna – tette hozzá.

A védő egyetértett az ügyésszel. Rámutatott, hogy az elítéltek a forradalom céljaival, eszmeiségével azonosuló, azért cselekvő emberek voltak. Többek között a szovjet csapatok kivonását és a többpártrendszer visszaállítását szorgalmazták. Az ítéleteket viszont kifejezetten a bosszú motiválta.

A Kúria mindkét ügyben kimondta, hogy igazolja a perbeli elmarasztaló ítéletek semmisségét, ami visszaható hatályú, a semmis ítélet olyan, mintha meg sem született volna.

A Kúria tanácsvezető bírája rámutatott: ezek az eljárások nem pusztán rosszul végződtek, de el sem lett volna szabad kezdődniük, hiszen céljuk nem az igazság felkutatása volt, ellentmondtak a hazai és nemzetközi jogi követelményeknek, hiányzott jogi jellegük. A forradalom miatt perbe fogottak helyzete eleve reménytelen volt, ügyükben nem voltak adottak a pártatlan ítélkezés feltételei, elítélésük szükségképp elfogult volt, egy politikai koncepció ítéletbe foglalása – mutatott rá.

A bíró felhívta a figyelmet arra is, hogy az egykori ítéletek szókimondóak voltak, indoklásuk önmagáért beszél. A két ügyben eljárt bíróságok többek között azt rótták fel a vádlottaknak, hogy "nem akarták a szocializmust építeni", "hátat fordítottak a dolgozó népnek és a pártnak", "megmutatkozott náluk a népi demokrácia és a Szovjetunió elleni gyűlölet", vissza akarták állítani a "hazaáruló Nagy Imre" és a tőkések és a földbirtokosok kormányát, és "újból szolgaságba akarták dönteni a végre felemelkedő dolgozókat".

A nyíregyházi ügyben 1957-1958-ban 10 vádlott ellen folytatták le az eljárást. A vádpontok között szerepelt tüntetés, polgárőrség, illetve pártok szervezése, szobordöntés, börtönből szabadítás, a posta, a rendőrség, a vasút, a sajtó feletti ellenőrzés átvétele, kapcsolatfelvétel más forradalmi csoportokkal.

A cselekmények jobbára erőszakmentesek voltak, és a forradalom céljával, eszmeiségével összhangban álltak. Az akkori ügyészség azonban részben népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, részben különféle köztörvényes bűncselekmények miatt emelt vádat.

A pécsi ügy 8 vádlottja közül a forradalom idején volt 15, 17 és 18 éves is. Ez a per a mecseki láthatatlanok néven ismerté vált ellenálló csoportról szólt, amelynek tagjai a november 4-ei szovjet bevonulás után többször is fegyverrel szállt szembe az idegen megszállók hadseregével. A nyíregyházi ügyben két, a pécsi ügyben egy személyt ítéltek halálra és végeztek ki 1958 tavaszán, sokakat pedig súlyos börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással sújtottak. 

A nyíregyházi ügy egyik vádlottja, az 1891-ben született, majd dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, volt táblabíró, 1939-től a Kúria bírája, 1944-ben a Szálasi vezette hungarista Nemzeti Összefogás Kormánya a sopronkőhidai börtönbe záratta, 1947 és 1949 között kisgazda országgyűlési képviselő volt, az alkotmány előkészítő bizottság alelnöke, 1958-ban, 68 évesen pedig 15 év börtönre ítélték a forradalomban való részvételért.

A Kúria a 2016-os semmisségi törvénymódosítás óta a 14 legfőbb ügyészségi indítvány alapján összesen 58 személy ügyében járt el. Az első ezek közül az 1958-ban halálra ítélt és kivégzett Nagy Imre miniszterelnök és társai ügyében kiadott semmiségi igazolás volt tavaly ősszel. Akkor a Kúria kimondta, hogy hat évtizeddel ezelőtt igazságszolgáltatásnak nem nevezhető színjáték zajlott, ártatlanok bűnösségét mondták ki, legitim kormányzat tevékenységéért szabtak ki büntetést. Abban az ügyben a legfőbb ügyész képviselője elmondta, hogy összesen még mintegy 200 ember ügyében vizsgálják a semmiségi igazolások ügyét.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!