Az OLAF és a magyar nyomozóhatóságok láthatóan gyökeresen máshogy ítélik meg Orbán Vikor veje korábbi cégének zavaros ügyeit – Harangzó Tamás szocialista képviselő megítélésée szerint, aki így az ellentmondások tisztázása érdekében a legfőbb ügyésztől vár válaszokat. Többek között arra, hogy indított-e belső vizsgálatot az eredményre nem vezető, elégtelen (korábbi) nyomozás miatt, és hogy január 22-e óta milyen nyomozati cselekményeket folytatott már le az ügyészség.

Az Elios közvilágítási projektjeivel összefüggésben január 22-án rendeltek el újabb nyomozást, miután az EU csalás elleni hivatala (OLAF) átadta súlyos visszaéléseket feltáró – bizalmas – nyomozati anyagát a Legfőbb Ügyészségnek.

Ez azonban nem sokat jelent. 2016-ban ugyanis bűncselekmény hiányában szüntették meg az eljárást az Elios-ügyben, ami amúgy három feljelentés alapján indult. Schiffer András, az LMP volt elnöke gazdasági csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt fordult a hatóságokhoz. A Hévízen, Kalocsán, Mezőhegyesen és Szekszárdon végzett közvilágítási korszerűsítéseket megelőző közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben pedig már ő is megfogalmazta azt a gyanúját, hogy – az előkészítésben részt vevő Sistrade Kft.-vel korábban fennálló személyi összefüggések miatt – a pályázat lebonyolítása során összejátszhatott a kiíró és az ajánlattevő. A Nemzeti Nyomozó Irodában azonban nem osztották Schiffer aggályait, mondván: az általuk beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

Egy másik politikus, Szabó Tímea a Párbeszéd Magyarországért párt nevében tett feljelentést csalás gyanúja miatt a keszthelyi közvilágítási projekt ügyében. A nyomozók viszont arra jutottak, hogy büntetőjogilag nem értékelhető, ha egy profitorientált gazdasági szereplő az egyik beruházását drágábban vállalja, mint a másikat. „A szabadpiaci verseny körülményei között a szerződések általános és részletszabályainak megállapítása – adott esetben alkufolyamat eredményeként – a szerződő felek szabad akaratelhatározásán alapszik” – áll a megszüntető határozatban. Hozzátéve, hogy önmagában az árkülönbség sem a jogtalan haszonszerzést, sem a tévedésbe ejtést nem alapozza meg.

Tényi István feljelentésével pedig nem is foglalkoztak érdemben, mondván: az kizárólag sajtóhíreket tartalmazott. Mindezek alapján igencsak nagy fordulat kellene a nyomozók hozzáállásában ahhoz, hogy most az OLAF jelzése alapján újragondolják a történteket.