Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A békemenet kezdetek óta az összefogás diadala
– ezzel vezette fel enyhe zavarában ifj. Lomniczi Zoltán, a CÖF szóvivője a békemenetről szóló keddi sajtótájékoztatót, amelyre még az ORF stábja is felvonult. "Erő, egység, méltóság demonstrációja lesz a mostani" – állította a szóvivő, aki szerint a tét hatalmas. Elmondta, hogy provokációra számítanak. Hogy miben bíznak a szervezők? Lengyelországban kiesett a baloldal a parlamentből, a CÖF szerint ez lenne a kívánatos út nálunk is. Választás lesz ugyanis, ami többről szól, mint 4 évről,
egyetlen nap évtizedekről dönt. Ha most ütemet tévesztünk, nem tudjuk a hibát jóvá tenni.
Mondta ifj. Lomniczi, és ismertette a kormány által hangoztatott víziót a bevándorlóországgá vált kis honról. A szóvivő ezt követően átadta a szót a szervezet elnökének. Csizmadia László hangsúlyozta, hogy a békemenet sosem irányult senki ellen, hanem mindig a nemzet mellett állt ki. Pártállástól függetlenül várnak mindenkit, mert Magyarországról van szó. A tét az, hogy biztonságban tudjunk élni. A demonstráció Európának is üzenni fog – összegzett.
Miért van szükség békemenetre? – kérdezte Fricz Tamás. A válasz szerint azért, "amiért 2012-ben is utcára vonultunk, ugyanis Magyarország szuverenitása a tét". Fricz ezen a ponton elfelejtette, hogy a békemenet összehívásának az oka nem támadás volt, hanem a Fidesz jelöltjének elbukása Hódmezővásárhelyen. A CÖF aktivistája ezzel szemben arról mesélt: újra meg kell védeni az országot, az életformánkat. Föltette a kérdést, kik veszélyeztetik a szuverenitást? Nem meglepő módon a globális elit, az ENSZ, a birodalmi szervezetté alakuló Európai Unió. A békemenet nem kirekeszt, hanem befogad – hangsúlyozta. És azzal zárta szavait:
száz év múlva is legyen emberi arcunk Magyarországon.
Ha jól értjük, a migránsoknak nincs emberi arcuk. De ezen a ponton nem állt meg a tájékoztató, ugyanis következett Bencsik András, aki szerint lelki, szellemi egység jött létre a polgári oldalon, és békemenet akkor van, amikor a társadalom azt akarja. A Demokrata főszerkesztője őszintébb volt Fricznél. Azt mondta: a vásárhelyi választás egy sokkot okozott, és ebből jöttek rá, hogy élet és halál a tét.
Persze, jönnek buszok, a Fidesz is szervezi a békemenetet, de az emberek belső akaratából jön össze a tömeg
– mondja Bencsik. "Verbális, háborús pszichózis ellen jött létre a békemenet, mert meg kellett védeni Magyarországot Európától. Most is hasonló a helyzet" – mondta már Stefka István. Nincs visszaút, ha rosszul szavazunk április 8-án, akkor annak komoly következményei vannak – nézett túl a békemeneten. Kérdésre azt mondta, hogy a többük által is ismertetett fenyegetések a felvonulás ellen a Facebookon keresztül érkeztek el hozzájuk. Vagyis nem rendőri, titkosszolgálati figyelmeztetést kaptak.
A kérdéseknél egy dolgot kötöttek ki: csak a békemenetről legyen szó, ez csak félig valósult meg. Sikerült abbahagyni az elemi szintű sorosozást? – kérdezte például a BBC. Bencsik András felelt erre, hiszen ezt a problémát ő merte felvetni a vásárhelyi bukta után. Szerinte sikerült is megvalósítani a fordulatot, mert sokkal intelligensebbek lettek az üzenetek, amit visszatükröznek a közvélemény-kutatások, és a Fidesz ismét emelkedik. Hogy ezt honnan veszi a Fidesz párttagkönyvével rendelkező Bencsik, nem tudnánk megmondani. Csizmadia mindenesetre hozzátette, hogy a csökkentett sorosozás mellett is elutasítják a nyílt társadalom eszményét.
Jó lenne idén is kapni pénzt
– mondta még Csizmadia az MVM által a CÖF-nek tavaly átutalt félmilliárd forintról. Aki azonban Bayer Zsoltot és Széles Gábort akarta hallani, annak csalódnia kellett. Ők Lomniczi szerint "objektív okok" miatt nem tudtak jelen lenni. Kérdés, mi lenne a szubjektív indok?
