szerző:
Tetszett a cikk?

Egy állampolgár szerette volna megtudni, hány olyan jelölt ajánlóívén szerepel az aláírása, akiket ő valójában nem támogatott, de egy március 1-én közzétett határozatból kiderül: ebben az Alkotmánybíróság sem tud neki segíteni. Az ügy még a 2014-es önkormányzati választás idején kezdődött, de most éppen aktuális.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

A panaszos több önkormányzati képviselőjelöltet támogatott aláírásával, de értesült arról, hogy az adatai – nyilvánvaló visszaélés folytán – olyanok ajánlóívén is szerepelnek, akiknek ő nem adott aláírást. Az nem derül ki az iratból, hogy mi keltette fel a választó gyanakvását, de amikor megpróbálta tisztázni a helyzetet, kiderült, hogy a választási iroda nem tud teljes körű tájékoztatást adni. A választási eljárási törvény ugyanis azt mondja: „A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését … elvégezte.” Erre hivatkozva a bíróság is elutasította az adatigénylést.

Az, hogy milyen politikai irányzatú jelöltet támogat, kényes személyi adat – érvel a választópolgár –, tehát joga van megtudni, hogy hová került a hamis aláírása. És ha az ellenőrzött íveken találtak ilyet, akkor a nem ellenőrzötteken is előfordulhat ugyanez, ő pedig teljes körű tájékoztatást akar kapni a hamisításról. Ezért alkotmányellenesnek tartja a törvény idézett mondatát, amely ezt lehetetlenné teszi.

Az Ab a panaszt elutasította, elfogadva a Nemzeti Választási Iroda érvelését, amely szerint a feladat megoldhatatlan lenne. Egy-egy jelölt ajánlásait csak addig ellenőrzik, amíg biztossá nem válik, hogy azok száma elérte a törvényben előírtat. A jelöltek gyakran a szükségesnél sokkal több ajánlást nyújtanak be, és lehetetlen lenne kézi munkával végignézni az összeset, tehát azokat is, amelyek megvizsgálása a jelölt nyilvántartásba vétele szempontjából szükségtelen volt.

Az Ab öt tagú tanácsa szerint a nem ellenőrzött ajánlásokat tartalmazó ajánlóíveket a választási iroda csak „határozott átmeneti ideig” tárolja, de nem dolgozza fel őket és nem használja fel a bennük szereplő személyes adatokat. Így a kifogásolt törvényhely nem jelenti az információs önrendelkezési jog, vagyis az indítványozó személyes adatai védelméhez való jogának korlátozását.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!