Hétmillió forintot kapott átlagosan tavaly az a 23 kiválasztott bíró, aki részt vett az új polgári eljárási szabályok alkalmazását elősegíteni hivatott munkacsoportban – derül ki a HVG birtokába került Megtartás, motiválás, fejlődés című anyagból. Az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) készült kimutatás szerint mindenképpen kifizetődő volt hozzájutni a pluszmunkához: a bíróságok által ez év elejétől kötelezően alkalmazandó három új eljárási (büntető-, polgári és közigazgatási) törvény elemzésére, oktatására tavaly összesen csaknem 200 millió forintot fizettek ki ugyanis 93 embernek. Ez mindenképpen figyelemre méltó összeg az olyan „mezei” bírók számára, akiknek az alapfizetése az emelések után is csupán havi 453 ezer forint. Húsvétra tekintettel is lesz egy kis pénzosztás a bíróságokon, igaz, nem a fentihez hasonló nagyságrendű. Úgy tudni, hogy minden bíró és igazságügyi alkalmazott is számíthat 30 ezer forintos ajándékutalványra a választási kampány hajrájában bedobott 12 ezer forintos gázszámla jóváírás mellé. Miközben a bírói életpálya kialakítása és a bírói fizetések rendezése még mindig csak „kiemelt feladat” – ahogy az a Bírói Életpálya Szakértői Testület (BÉSZT) február 27-i ülésén is kiderült.

Azt, hogy pontosan kik vettek részt a programokban, és milyen munkáért milyen jogcímen mennyi pénzt kaptak, az OBH-tól lehetetlen megtudni. A Handó Tünde vezette szervezet ugyanis – amely egyre vadabbul ostorozza a munkájával szemben kritikus sajtót – fél éve ül a hozzá benyújtott közérdekű adatigényléseinken.

A kötelezően közzétett szerződések alapján van azért némi támpont: a már nyugdíjas Frech Ágnes, aki egykor a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumát vezette, és megnyilatkozásai, valamint a kollégái szerint is korábban az új bírósági rendszer egyik legnagyobb kritikusa volt, csaknem 14 millió forintot kapott a büntetőeljárásokkal foglalkozó munkacsoport vezetéséért. A július 1-jén hatályba lépő új szabályokra felkészítő programban dolgozók összetétele amúgy meglehetősen vegyes: 3 kúriai, 5 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 2 járásbírósági és 4 OBH-ba beosztott bíró mellett egy nyugalmazott bíró és 3 OBH-s tisztviselő is a stáb tagja lett. Bővebbet csak annyit lehet tudni róluk, hogy többen szakmai, illetve igazgatási vezetők.

Fülöp Máté

Az OBH titkolózása miatt arról sem sokat tudni, mi alapján választottak tagokat az egyes munkabizottságokba, miközben vannak arra utaló jelek, hogy nem feltétlenül a tárgyalótermekben szerzett tapasztalat volt a fő szempont. Úgy tudjuk, hogy az egyik munkacsoport tagja például Fülöp Natasa, akit csak 2016. október 1-jétől neveztek ki bírónak, s tárgyalási tapasztalata amúgy sincs sok: január óta ugyanis központi igazgatási feladataira tekintettel havonta csupán egyetlen napon kell tárgyalnia (szemben egy átlagos bíróval, akinek heti két kötelező tárgyalási napja van). Fülöp helyzete más szempontból is figyelemre méltó, ő úgy dolgozik – igaz, hivatalosan már nem beosztottként – az OBH-ban, hogy közben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ítélkezik. Ez pedig annak a törvényi előírásnak a megkerülése, miszerint: „Az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet.” Fülöp megbízásával kapcsolatosan is intéztünk kérdéseket az OBH-hoz, de erre sem kaptunk választ. Az igazgatási feladatokra amúgy szintén jár pluszpénz: a Handó vezette hivatal kimutatása szerint tavaly 31 bíró kapott ilyen címen átlagosan 1,2 millió forintot (vélhetően ők sem egyenlő arányban).

A kért szerződések és információk helyett válaszként megküldött OBH-közleményekből csupán általánosságok derülnek ki. Így például az, hogy a polgári ügyekhez kötött program keretében összesen csaknem 1300 oldal terjedelmű, 100 jogszabály módosítását tartalmazó előterjesztést véleményeztek, és 1800 oldal terjedelmű – az OBH értékelése szerint egyedülálló – tananyagot készítettek. A bírák számára elektronikus formában elérhető szöveges anyagok mellett folyamatábrák, okoseszközökkel is lejátszható hang- és videófájlok segítik a megértést. A közigazgatási törvényeket magyarázó programra szánt 24 millió forintért 34 szakember két hónap alatt 900 oldalnyi tananyagot állított össze, az OBH szerint kiváló minőségben.

HVG

Hogy mekkora súlyuk lehet a kifizetett többletpénzeknek a politika által teljesen bedarálni még nem tudott, ám erősen központosított bírósági rendszerben, az közvetve kiolvasható a már idézett Megtartás, motiválás, fejlődés című anyagból. Az elemzés szerint 2011-hez képest 158 százalékkal emelkedtek a bíráknak kifizetett pluszjuttatások, úgy, hogy az alapfizetések érdemi emelése évek óta késik. Tizenkét évnyi bérstop után 2016-ban kaptak 5 százaléknyi emelést, ezt toldották meg tavaly még 5 és idén is 5 százalékkal. A sokaknak nagy csalódást okozó, egyesek szerint egyenesen megalázó béremelést Handó szerette volna kiegészíteni további 15 százalékkal. Ezt személyesen igyekezett kilobbizni, de a kormánypárti képviselők leszavazták. Alighanem kifejezendő az elégedetlenségüket a bírákkal szemben.

„Személyes elvem, hogy szívesebben bízom azokra a közösséget, akik már pozíció nélkül is tettek és bizonyítottak”

– jelentette ki az OBT egyik korábbi ülésén Handó Tünde. A fentiekből pedig kiderül, hogy a csaknem háromezer fős bírói karnak csupán az a szűk rétege kap lehetőséget, hogy Handó ízlésének megfelelően „tegyen és bizonyítson”, amelyiknek nem kevés többletpénzért az OBH-elnök erre lehetőséget ad.

A cikk a HVG 2018/11. számában megjelent írás frissített változata.