A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Huszonöt percen keresztül magyarázta a hvg.hu-nak a „csengeri szélhámosnőként” elhíresült Szabó Gábornéval való kapcsolatát Orendi Mihály, akiről szerdán írtuk meg, hogy ügyvéd sógora révén ő kötötte össze Kósa Lajost a 4,3 milliárd eurós állítólagos örökségének kezelését a politikusra bízó nővel.
Orendi Mihályról kedd este ugyanakkor nemcsak a közvetítő szerepe derült ki, de az is, hogy 2014-ben beszállt és a mai napig résztulajdonos-ügyvezető Szabóné 2012-ben alapított Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető Kft. nevű cégében. Azt már a Magyar Nemzet által kedden kipattintott „örökség-gate” előtt is tudni lehetett, hogy Orendi nagyon szoros kapcsolatot ápol Kósa Lajossal: nemcsak barátok, de együtt vezetik a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget is, amelynek Kósa az elnöke, Orendi pedig az ügyvezetője.
Sokszor készült róluk közös fotó is – legutóbb a pjongcsangi téli olimpián. (Ez utóbbi képre korcsolyaszövetségi elnökségi tagként felfért még a Kósával ugyancsak bizalmi viszonyban álló Fiák István ügyvéd is, aki nemrég igazán jónak mondható üzletet kötött Kósa feleségével, 2015 márciusa óta pedig nem mellesleg résztulajdonosa Szabóné Észak-Atlanti Kft.-jének)
Kósa Lajos, Orendi Mihály (a jobb szélen) és Fiák István (balról a második) Pjongcsangban
MTI / Czeglédi Zsolt
A kérdésre, hogy a korábbi debreceni polgármester kérésére vagy őt képviselve lépett-e be a Kósa Lajossal a Magyar Nemzet által ismertetett dokumentumok szerint eddigre már közjegyzői okiratban szerződött csengeri nő cégébe, Orendi Mihály a hvg.hu-nak többször is határozott nemmel válaszolt.
„Kósa úrnak ehhez semmi köze”
– hangsúlyozta, hozzátéve: a cégbe a saját szakállára szállt be, mégpedig ugyanazért, amiért saját, keddi magyarázata szerint Kósa Lajos is: mert a nő az állítólagos öröksége hivatkozva sok százmilliós észak-kelet-magyarországi (sport) fejlesztésekkel kecsegtette.
Szabóné fejlesztési terveit Orendi Mihály állítása szerint amúgy senkinek nem bemondásra kellett elhinnie: a nő részletes, egy neves budapesti építészirodában készült látványterveket is bemutatott arról, hogy hová milyen sportlétesítményt: uszodát, atlétikai pályát képzel el.
Abban, hogy a Szabóné épp az általa vezetett debreceni sportközpontokhoz tartozó sportuszodába tette cége székhelyét, Orendi Mihály szerint semmi különös nincsen és nem igazolása annak sem, hogy a kft a polgármester tudtával vagy megbízásából rendezkedett oda be, mert magyarázata szerint „normális bérleti jogviszony volt”, ami nem igényelte a tulajdonos önkormányzat – így a polgármester hozzájárulását sem.
Orendi Mihály
MTI / Komka Péter
Szabó Gáborné összességében 2-2,5 évig hitegette bevallása szerint a debreceni polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló sportközpont-vezetőt, aki a 4,3 milliárdos örökség kezeléséről szóló, a nő és Kósa Lajos közötti közjegyzői okiratról állítása szerint ugyanakkor nem tudott.
„Igaz, hogy jó viszonyban voltunk és nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, de mindent azért nem kötöttünk egymás orrára”
– magyarázta Orendi Mihály a hvg.hu-nak, többször is hangsúlyozva, hogy csak arról volt tudomása, hogy a nő és a polgármester néha beszéltek egymással, de a Magyar Nemzet által bemutatott dokumentumokról ő is a héten, a sajtóból értesült.
A Szabó család csengeri háza
hvg.hu
A felvetésre, hogy hosszabb idő elteltével nem lett-e elege, vagy nem gyanakodott-e, hogy átverés áldozata lett, Orendi Mihály azt mondta: „Dehogynem. Csak mindig kitalált egy újabb és újabb, 'most már egészen biztos' határidőt az örökség megérkezésére”.
Arra kérdésre pedig, hogy miért, milyen bizonyítékok vagy dokumentumok alapján hitte el a nőnek, hogy tényleg örökölt, Orendi Mihály hasonló választ adott, mint kedden Kósa Lajos: Szabóné ügyvédi papírokkal, végrendelet-másolatokkal, és egyéb, az öröklés tényét látszólag alátámasztó iratokkal bombázta őket.
„Lehet, hogy kamupapírok voltak, de amikor az emberrel ott ül szemben egy négygyerekes családanya, a kezébe nyom egy csomó ilyen, látszólag hiteles papírt, ott áll kész tervekkel, ügyvédi háttérrel és még a közjegyzői irodában is úgy fogadják, mint a királynőt, ön gyanakodott volna a helyemben?”
Az állandó hitegetésből Orendi Mihálynak állítása szerint tavaly év vége felé lett elege.
„Megmondtam neki, hogy amíg nem bizonyítja ténylegesen, hogy az örökség, az összeg létezik, addig a szememben egy csaló”
– e telefonbeszélgetésre bevallása szerint azután kerített sort, amikor egy ismerőse is figyelmeztette, hogy legyen résen, mert Szabóné már sokaknak tartozik komolyabb összeggel és nyomozás is folyik ellene. (A nő Orendi Mihály állítása szerint egyébként tőle is kölcsönkért néhány millió forintot az örökség illetékköltségeinek fedezésére hivatkozva, az összeget azonban ugyanúgy nem látta viszont, mint a fejlesztésre beígért pénzeket.)
„Látja, ez jó kérdés!”
– felelte Orendi Mihály a hvg.hu érdeklődésére, hogy ha érezte, hogy valami nincs rendben, akkor miért nem szállt ki a vállalkozásból, amelynek a mai napig résztulajdonosa és ügyvezetője. Állítása szerint ez hónapok óta szándékában állt, de főként a téli olimpia, illetve egyéb teendői miatt is olyan sűrű volt az élete, hogy erre nem tudott sort keríteni.
A kft ugyanakkor csak egy alvó cég állítása szerint, amely beérkező források (az örökség) híján semmilyen tevékenységet nem végzett (ezt egyébként a kft cégnyilvántartásban olvasható adatai is megerősítik, bár a 2012-es alapításkori 1 millió forintos törzstőke 2015 márciusában valamiért 3 milliósra, a kezdeti, 7 milliós eszközállomány 2016-ra pedig 12 milliósra emelkedett), és semmilyen pénzt nem is vett ki belőle. Sőt, az ügyvezető állítása szerint saját zsebből fizette az évi 20-25 ezer forintos könyvelői és egyéb adminisztratív költségeket is – Szabóné helyett.
